Fűnyíróelv: a Főkert-főigazgató kirúgása és egy különös cégháló története

A fűnyírás olyan az önkormányzatok életében, mint a közétkeztetés, a parkolás, az őrzés-védelem, a takarítás. Jó nagy munkák, ahol csak pár cég működik a piacon, vagy inkább csak pár cég tud ilyen nagy volumenben is feladatokat vállalni. Közgazdasági terminológiával: oligopol a piac. Eközben sokszor nem átláthatók a vállalkozói láncolatok, a munkavállalók sokszor talán nem is tudják, hogy adott esetben melyik cég megbízásából vágják a füvet. Budapesten pedig a parkfenntartási és kertészeti munkákat már évtizedek óta egy olyan cégháló uralja, amelynek tagjai egymás ellen indulva, de a háttérben jelentős összefonódásokkal nyerik az erre kiírt önkormányzati közbeszerzéseket. A cégháló egyik fontos vezetőjét pedig nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.

A főváros az elmúlt időszakban végrehajtott letartóztatásoktól és a témában megjelent Szabad Európa-cikkektől egyáltalán nem függetlenül úgy döntött, hogy bár nem egyszerű a kooperáló külsős cégek ellen fellépni, de nekifut, és a feladat kiszervezése helyett inkább saját erőből, saját emberekkel oldja meg a jövőben a kaszálást, fűnyírást Budapesten.

A Főkert-igazgató eltávolítása

Június 28-án kirúgták Zakar Andrást, a Főkert főigazgatóját, a Telexnek nyilatkozó több forrás szerint ráadásul még meg sem indokolták mindezt a nagy szakmai elismerésnek örvendő Zakarnak.

A kirúgás hátteréről a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. sajtóosztálya és a Fővárosi Önkormányzat mélyen hallgatott, érdemben Zakar András sem nyilatkozott, de a személyi döntés több szempontból is rendkívüli és erős történetet sejtetett. Zakar András kertészmérnök négy és fél éve nyílt pályázati úton nyerte el a Főkert vezérigazgatói posztját, majd a Főkert BKM-be olvadásával lett a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának főigazgatója. A kirúgása körülményeiről először nem nyilatkozott, majd a napokban végül szóba állt a Blikk-kel, és azt mondta: a mai napig nem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért rúgták ki, telefonon sem ér el senkit.

De miért volt különleges az eltávolítása? Részben azért, mert a főigazgató szakmai munkájáról a háttérbeszélgetéseken valójában mindenki elismeréssel beszélt nekünk, részben pedig azért, mert az indokolás nélküli, igaz, nem rendkívüli kirúgás mindenképpen barátságtalan körülmények között zajlott: a közlés után Zakar András már nem is mehetett vissza az irodájába (hivatalosan ez azt jelenti, hogy a felmondási időre felmentették a munkavégzés alól), és közvetlen főnöke, Bardóczi Sándor, a Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze sem tudott a készülő akcióról.

Egészen pontos magyarázatot nem kaptunk a főváros és a BKM személyi döntésére, mint hallottuk, vezető állású munkavállalónak lehet indokolás nélkül, rendes felmondással felmondani. Amennyire tudjuk, Zakarnak a végkielégítése és adott feltételek mellett valamilyen prémium jár. De azért is különleges a helyzet, mert éppen a döntés környékén kulminálódott a nyilvánosság előtt egy zavaros büntetőügy. A visszaélés gyanúja nem merült fel, de a városvezetés úgy döntött, hogy egy nagy és fontos átalakításnak mással kell nekifutnia.

Elkaszálás

Amit egészen biztosan megtudtunk az ügyre rálátó forrásainktól, hogy az ügy hátterében a főváros kaszálási szerződéseinek átalakítása áll. Nekünk így nevezték, de gyakorlatilag közterek, temetők, utak menti fűnyírásáról van szó. Budapest szinte összes kerületében már hosszú évek óta egy különös cégháló szokta elnyerni ezeket a munkákat, ennek egyik vezetőjét nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.

A történet háttere szakmai szinten évtizedekre, de a nyilvánosság előtt is négy évre nyúlik vissza. A Szabad Európa ekkor egy cikksorozatban mutatta be, hogy a fővárosban és a kerületi önkormányzatoknál egy egymással sok szempontból összefonódó cégcsoport nyer el rendre kertészettel, kaszálással, parkosítással kapcsolatos munkákat. A Szabad Európa külön cikkben mutatta be, hogy a társaságok alkotta hálózat (vagy ahogy forrásaink nevezték, a „network”) láthatatlan kulcsfigurája Z. Zsolt, aki ugyan csak egy cégben jelent meg tulajdonosként, de a cikk bemutatta, hogy a cégháló nagyon szorosan összenőtt. Akkor a következő cégekről volt szó:

• ZÖFE Kft.;
• Pannon Park Forest Kft.;
• Partfenntartó Kft.;
• DeerGarden Kft.

Mi még belevettük a kutakodásba ötödikként a Harmat Kert Kft. nevű társaságot, amely elsősorban temetőkben végzett fűnyírási feladatokat.

A korábbi cikkeknek annyiban nem sok következményét láttuk, hogy a cégek mögötti vállalkozói kör, Szarka Attila, Kocsis László (aki korábban a Főkert első embere is volt), Bubla Szabolcs, Soós Attila, illetve a tulajdonukban levő, olykor ugyanarra a címre bejegyzett, egyenként is pár milliárd forint árbevételt és 300-500 milliós nyereségeket elérő társaságok továbbra is nyerték a pályázatokat.

A céghálóról korábban a Szabad Európa közölt háromrészes cikksorozatot, e szerint a network politikai ciklusoktól függetlenül dominálta a kertészeti és parkfenntartási piacot Budapesten. A cégháló tagjai a Szabad Európának nyilatkozó források szerint már húsz éve sorra nyerik a parkfenntartásra kiírt pályázatokat, elsősorban a kerületi önkormányzatoktól, gyakran „egymás ellen” indulva, de lényegében mindegy volt, hogy ki nyeri a pályázatot, hiszen ugyanaz a kör profitál. Később az Átlátszó is részletesen bemutatta ezt a kört.

A vállalkozói kör a fővárossal is sokféle szerződéses viszonyban állt. Mindez persze évek óta így volt, így aligha indokolta volna június 28-án a hirtelen személyzeti lépést.

Ugyanakkor a már évek óta a témával behatóan foglalkozó Szabad Európa június 27-én újabb fontos cikket jelentetett meg. Ebben leírta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi (június 19-i) közleménye egy óbudai korrupciós ügyben érinti Z. Zsoltot is. Állítólag négy embert tartóztattak le, de tíz gyanúsítottja is van az ügynek. Azt, hogy Z. Zsoltot, aki a parkfenntartási üzlet mellett ingatlanhasznosításban is érdekelt volt, valamint baloldali, és jobboldali körökkel is üzletelt (talán amolyan hídember, nagykoalíciós közvetítő volt), pontosan miért vitték el, nem lehet tudni, de elvileg egy Baranya megyei számlaügyben bukott meg.

A Z. Zsolt elleni nyomozásról kérdeztük az ORFK-t és a Baranya megyei rendőröket is. A Baranya Vármegyei Főügyészség kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a nyomozás érdekeire tekintettel sajnos további tájékoztatást jelenleg az ügyben nem tudunk adni”. Az ORFK pedig azt közölte, hogy a rendőrség nem folytat a „Z. Zsolt céghálóját érintő nyomozásokat”, ezért a Főkert esetleges érintettségéről nincs információnk. Korábban kerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „arra a kérdésre, hogy egy konkrétan meghatározható – és közszereplőnek nem minősülő – magánszemélynek az érintettsége felmerül-e egy büntetőeljárásban, a személyes adatok védelmére tekintettel nem adható tájékoztatás”.

A kertészeti, parkosítással foglalkozó cégek nem voltak érintettek, vagy legalábbis nem észleltek nyomozati lépéseket. Ugyanakkor nehéz nem összefüggést találni a 27-én megjelent cikk és a 28-án kirúgott Zakar ügye között, már csak azért is, mert a Városháza felől is ilyen szerződésekre, kaszálási ügyre mutogattak a forrásaink.

Rögtön szerettünk volna erről érdeklődni a fővárosnál, de legfeljebb abban kaptunk segítséget a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-től, hogy merre kutathatók a fővárosi közbeszerzési szerződések. Találtunk is szép számmal a fenti cégkörből szerződéseket, ugyanakkor ezekből természetesen nem lehet azt megállapítani, hogy azokban volt-e túlárazás, vagy valamilyen nemtelen, versenyellenes, korrupciós elem. Ha pedig esetleg volt, akkor sem könnyű megítélni, hogy azokból ki húzott hasznot. A szerződések egy részén Zakar András, máshol Mártha Imre BKM-vezér neve szerepel aláíróként, de olyan szerződések is vannak, amelyek valójában államiak, a Főkert csak amolyan lebonyolító, végrehajtó partner.

Mindenesetre a Zakar mellett érvelő forrásunk szerint a Főkert kirúgott igazgatóját aligha terheli nagymértékű felelősség, a nevezett cégekkel a kapcsolatok ugyanis már örököltek voltak, és a főigazgatónak csak nagyon limitált összegben volt önálló szerződéskötési joga.

Szerződések

Mindenesetre az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) elég sok, többtucatnyi szerződést találtunk, elsősorban a fenti vállalkozói kör cégei közül a Harmat Kert és a DeerGarden cégekkel. Ezeket természetesen mind leválogattuk, de ízelítőül pár érdekesebb, nagyobb megállapodás:

• A 2002 augusztusában aláírt, a BKM és a Harmat Kert közötti keretszerződés kaszálásról és parkfenntartásról szól, bruttó 1,778 milliárd forint értékben született. Mártha Imre írta alá a BKM részéről, a szerződés 2024 szeptemberében jár le.
• A Főkert parkfenntartásra is megbízást adott a Harmat Kertnek két évre, bruttó 307 millió forintért. Ezt a szerződést 2021 szeptemberében írták alá, Zakar András aláírása szerepel a szerződésen.
• A Főkert szintén két évre, kaszálás jogcímen is megbízta a Harmat Kertet, bruttó 128,8 millió forint értékben, a 2021. július 23-án aláírt szerződésen Zakar aláírása szerepel.
• Az utak menti kaszálással a Főkert szintén 2 évre (2021–2023) , bruttó 465,5 millió forint értékben, ezt is Zakar írta alá;
• A DeerGarden tucatnyi szerződésben szerepel, a legmeglepőbb, hogy még mostanában is kapott megbízást a társaság: a jogcím zöldfelület-fenntartási feladatok a Városligetben. A szerződést 2024. április 29-én írták alá, Mártha Imre és Bubla Szabolcs kötött szerződést, Zakar András ebben a szerződésben általános kapcsolattartóként van megnevezve.

A márciusban Pécs környékén letartóztatott, azóta előzetesben ülő Z. Zsolt ügyében a NAV közlése szerint egy számlagyár tagjaira csaptak le, ennek részeként vették őrizetbe Z.-t, aki ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt nyomoztak. A Szabad Európa elérte a parkos cégek egy részét, de a DeerGarden, a Parkfenntartó Kft. és a Harmat Kert Kft. ügyvezetői a Szabad Európa kérdésére azt válaszolták, cégeik nem érintettek ebben a nyomozásban.

A szakítás

A főváros viszont úgy döntött, hogy szakít ezzel a hálózattal, és a BKM inkább felvesz több mint száz embert, akik a fővárosi cég, és nem alvállalkozók nevében nyírják majd a füvet Budapesten. A BKM ezzel a szervezéssel szakít a parkfenntartó vállalkozói körrel.

A BKM kommunikációs osztálya a Telex kérdésére azt közölte, hogy a társaság 2022-ben költségtakarékossági és kertészeti szakmai okokból döntött úgy, hogy a zöldfelület-fenntartási feladatokat az érintett divízióknál, vagyis a Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) és a Főkertnél elsősorban saját munkavállalókkal és saját gépparkkal fogja elvégezni. A BTI-nél a cég közlése szerint már tavaly házon belülre szervezték a feladatokat, ezt folytatják idén a Főkertnél. A BKM szerint több mint száz munkavállalói státuszt hoztak létre a feladatra, amit már majdnem sikerült is betölteni, de még folyamatosak a felvételek. Amikor pedig épp nincsenek kaszálási feladatok, vagyis ősszel és télen, a parkfenntartásra fölvett kollégák temetői avargyűjtést, cserjézést, síkosságmentesítést, általános karbantartást, takarítást végezhetnek, ezzel további alvállalkozókat kiváltva.

A korábbi példák alapján viszont nem is olyan egyszerű szakítani a parkfenntartási cégekkel. Korábban voltak kerületek, amelyek nagy elánnal igyekeztek megszabadulni ettől a networktől, de aztán amikor új szerződést kötöttek, valójában kiderült, hogy a hálózat cégei így is benne maradtak. A városvezetésre rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásaink azt sem zárják ki, hogy az újonnan felvett munkatársak foglalkoztatásával még drágább is lesz a fűnyírás.

De miért érezhette a főváros fontosnak ezt a szakítást? Az első probléma, amit a főváros azonosított, hogy a kaszálási feladatok teljesítményigazolásai utólag nehezen ellenőrizhetők, ehhez nagyobb apparátus kellene. Van, amikor gyanúsan hosszú a fű, de nem bizonyítható, hogy nem történt meg idejében a fűnyírás. Mindenesetre amikor a BKM átnézte a kaszálási közbeszerzéseit, több lépést is tett. A temetőkben vágó Harmat Kert szerződéseivel kapcsolatban feljelentést is tett a BKM, mert úgy ítélte meg, hogy a Budapesti Temetkezési Intézet területén 60 millió forintnyi teljesítés nem volt elvégezve. Állítólag utólag a cég ezt ledolgozta ugyan, de megromlott a kapcsolat.

De volt még egy konfliktus, amit csak nagyon szőrmentén hozunk ide, a BKM többségi tulajdonában áll a Virágértékesítő Vállalat, amelyben a fenti körből, a networkből is van kisebbségi tulajdonos, és egy kellemetlen jogi vita indult, ami tovább mérgesítette a helyzetet.

Amikor a még élő szerződések kifutottak, és a városvezetés hallott az említett nyomozásról és letartóztatásról is, úgy döntött, hogy visszaszervezi a kaszálást.

Amikor Z. Zsoltékat letartóztatták, még az is bizonytalannak látszott, hogy vajon a szerződő szolgáltató cégek elérhetők maradnak-e, márpedig a város nem maradhat fűnyírás nélkül.

Így a folyamatban levő új kaszálási közbeszerzést a BKM visszavonta. Bár a visszaszervezés nem egyik napról a másikra történik meg, talán őszre lesz reális, de a BKM állítólag vett már fűnyírókat, és embereket is elkezdett toborozni.

Ebben a folyamatban támadt bizalomvesztés a főváros felől Zakar András irányába, noha azt nem tudjuk, hogy ezt egyáltalán megfogalmazták-e neki. Olyan gyanút senki nem fogalmazott meg számunkra, hogy Zakar András kertészmérnök korrupt lett volna, de a főváros szerint vagy nem érdekelte annyira a kiszervezett feladat, vagy olyan személyes kapcsolatok alakultak ki, amellyel úgy ítélte meg a főváros és a BKM vezetése, hogy a „kaszálási reform” vele nem folytatható.

De ha nem is ő szerződött?

Természetesen felvetettük, hogy ha nem is ő az aláíró a szerződéseken, akkor mégis miért neki kellett távoznia. Bár Zakarnak alacsony volt a szerződési limitje, nekünk arra utaltak a forrásaink, hogy megvan az a rend, hogy ki írhat alá egy nagyobb szerződést, de a folyamat hosszabb döntéselőkészítés után ért fel. Vagyis, ha jól értjük, amikor Mártha Imre írt alá szerződéseket, azokat a szerződéseket alulról javasolták neki.

Zakarral pozitív forrásunk szerint azonban valójában már alatta is megindult a reform, egy csomó embert vettek fel. A város oldaláról viszont azt hallottuk, hogy ez igaz, de még inkább csak a központba, létesítménygazdálkodásra érkeztek munkatársak, és nem a fűnyírási feladatra alkalmas fizikai dolgozók. Márpedig olyan helyzetbe nem kerülhet a város, hogy nincs, aki elvégezze a szükséges kaszálási, parkgondozási munkákat.