Az ingatlanok és az építőanyagok drágulásához is hozzájárult a csok a GKI szerint

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a születésszámra nem, de az építőiparra és az ingatlanárakra jelentős hatást gyakorolt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok). A GKI szerint jelentős népességnövekedést nem ért el a kedvezmény, és a kormány is kezdi belátni, hogy a jövedelmek emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot.

A program indulásától, 2015-től a 2019 harmadik negyedévéig tartó időszakot vizsgáló elemzés szerint az építések volumenének növekedése munkaerőhiányt okozott az építőiparban, illetve jelentős többletkeresletet generált az építőanyag iparban. A lakó- és nem lakó épületek építésén dolgozók száma a 2010-es évek elején stagnáló 30 ezerről, 2019-re 50 ezerre nőtt.

A területen dolgozók bruttó bérnövekedése azonban elmaradt az átlagos bérnövekedési ütemtől, pedig a bérstatisztikában a foglalkoztatás nagy mértékű kifehéredése (legális foglalkoztatás) is megjelenik. Ez arra utal, hogy az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása nőtt meg elsősorban.

A GKI elemzése alapján a csok az ingatlanpiaci árak emelkedéséhez is hozzájárult. Európai szinten Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amit a csok miatti javuló árvárakozások is okoztak. Mivel az épületek építésének termelői árindexe (+31 százalék) jelentősen elmaradt az ingatlan áremelkedéstől (+62 százalék), ezért az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak (spekulációnak) köszönhető.

A GKI konkluzióként úgy fogalmaz, hogy a CSOK jelentősen hozzájárult a lakóingatlanok és az építőipar, valamint az építőanyagok áremelkedéséhez, amely azokat is sújtotta, akik nem voltak részesei a CSOK-nak, vagyis a többséget. Egy átlagos lakás ára 2018-ra 10 millió forinttal nőtt, ami a CSOK-kal megegyező volumen. A GKI szerint össztársadalmi szinten így inkább ártott, mint használt a beavatkozás.