„Botladoznak a kollégák és folyamatos a moslékszag” – kiakadt a munkakörülményekre a debreceni CATL egyik dolgozója

„Teljes kétségbeesésemben írom levelemet Önöknek a debreceni CATL Inpark telephelyén tapasztalható munkakörülmények miatt” – kezdi a Telexhez eljuttatott, a Hajdu-Bihar vármegyei munkavédelmi hivatalnak szánt hosszú levelét egy névtelenséget kérő CATL-alkalmazott.

A cég irodai dolgozóinak nemrég kellett egy, a gyártással egy helyszínen lévő új irodába költözniük, ahol a levélíró szerint szellemi munkavégzésre alkalmatlan körülmények fogadták őket. A CATL szerint az irodák kialakításával az autóiparban általános gyakorlatnak megfelelően jártak el, a jelenlegi helyzet átmeneti, és elkötelezettek amellett, hogy a beruházás előrehaladásával párhuzamosan folyamatosan javítsák az alkalmazottak munkakörülmények.

2022 júniusában derült ki, hogy Debrecenben építi fel második európai gyárát a Contemporary Amperex Technology Limited (CATL) nevű kínai cég, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyártója. Az akkugyár építése Magyarország történetének messze legnagyobb beruházása, a cég első tervei szerint néhány éven belül 9000 dolgozót venne fel és 2025-ben már el is indítanák a gyártást. A bejelentés óta a CATL elkezdett toborozni, Debrecen déli oldalán építi hatalmas gyárát, és láthatólag lelkesen készülnek arra, hogy nemsokára elindíthassák a termelést.

A cég irodai dolgozói egy részét korábban a Debrecen belvárosához közeli Lion Office Center Irodaparkban helyezte el, itt dolgoztak korábban a céges jogászok, toborzók, munkaügyisek és pénzügyesek is. Szeptember végén azonban lejárt a CATL szerződése a Lion Office-szal, és a dolgozókat a CATL leendő gyárának is otthont adó ipari parkban lévő Inpark épületegyüttesébe költöztették át.

A CATL ezt a helyszínt is bérli, egy idén januári tájékoztatásuk szerint az Inpark épületegyüttese „elsődlegesen a CATL raktározási igényeit fogja kiszolgálni, valamint kisebb részben mechanikai folyamatokból álló, összeszerelési tevékenység folyik majd ott”. Nagyjából ezt sérelmezi a nekünk író dolgozó is, aki szerint az irodistákat „egy raktárban” helyezték el, ahol több szempontból sem megfelelőek a munkakörülmények. Ezek között van, hogy:

• az irodát egy gyártó egység mellé helyezték el, ahol kisebb-nagyobb szünetekkel egész nap cellákat kezelnek és hegesztenek modulokká, ami folyamatos zajjal jár;
• az irodában túl közel vannak egymáshoz az asztalok és a székek, amiért szerinte a dolgozók „mint a heringek, úgy vannak betömve sokszor”;
• az irodában nincs elég áramvételi forrás, ami miatt egyik hosszabbítót a másikba dugva juttatnak elektromosságot az asztalokhoz, ami miatt „az első naptól kezdve botladoznak a kollégák”;
• az étkezőben „folyamatos a moslékszag”, mert az ételmaradékokat egy nyitott hordóban gyűjtik, nincs elég berendezés ételt melegíteni, és egyetlen mosogató van, ami nagyon gyakran eldugul és hónapok óta le van törve a vécédeszka.

Megkérdeztük a CATL-t, hogy igaz-e, hogy az irodisták a gyártósorokkal egy épületben dolgoznak, amire azt írták: „az InParktól bérelt épületet eredetileg több célra tervezték, ahol ennek megfelelően a CATL különböző tevékenységekre – termelési, raktározási és irodai munkavégzésre – egymástól elhatárolt épületrészeket különített el. Az autóiparban általános gyakorlat, hogy a termelési és irodai részlegek azonos épületben kapnak helyet és az irodaterület ablaka az automatizált gyártási területre néz.”

A levélíró azt is kifogásolta, hogy szerinte az irodát a gyártó részlegtől csak „egy szűk folyosó és egy üvegfal” választja el. Megkérdeztük a CATL-t, hogy ez igaz-e, amire azt írták: „A folyosó szélessége egészen pontosan 2,4 méter.”

A CATL-ös irodista szerint az is problémás, hogy a helyszínen az irodák egy részét csak a gyártóegységen keresztül lehet megközelíteni, amelyhez az irodistáknak védőfelszerelést kell felvennie. A CATL hivatalos tájékoztatásában azt írta erről: „Az újonnan kialakításra került irodaterek között vannak olyanok, amelyek több oldalról is megközelíthetők, így az ezekben az irodákban dolgozó alkalmazottaknak nem feltétlenül kell áthaladniuk a termelési egységeken ahhoz, hogy elérjék munkaállomásukat. Ha speciális okok miatt erre szükség van, akkor kötelező védőfelszerelést felvenni, a vállalat nemzetközi biztonsági protokollja szerint.”

A Telexnek is elküldött levél írója szerint az sincs rendben, hogy „a helyszínre egy murvás, kavicsos, kátyús, nagyjából egy kilométeres úton lehet csak eljutni”. Szerinte ezen sokan százzal repesztenek, miközben a mellette lévő telken építés zajlik, ami miatt az utat munkagépes és platós kamionok is használják. Az út állapota szerinte annyira rossz, hogy esős időben városi autóval alig használható. A CATL kérdésünkre azt írta erről: „Az InPark épület jelenlegi bekötőútja ideiglenes megoldás, de az odavezető, aszfaltozott út építése a tervezett ütem szerint halad, várhatóan idén novemberben fejeződik be.”

Az irodista szerint a munkabiztonságért felelős szakértők szerint sem lenne szabad ott irodai munkát végezni és a cég kínai vezetése az, ami nem érti, mi a probléma a körülményekkel. A helyi vezetés szerinte tehetetlen, a problémafelvetéseikre pedig cinikus és lenéző válaszokat kapnak. A levélíró és a kollégái azt szeretnék elérni, hogy a végleges irodák felépítéséig engedjék meg nekik az otthoni munkavégzést, amit azonban elutasítottak. A levélíró szerint a dolgozók között „félelem van”, azért is kereste meg névtelenül a kormányhivatal munkavédelemmel foglalkozó osztályát.

A CATL kérdésünkre azt írta: „A jelenlegi helyzet átmeneti, a CATL Debrecen továbbra is elkötelezett amellett, hogy folyamatosan javítsa az alkalmazottak munkakörülményeit, a debreceni beruházásának előrehaladásával párhuzamosan.”