Wise: A magyar bankok nemzetközi utalásai sokkal drágábbak, mint azt az ügyfelek gondolnák

Mostanra valamennyit javult a helyzet, de a magyar bankok nemzetközi utalásai – a vonatkozó uniós szabály ellenére – továbbra is nagyon magas rejtett költségeket tartalmaznak – mondta Kristo Käärmann, a Wise észt társalapítója és vezérigazgatója a Telexnek. A Wise globális technológiai vállalat vélhetően a legtöbb magyar olvasónak már ismert. A cég sokféle szolgáltatást nyújt, de elsősorban a kedvező (olcsó és gyors) devizákon és határokon átnyúló utalási szolgáltatásairól ismert. A cégvezetővel szeptember elején a budapesti Wise-irodában találkoztunk.

A bankok rejtett költségei

A beszélgetés döntő részében Kristo Käärmann arról beszélt, hogy bár az Európai Unió elfogadott egy minden tagállamra kötelező szabályt a határon átnyúló fizetésekről, ez a Cross-Border Payments Regulation (CBPR) 2, a bankok mégis folyamatosan rejtett költségeket alkalmaznak.

A vezérigazgató mesélt a cég legújabb, 2024. szeptemberi kutatásáról. A társaság folyamatosan próbavásárlásokkal monitorozza, hogy mennyibe kerül, ha egy magyar bankon keresztül utalna egy ügyfél 10 ezer eurót külföldre. Mint mondta, ez az információ nem feltétlenül az ő saját ügyfeleiknek fontos, ők vélhetően tájékozottak ebben a kérdésben,

de a legtöbb magyar ügyfél egyrészt nem tudja, hogy mit fizet, másrészt vélhetően azzal sincs tisztában, hogy az idézett európai szabályozás alapján 2021 óta minden pénzügyi szolgáltatónak kötelessége lenne feltüntetni valamennyi ilyen ügyfélköltséget.

Ehelyett az a gyakorlat terjedt el, hogy a bankok nagyon alacsony díjakat alkalmaznak, ugyanakkor olyan árfolyamokkal dolgoznak, amelyek révén az ügyfél jobb esetben 0,5, rosszabb esetben azonban akár 2,5 százalékot fizet ki az előzetes díjon felül.

Némi fejlődés érezhető

Mi három ilyen felméréssel is találkoztunk, és érdekes módon mindig más és más volt a hazai bankok költségterhelési sorrendje. Mindez elsősorban a lakosságot és a mikrovállalkozásokat sújtja, a nagyvállalatok testreszabott árazást tudnak kiharcolni. Mindenesetre az ilyen díjak sokaknak fájhatnak: a nyaralóknak, a külföldön tanuló diákoknak, a külföldön dolgozó, de rendszeresen hazautaló munkavállalóknak és a külföldi cégekkel dolgozó kisvállalkozásoknak.

Itt olvasható a Wise publikusan elérhető régebbi felmérése, de mi már a 2024. szeptemberi adatokat is láttuk. A vezérigazgató azt mondta, hogy sem azt nem érti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) miért fogadja el ezt a helyzetet, de igazán azt sem, hogy az alacsonyabb díjakkal dolgozó bankok miért nem hívják fel a figyelmet arra, hogy ötödakkora áron dolgoznak, mint a legdrágábbak.

A szakember szerint a magyar rejtett költségek európai mércével is magasak, az Egyesült Királyságban jobb a helyzet, Észtországban is van teljesen transzparens bank is, igaz, olyan is, amelyik rejtett költségekkel dolgozik.

Ami pedig a rejtett költségek összetételét illeti, a független Capital Economics kutatási adatai szerint az EU-ban a magánszemélyek és a vállalkozások által fizetett nemzetközi fizetési díjak kétharmada árfolyamrés, más szóval: a középárfolyamtól eltérő, felduzzasztott árfolyamokban elrejtett díj. Ezt egyébként valójában mindenki ellenőrizheti, hiszen az Európai Központi Bank középárfolyamai publikusak, ha a bank által használt árfolyam ettől kedvezőtlen irányba eltér, az rejtett díj.

A különböző próbavásárlásokból az látszik, hogy a magyar bankok azért már csökkentik a devizaváltási felárakat, de a díjak teljes átláthatóságáig még hosszú az út. A cég szerint 2023-ban a lakossági és kisvállalati ügyfelek 30 milliárd eurót veszítettek, és ebből 21 milliárd euró mínusz a nem eurós országokban jelentkezett.

A Wise jelenleg

A vezérigazgató mesélt a cég aktuális helyzetéről is. A Wise 13 éve Londonban indult, az eredettörténet szerint két észt fiatal, Kristo Käärmann és Taavet Hinrikus rácsodálkoztak, hogy milyen elképesztően drága különféle pénznemek között utalni. Egyikük fontban keresett, de euróban kellett törlesztenie a lakáshitelét, másikuk pedig euróban keresett, de fontban merültek fel a költségei. Elkezdtek középárfolyamon egymással devizát cserélni, majd rájöttek, hogy aligha csak nekik van ezzel problémájuk, és szolgáltatást építettek az igényre.

Ma már a cég tőzsdén jegyzett, a Yahoo Finance szerint 6,5 milliárd fontot ér. Ami pedig az üzlet méretét illeti, évente nagyjából 118 milliárd angol font az elmúlt üzleti évben a forgalom, a cég másfél éve Budapesten jelentette be, hogy világszinten elérte a 16 millió ügyfelet. A Statista szerint pedig az év végére ez a szám 23 millió is lehet.

A cégnek 5500 munkavállalója van, a csapat nagyon nemzetközi, hiszen, mint a vezérigazgató elmesélte, több mint száz országban kell a cégnek megfelelni a helyi szabályozásnak, például a banki szabványoknak, de azért van négy kiemelkedő létszámú központ. Tallinn és Szingapúr mintegy 1000-2000 embernek, Budapest és London pedig 800-800 embernek ad munkát. Egy-egy ilyen központ nagyon nemzetközi, Budapesten is sok angol szót hallani, Szingapúrban pedig más ázsiai piacokat is lefednek az indonéz, a koreai, vagy éppen maláj munkavállalók.

Lakosság, kisvállalkozás, bankok

Magyarország ugyan nem volt az első országok között, ahol a Wise (eredeti nevén Transferwise) megjelent, de aztán a szolgáltatás gyorsan elterjedt. Kristo Käärmann vicces történetként mesélte, hogy amikor az itteni indulásukkor hirtelen nagyon sok magyar ügyfél érkezett hozzájuk, megkérdezték, hogy honnan hallottak a szolgáltatásról, kiderült, hogy egy kisebb magyar bankban ajánlották, hogy így gazdaságosabban tudnak utalni.

Mára a bevételek 30 százaléka kontinentális európai, 20 százaléka brit, 20 százaléka észak-amerikai (USA, Kanada) és 30 százaléka egyéb (ezek közül nagyobb piac például Szingapúr Ausztrália, Japán).

A bankok amúgy nem feltétlenül csak versenytársai és ellenfelei lehetnek a cégnek, még ha az ő üzletükbe is harap a Wise. A lakossági (a mai ügyfelek 80 százalék) és a kisvállalati (20 százalék) mellett a harmadik fő üzletág ugyanis a bankokat célozza meg. Ez a Wise Platform, vagyis a Wise a bankoknak nyújt platformot a nemzetközi utalásokban. Mint hallottuk, több neobank (N26, Monzo) mellett ázsiai kereskedelmi bankok (Dél-Koreában, Indonéziában, Japánban) az eddig ügyfelek, magyar partnerekről külön még nem tudott a Wise beszámolni.

Magyarországon a globális arányokhoz képest nagyobb a vállalkozások súlya, ennek egyszerű oka van: a kisvállalkozásoknak egy kicsi, nyitott és nem eurót használó országban fontosabb szolgáltatás a gazdaságos nemzetközi utalás, mint egy nagy, döntően belső piacon vásárló és értékesítő és ismert devizával (euró, dollár) dolgozó országban.