Furcsaságokat talált, de semmit nem javasolt a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ szerződéseit vizsgáló hivatal

Bármennyire is szeretné, Magyar Pétert nem hagyja nyugodni a NER-ben töltött múltja, azon belül is az, hogy elég jól kereső állásai voltak fontos állami vállalatoknál, például a Diákhitel Központ élén. Hadházy Ákos már egy ideje rágja az ellenzék hirtelen legerősebbé vált pártjának élén álló Magyar Péter fülét a Diákhitel Központ gyanús szerződései miatt. A napokban pedig az Átlátszó.hu megszerezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2021-es jelentését, amiben szintén gyanúsnak és túlárazottnak tartanak bizonyos, Magyar ideje alatt kötött szerződéseket. A cikk után valóságos nyilatkozatháború indult Magyar, az érintett állami szervek/cégek között. De milyen szerződésekkel volt baja a Kehinek? Ki mit mondott akkor és most a kérdéses szerződésekről és magáról a vizsgálatról? Ezeket szedjük most össze ebben a cikkben.

A Fidesz propaganda-gépezetében Magyar politikai porondra lépése óta téma az, hogy Varga Judit volt férje miért és milyen körülmények között távozott a Diákhitel Központ éléről és a Magyar Fejlesztési Bank felügyelőbizottságából. Magyar maga is beszélt arról korábban, hogy a Diákhitel Központ (DHK) vezetőjeként túlárazott kommunikációs szerződéseket kellett aláírnia a NER kedvenc kommunikációs beszállítójának számító Balásy Gyula cégeivel. Ahogy arról is, hogy a közpénzek elköltését felügyelni hivatott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatot folytatott 2021-ben a Diákhitel Központnál.

Ahogy azt Magyar Péter politikai karrierjének viszonylag az elején, 2024 februárjában a Partizánnak adott interjújában elmondta: értelmezése szerint a vizsgálat a politikai nyomásgyakorlás része volt, hogy rendezze a már széthullóban lévő kapcsolatát Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Mint mondta, amikor megjelentek a Kehi ellenőrei a munkahelyén, felhívta Gaál Szabolcs Barnát, a hivatal vezetőjét, hogy mit jelentsen ez az egész. Gaál Magyar elmondása szerint annyit felelt, hogy ez egy „figyelmeztetés”, de nem lesz semmi baj. Magyar elmondása szerint nem is lett, a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül lezárták.

A gyanús szerződések

Ahogy viszont azóta kiderült, ha meg nem is állapított semmit a hivatal, pár megjegyzést azért tett a DHK bizonyos szerződéseire. A Kehi jelentését az Átlátszó.hu szerezte meg, és arról részletes cikket írt szerdán. Majd csütörtökön, miután Magyar Péter egy meglehetősen személyeskedő hangvételű Facebook-bejegyzésben gyávasággal vádolta meg a cikk egyik szerzőjét, Hont Andrást, az Átlátszó az egész 11 oldalas jelentést nyilvánosságra hozta. A jelentés valójában nem is „jelentés”, a dokumentum címe „Vélemény a Diákhitel Központ zártkörűen működő részvénytársaság működése és gazdálkodása tárgyában.”

A dokumentum nagy része a DHK hitelezési tevékenységével, bevételeivel, tehát normális működésével foglalkozik. Az utolsó oldalakon viszont megemlítenek pár furcsa kommunikációs és tanácsadói szerződést, amelyeknél a

Kehi szerint vagy nem volt valós verseny a teljesítésért, vagy „kétséges a díjazás és az ellenszolgáltatás arányossága”, vagyis a Magyar Péter vezette DHK túlárazva vett igénybe egyes szolgáltatásokat .

A szerződésekre a Kehi azzal a felütéssel tér át, hogy a DHK vezetőinek is feltűnhetett, hogy az elmúlt időszakban, vagyis 2021 előtt a Diákhitel 1 konstrukció aktív felvevőinek száma évek óta folyamatosan csökkent, a Diákhitel 2 konstrukcióé pedig stagnált, így a menedzsment évi közel 500 millió forintot költött hirdetési szerződésekre és tanácsadásra. A 2018 és 2020 között kötött szerződésekből 52-t választott ki és vizsgált meg a hivatal, ezek közül 5 céggel kötött szerződéseket említ meg külön.

A Kehi szerint az első problémás csoportba azok a szerződések tartoznak, ahol gyanús, hogy nem volt valódi verseny a feladat elvégzéséért, mert a nyertes cég mellett olyanok indultak a pályázaton, amelyek lényegi gazdasági tevékenységet nem végeznek, tehát nem is tudták volna igazából ellátni a feladatot. Nincs kimondva, de azt lehet kiolvasni, hogy a Kehi szerint ezek a cégek csak azért indultak el a pályázaton, hogy el lehessen mondani, több jelentkezőből választották ki a győztest. Erre ezeket a példákat hozza a Kehi:

• a First Voice Kft. 2020 decemberében aláírt, 12 millió forintos kutatási szerződése, amelyre elvileg egy fordító irodától is ajánlatot kért a DHK, az ajánlat viszont nem érkezett meg;
• a Hyperteam Kft. 2018-as folyamat-modellezési szerződése, amelyet két olyan társasággal szemben nyert meg, amelyeknek honlapja sincs, az egyik indulónak utoljára 2011-ben volt valamilyen látványos üzleti tevékenysége, a másiknak pedig ugyan volt árbevétele az előző évben, de kevesebb, mint 3,5 millió forint;
• és a PlanB Magyarország Kft. több, 2019-es és 2020-as szerződése, amelyért egy olyan céggel szemben indult, amely utoljára 2002-ben készített éves beszámolót.

A másik kategóriába az olyan szerződések tartoznak, amelyek a Kehi utalásai szerint eléggé túl lehettek árazva. Érdemes megjegyezni, hogy ezeket a megállapításait a hivatal nem, vagy nem igazán alaposan támasztja alá, így azért érdemes ezeket az állításokat helyén kezelni, különösen azokat, amikor a Kehi összegszerű állításokat tesz arról, mennyiért lehet elvégezni egy-egy feladatot. De lássuk, miről is van szó!

• A már említett PlanB Kft. a Z generáció fogyasztási szokásairól írt tanulmányt a DHK-nak. A 40 oldalas tanulmányért 4 millió forintot kapott, vagyis egy oldal 100 ezer forintot ért. Ezt a Kehi azért furcsállja, mert a tanulmány megállapításai közül számtalan cikk, kutatás ingyen elérhető online.
• Szintén a PlanB egy 18 diából álló előadást is készített a pénzügyi tudatosságról 4,4 millió forintért, vagyis diánként 244 ezer forintért.
• Megintcsak a PlanB 14,8 millió forintért vállalta, hogy levezet egy nyereményjátékot, aminek részeként 6 felsőoktatási intézménynél 200 facsemetét kellett elültetni (ezek voltak a nyeremények). Ez, a játékról szóló Facebook-posztok megírásával együtt a Kehi szerint nem jelenthetett nagyobb költséget a cégnek 500 ezer forintnál (bár, ahogy jeleztem, a hivatal nem fejti ki, hogy ezt milyen adatok alapján állítja).
• A már szintén említett First Voice Kft. 14,5 millió forintért elemezte a diákhitelezést 2012 és 2019 között, vélhetően kérdőíves módszerrel. Erre az utal, hogy a Kehi a szerződéssel kapcsolatban azt fejtegeti: egy 1000 fős, 35-40 kérdéses kérdőíves kutatás „az interneten elérhető adatok alapján” már 1,4 millió forinttól rendelhető volt a kérdéses időszakban, de még kiegészítő szolgáltatásokkal együtt is 2 millió forintból meg kellett volna oldani ezt a feladatot.
• A Mestint Kft. szintén közvélemény-kutatást végzett a DHK-nak 27 kérdéssel és több mint 800 fővel, ami alapján egy 28 oldalas tanulmányt és 108 diás előadást készített 12,4 millió forintért, amit a Kehi szerint szintén 2 millió forintból meg kellett volna tudni oldani.
• A Think&Tank Management Kft. pedig középiskolásoknak bonyolított le „fenntartható fejlődés és e-mobilitás kampányt” 14,7 millió forintért, amiből 5,5 millió forintért 50 elektromos rollert vettek a verseny győzteseinek. Vagyis 9,2 millió forintért végezte a cég az online szavazatok összesítését és a nyeremények kiszállítását, „aminek reális ellenértéke ennek mindössze a töredéke”.

A Kehi a szerződések rövid ismertetése után viszont semmilyen konklúzióra nem jut. Nem állítja, hogy ezekkel kezdeni kellene valamit, bármit változtatni kellene a DHK szerződési gyakorlatán, vizsgálódni, nyomozni kellene. Mindössze annyit biggyesztettek a jelentés készítői a felsorolás után, hogy „ a Hivatal álláspontja szerint a hitelállomány csökkentésének megállítását, illetve növelésének beindítását nem a fenti ügyletek, hanem a hitelportfolió szélesítésére történt lépések szolgálhatják”. Vagyis, szabad fordításban: ne ilyenekre költsétek a pénzt, hanem végezzétek a munkátokat!

A vélemény, aminek súlya van

A Diákhitel Központ szerződései már Magyar Péter színre lépése óta sok kérdést vetnek föl, ezen kérdések fő feltevője pedig eddig Hadházy Ákos független önkormányzati képviselő volt, aki már egy ideje válaszokat vár hasonló gyanús dolgok miatt a Tisza Párt vezetőjétől. Úgy volt, hogy a két ellenzéki politikus az önkormányzati/EP-választások után találkozik is, hogy tisztázzák az ügyeket, ám amint azt Hadházy a Magyar Narancsnak elmondta, Magyar lemondta a találkát.

A Kehi jelentéséről szóló szerdai cikkre Magyar Péter, a Kehi és Magyar egy másik korábbi foglalkoztatója, a Magyar Fejlesztési Bank is reagált. Magyar Péter a már említett Facebook-bejegyzésében elsősorban Hont András újságíróba szállt bele, őt „rendkívül átlátszó kormányzati propagandista” és „a Fidesz átlátszó agitátora” jelzőkkel illetve, számon kérve rajta, hogy legális úton nem juthatott hozzá a Kehi jelentéséhez, és hogy „annyira nem volt lánglelkű, hogy az elődöm idején kötött szerződésekre, vagy a rogáni százmilliós szerződésekre vonatkozó megállapításokat is közkinccsé tegye.”

Magyar azokat az állításokat is az újságírónak tulajdonítja (hibásan), hogy mennyiért lehetett volna ténylegesen teljesíteni a kérdéses szerződéseket: „Nem tudom, hogy Hont Andrásnak volt-e valaha valódi munkahelye, ahol érdemi munkavégzés történt. Ha lett volna, akkor tudná, hogy vannak olyan elemzések, felmérések, amelynek oldalai jóval többe kerülnek százezer forintnál és adott esetben jóval nagyobb hasznot is hajthatnak.”

„Szerencsére, a Fidesz ügyeletes feljelentője már rég feljelentést tett az adott szerződések kapcsán, így nem kell Hont András látványos vergődése ahhoz, hogy Polt Péter ügyészsége hamarosan kimondja azt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal akkori és jelenlegi vezetője részt vett-e bűncselekmények eltussolásában, vagy pont ennek az ellenkezője történt, még a kormányzati megrendelés ellenére sem tudott rám sütni semmilyen törvénytelenséget a hatóság” – írja bejegyzésében a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője.

Magyar csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, többször találkozott Hadházy Ákossal és igyekezett megválaszolni a kérdéseit a szerződésekről. Mint mondta, mindenhol szabály szerint zajlottak a beszerzések, minimum három, de volt, hogy több meghívott céggel.

Azt is mondta, jellemzően nem ő, hanem kollégái, a jogi, pénzügyi és kommunikációs igazgató vezették ezeket a folyamatokat, de ő jó szívvel vállalja ezeket a szerződéseket.

Hadházy Ákosnak és Hont Andrásnak pedig azt üzente, hogy vannak sokkal drágábban, oldalanként sok millió forintért elkészülő tanulmányok is, a kormányzatnak dolgozó Nézőpont és Századvég intézetek szerződéseit vizsgálják meg inkább ilyen bőszen.

A Diákhitel Központ gazdálkodásával kapcsolatban valóban nyomozás van már folyamatban, pedig a Kehi az Átlátszó cikkének megjelenése után kiadott közleménye szerint a hivatal „az erről szóló kormányrendelet alapján tanácsadói tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában”, és ilyen tanácsadói minőségében véleményt készített a DHK működéséről. Ahogy már említettük, a dokumentum címében is a vélemény szó szerepel, a hivatal pedig leszögezi, hogy „az ügyben ellenőrzési jelentés a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően nem készült”.

Magyar Péter a Kehi közleményét csütörtökön hazugságnak nevezte, szerinte nem tanácsadói munkát végzett a hivatal, szerinte ez egy előre be nem jelentett vizsgálat volt, ami nagyon ritka, utoljára talán a Norvég Alapnál végzett ilyet a Kehi. Szerinte ahogy a Norvég Alapnál, úgy a Diákhitel Központnál is „előre eldöntött vádak és talán zsarolás céljából” végezték a vizsgálatot, legfelsőbb politikai utasításra.

A Diákhitel Központ a Magyar Fejlesztési Bank alá tartozik, annak vezetőjéről az állami bank dönt. Ennek legfrissebb nyilatkozata szerint pedig a Kehi véleményének akkora súlya volt, hogy valójában ezért is távolították el Magyar Pétert a Diákhitel Központ éléről 2022-ben. Az állami bank közleménye szerint „a Kehi 2021 során folytatott átfogó vizsgálatot a Diákhitel Zrt.-ben, amely érintette a beszerzésekkel és szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatot is. A Magyar Fejlesztési Bank ezt követően 2022-ben nem hosszabbította meg Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását”. Ez egyrészt ellentmond a Kehi közlésének, ami szerint nem vizsgálatról, ellenőrzésről, vagy hasonlóról van szó, csak véleményt írtak a DHK működéséről. Másrészt ellentmond annak is, amit a bank 2022-ben közölt arról, hogy Magyar miért távozott az fb-ből: eszerint Magyar saját kezdeményezésére, közös megegyezéssel távozik a Diákhitel Központ éléről.

Magyar Péter csütörtökön az MFB nyilatkozatát is „ordas hazugságnak” nevezte.

Magyar Péternek a politikai pályája elején egy másik állami bankkal is komoly vitája volt arról, miért is távozott onnan. Amikor Magyar 2024 februárjában kicsekkolt a NER-ből, azt is bejelentette, hogy lemond a részben állami tulajdonú MBH Bank Nyrt.-nél betöltött felügyelőbizottsági tagságáról. A bank a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik, ami gyorsan közölte, hogy Magyar Péter nem maga mondott föl az MBH Banknál, hanem „eltávolították”.

Ezután hosszú nyilatkozatháború kezdődött Magyar és az NGM között, a minisztérium szerint már a Varga Judit politikai karrierjének véget vető kegyelmi botrány kitörése előtt, 2024. január 18-án kezdeményezték Magyar megbízásának visszavonását. Erre Magyar azt választolta: „Ha igaz, amit a minisztérium állít, akkor nyilván tévedésből kaptam meg a január havi teljes tiszteletdíjamat, és nyilván tévedésből nem kaptam erről sem a Banktól, sem a minisztériumtól írásos tájékoztatást, és nyilván tévedésből szerepelek a Bank hivatalos nyilvántartásában.” Az NGM állítása azért is furcsa volt, mert az MBH egy tőzsdén jegyzett társaság, nem tisztán állami cég, így az fb tagjairől csak a közgyűlés dönthet, ami meg is történt március 14-én.