Kivéreztetik Paksot, és ez lehet a próba, mi történik majd az egész országban

Július 31-én, szerdán egy késő este megjelent rendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány a paksi atomerőműnek otthont adó területet. Göd, Iváncsa és Mosonmagyaróvár után tehát létrejött az országban a negyedik olyan gazdasági övezet is, ami nem a neki otthont adó településhez, hanem a vármegyéhez tartozik.

A gyakorlatban ez két dolgot jelent:

• az atomerőmű feladat- és hatáskörét a Tolna Vármegyei Önkormányzat gyakorolja, vagyis mostantól ők ellenőrizhetik és felügyelhetik majd;
• az atomerőmű helyi adóbevételeit elveszik Paks városától, és annak 62,5 százalékát Tolna, 37,5 százalékát pedig Bács-Kiskun vármegye kapja.

A döntés valószínűleg összefügg azzal, hogy a júniusi önkormányzati választáson az ellenzéki Heringes Anitát választották meg Paks polgármesterének. Ebben a cikkben összeszedtük, mi volt a jogszabályváltozás háttere, és milyen következményei lehetnek.

A pénz fáj majd nagyon

Kezdve a hatáskörrel: a különleges övezetté nyilvánítással együtt a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá is nyilvánította a paksi atomerőművet. Ez a két változás együtt azt jelenti, hogy a város gyakorlatilag minden irányítást elvesztett az erőmű fölött, hivatalosan semmilyen szinten nem szólhat bele annak működésébe és fejlesztésébe.

Megkérdeztük erről Heringes Anitát, Paks júniusban megválasztott ellenzéki polgármesterét, aki októberben lép majd hivatalba. Szerinte a feladat- és hatáskör elvesztésének olyan nagy jelentősége nincs, mert az erőmű és a város között eddig sem volt soha semmilyen konfliktus. „Valószínűleg ez az egyetlen város Magyarországon, ahol a teljes lakosság atomenergia-párti, itt tényleg mindenki támogatja Paks II.-t” – mondta erről.

Az erőmű helyi iparűzési adója viszont annál nagyobb érvágás. Paks idei költségvetésének fő száma közel 19 milliárd forint, ebből 7 milliárd forintot az erőmű iparűzési és építési adója tesz ki, amit most elvettek. A rendelettel pedig Paks I. mellett a még épülő Paks II. és a hozzájuk kapcsolódó állami és MVM-es cégek is átkerülnek a vármegyéhez.

A jogszabály-módosítással Paks tehát augusztus közepétől bevétele körülbelül harmadát veszíti el, ami miatt természetesen azonnal újra kell írnia a költségvetését, a jövőben pedig tartósan a mostaninál kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Heringes a 444-nek erről azt mondta: Paks II. megnyitása miatt jelentős infrastruktúra-fejlesztésre lesz szükségük, és nem tudja, az adóbevételeik elvesztése után ezt miből fogják tudni megvalósítani. Felhozta azt is, hogy Paks egy kupagyőztes focicsapatot finanszíroz, amit szintén veszélyeztet a mostani döntés.

Megkérdeztük Heringes Anitától, hogy a város el tudja-e majd látni az alapvető funkcióit a mostani költségvetése kétharmadából. Szerinte erre még korai lenne válaszolni, most alaposan végig kell nézniük és újra kell tervezniük a költségvetést, és utána látják majd, milyen lehetőségeik lesznek a mostaninál jóval kevesebb pénzből. Szabó Péter leköszönő fideszes polgármester azt ígérte: jövő keddre rendkívüli képviselő-testületi ülést hív össze.

Heringes szerint az is kérdés, hogy később más forrásból mennyit kapnak vissza. Az adóbevétel közel kétharmada ugyanis a Tolna Vármegyei Önkormányzathoz kerül, amely a pénz nagy részét a megyei települések között oszthatja szét. Heringes szerint elképzelhető, hogy a megyei közgyűlés elnöke a paksi Orbán Attila lesz, így rajta is múlni fog, mennyit csorgat vissza a pénzből az erőműnek otthont adó városnak.

Az erőmű einstandja azért is nagy kitolás a várossal, mert ott tíz éve készülnek Paks II. felépítésére. Az új erőművi blokkok elindulása pedig Heringes Anita szerint simán megduplázta volna az iparűzésiadó-bevételt, ami így teljes egészében a két vármegyéhez megy majd.

Egy helyi viszonyokat ismerő forrásunk szerint a paksi pénzek sorsát az befolyásolhatja majd leginkább, ki milyen pozíciót szerez a Tolna vármegyei közgyűlésben. Itt ugyanis a kormánypártokon belül egymással is rivalizál

• a paksi Süli János csapata;
• Horváth István volt szekszárdi polgármester csapata; és
• a bonyhádi Potápi Árpád köre.

A pénzek elosztását tehát meghatározhatja, közülük ki hogyan tud majd érdeket érvényesíteni a közgyűlésben.

Forrásaink szerint egyébként nagyrészt pont a Paks II. körüli kavarások miatt vesztette el korábbi népszerűségét a Fidesz a városban. Miután 2022-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett felelős az erőműért, több száz környékbeli dolgozót kirúgtak onnan, a vezető pozíciók egy részébe pedig budapesti bankárokat ültettek, ami Pakson értelemszerűen felháborodáshoz vezetett.

Mi lesz a pénzzel?

Az első nagy kérdés az, hova kerül majd az az évi több milliárd forint, amit elvettek a várostól. A rendelet szerint 62,5 százalékban Tolna vármegyéhez, 37,5 százalékban Bács-Kiskunhoz, aminek

• legfeljebb 3 százalékát a vármegyei önkormányzatok saját működésére;
• legfeljebb 17 százalékát saját beruházásaikra;
• a maradék legalább 80 százalékot pedig „a beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására” költhetik majd.

Megnéztük a rendeletben, mely településeket sorolta a kormány a beruházással közvetlenebbül érintettek közé, és az derült ki, hogy Szekszárdot leszámítva Tolna vármegye minden települése fenn van a listán. Érintett ezen kívül Bács-Kiskun vármegye nyugati oldalán egy sor település – benne a 14 ezer fős Kalocsával.

A két vármegyei önkormányzat tehát ezeken a területeken oszthatja majd el saját belátása szerint a nagyságrendileg 4,5 milliárdos és 2,5 milliárdos adóbevételt. Arról, hogy pontosan mire költenek, ők döntenek majd, a gödi különleges gazdasági övezet adóbevételét például jellemzően önkormányzatok kisebb projektjeire, valamint civil szervezeteknek osztják ki.

Ezen a ponton pedig kérdéses, hogy a vármegyei önkormányzatokban mennyi önmérséklet lesz majd abban, hogy a ráfordítható összeget ne vagy minél kisebb részben költsék politikai célokra. A gödi akkugyár adóbevételéből ugyanis rendszeresen több tízmilliós tételek csúsztak ki a kormánypártokhoz kötődő szervezeteknek és a fideszes politikusok kampányait megtoló helyi lapokhoz.

(A gödi pénzekről döntő Pest vármegyei közgyűlésben éppen a júniusi választáson vesztette el abszolút többségét a Fidesz, így októbertől több párt egyetértése kell majd a pénzek elosztásához. Pakson ez nem fenyeget: a Tolna vármegyei közgyűlésben 15 főből 11-et adnak a kormánypártok, a Bács-Kiskun vármegyeiben pedig 23-ból 14-et.)

Fideszes kavarás a háttérben

A paksi erőmű einstandolása a közbeszédbe az idei önkormányzati választások után került be. Paksot ugyanis – a rendszerváltás óta először – nem jobboldali jelölt, hanem a korábban MSZP-s, most helyi egyesület nevében induló Heringes Anita nyerte meg. A Duna túloldalán álló Kalocsán azonban a szabálytalanságok miatt új választást kellett tartani, amelyen Filvig Géza KDNP-s jelölt már nyíltan kampányolt a paksi pénzek megszerzésével. (Ő végül így is vesztett.)

Heringes Anita szerint a paksi kampányban is azt kommunikálta a helyi Fidesz, hogy ha nem az ő jelöltjük nyer a választáson, elveszik a várostól az erőmű adóbevételeit. Erről ő most azt mondta: „Abban bíztam, hogy csak blöffölnek, és csak a választókat akarják befolyásolni. Kiderült, hogy nem.”

Forrásaink szerint a paksi atomerőműre vonatkozó jogszabályváltozást hosszú, Fideszen belüli lobbizások előzték meg, amelyben több különböző szereplő feszült egymásnak. Szerintük a paksi ügyekbe a Fideszen belül három szereplőnek volt beleszólása:

• Szabó Péter most leváltott polgármesternek;
• Süli János volt paksi polgármesternek, aki később Paksért felelős miniszter lett; és
• Bánki Eriknek, a Fidesz dél-dunántúli „erős emberének”, akit a Baranyáért, Somogyért és Tolnáért felelős informális regionális vezetőnek tartanak.

Süli a 2022-es választás után került ki a kormányból, és akkoriban bukta el ezzel befolyása egy részét, Szabó pedig a mostani választási vereséggel veszthette el beleszólását. Ezzel megnyílt a lehetőség az előtt, hogy elvegyék a pénzt a várostól, és több verzió is felmerült azzal kapcsolatban, hogy osszák el azt végül. Úgy tudjuk, ezek között volt, hogy:

• Paks és Kalocsa közösen kapja;
• a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség (KDMFÜ) kapja, ebben van Tolna és Bács-Kiskun vármegye is; vagy
• a Tolna és Bács-Kiskun vármegyei önkormányzatok közösen kapják.

A kormánypártokban végül utóbbi mellett döntöttek, egy forrásunk szerint felmerült, hogy próbaképpen – később más ipari területek bevételeit is ehhez hasonlóan több vármegye között oszthatják majd el.

Lehet, hogy az egész országban ezt csinálnák

Napirenden van viszont egy olyan terv is, hogy a helyi iparűzési adókat nemcsak az országban négy helyen kijelölt különleges gazdasági övezetekben, de mindenhol elvennék a települési önkormányzatoktól. Lázár János építési és közlekedési miniszter június 21-én egy rádióadásban azt mondta: „Ennek a dáridónak, ami itt a helyi adóval megy, szerintem egyszer és mindenkorra véget kell vetni. Azt fogom javasolni a kormánynak, és nem vagyok egyedül, mert erről már többen beszéltünk, nem is akárkik, hogy legyen egy helyi iparűzésiadó-reform, tehát

fölül kell vizsgálni az önkormányzatok helyi iparűzési adóját, fölül kell vizsgálni az egész rendszert országosan.”

A kormány eddigi intézkedéseinek irányából arra lehet következtetni, hogy egy ilyen iparűzésiadó-reformmal mindenhol a vármegyei önkormányzatok hatáskörébe adnák a bevételeket – ami persze súlyos érvágás lenne a fideszes vezetésű iparvárosoknak is. Emellett szól azonban az az érv, hogy a vármegyei (korábban megyei) önkormányzatok jogkörét az elmúlt évtizedekben fokozatosan addig csorbították, amíg abból gyakorlatilag semmi nem maradt, a vármegyei közgyűlések ma legfeljebb véleményezhetik a kormány vármegyére vonatkozó döntéseit.

Ezeknek a megyei önkormányzatoknak a költségvetése is gyakorlatilag nulla, nem véletlenül vezették be a különleges gazdasági övezetek kijelölésével azt, hogy az iparűzési adó 3 százalékát a saját működésükre használhatják. Ha tényleg bevezetnék, hogy máshol is ők dönthetnek az iparűzési adókról, akkor mindenhol érdemi elosztogatható bevételhez juthatnának.

Persze ennek a politikai vonatkozásától sem lehet eltekinteni: a vármegyei önkormányzati választásokon ugyanis a vármegyei jogú városok lakói nem szavazhatnak. A vármegyei közgyűlésekben így – Pest vármegyét leszámítva – mindenhol abszolút többségük van a kormánypártoknak, és sok helyen a Mi Hazánk jelenti a legnagyobb ellenzéket. A kormány egy ilyen iparűzésiadó-reformmal tehát a kormánypárti vezetésű vármegyéket erősítené meg a sok helyen ellenzéki vezetésű iparvárosokkal szemben.