Lassan, de a megoldás felé tart a bősi erőmű körüli szlovák–magyar vita

Érzékeny téma: évtizedek óta ezt halljuk, ha a magyar–szlovák tárgyalások kapcsán a bősi erőmű és a Duna ügyében. Nemrégiben ugyanezt a kifejezést használta Czepek Gábor, magyar–szlovák energetikaiinfrastruktúra-fejlesztésért felelős kormánybiztos is egy győri rendezvényen, mégis úgy tűnik, felgyorsultak a hivatalos egyeztetések a két ország között.

Magyarország és Szlovákia fél évszázada döntött a bős–nagymarosi vízerőműrendszer megépítéséről, de a nyolcvanas évek végén mindkét ország a rendszerváltása és identitása szimbólumaként is használta az ügyet. Magyarország egyoldalúan felmondva az államközi szerződést úgy döntött, nem építi meg Nagymarost, és leállítja az addigra 80 százalékban kész dunakiliti duzzasztómű építését, válaszul Szlovákia 1992-ben Dunacsúnnál elterelte a Dunát a szigetközi szakaszról. A hágai Nemzetközi Bíróság pedig néhány év múlva hozott ítéletében gyakorlatilag azt hangsúlyozta, hogy mivel mindkét fél hibás a kialakult állapotért, ezért egyezzenek meg egymással.

Azóta zajlanak tárgyalások a két ország között, szakértők, tanulmányok és vizsgálatok bevonásával, hol gyorsabban, hol lassabban, de környezetvédelmi és a projekt társadalmi megítélése körüli aggályok eddig béklyóba kötötték a politika kezét az ügyben. A tárgyalódelegációt vezető dunai kormánybiztos elnevezés sem létezik ma már, Czepek Gábornak is más a titulusa, ám a gyakorlatban ő viszi a két ország közötti egyeztetéseket. Kiemelt feladata, hogy megkísérelje a bősi erőmű ügyében mindmáig rendezetlen kérdések, több évtizedes viták kompromisszumos lezárását. Az őt idén tavasszal kinevező kormányhatározat nevesíti a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét, amelyben a tárgyalási álláspont tervezetét kell kidolgoznia és a kormány elé terjesztenie. A kormánybiztos látja el ehhez kapcsolódóan a kormány képviseletét az energetikai, környezetvédelmi szakpolitikai és nemzetközi jogi egyeztetéseken.

A Széchenyi-egyetem szervezte győri rendezvényen előadásában arról beszélt, hazánknak is stratégiai partnerekre van szüksége, emiatt is fordultak Szlovákiához, és próbálják közösen megoldani ezt a kérdést. A győri származású kormánybiztos szerint a tárgyalások jól haladnak, három fordulón már túl vannak, júliusban Bősön újabb egyeztetés lesz, „de ezek részleteiről nem számolok be” – jelezte, majd néhány dolgot mégis elárult. Például azt mondta:

„Hiszek abban, hogy még idén vagy jövő év elején mindkét kormány asztalára odakerülhetnek azok az elvek, amelyek alapján megoldható ez az ügy, fókuszálva a korszerű vízgazdálkodásra, az ökológiai egységre, valamint a villamos energetikai kérdésekre.”

Azt is kiemelte, hogy érdemi ügyekben sikerült már részmegállapodásokat elérni. Előadásából kiderült, hogy az egyeztetések többek közt energetikai kérdésekről, továbbá a Szigetköz és a Csallóköz mint közös tájegység kérdéseinek megoldásáról szólnak. Bár ezt nem részletezte, utóbbi esetében a két dunai ágrendszer közötti átjárhatóság lehet a fókuszban, ez régóta elsőséget élvez, minden további fejlesztés alapja lehet, ám ehhez valamilyen műszaki megoldás szükséges. A térség vizsgálatokkal megalapozott javaslata a négy fenékküszöbös megoldás a közös Öreg-Dunán, erről azonban nincs döntés (sőt, magyarországi információk szerint Szlovákia újragondolja célkitűzéseit, és nemrégiben még a hivatalos álláspontjuk az volt, hogy nem szeretnének fenékküszöböket). A fenékküszöbök mederbe épített, betonozott, vízszintszabályozó műtárgyak, amelyek a felettük lévő folyószakaszon megemelik a folyó szintjét. Egy ilyen megépítése Dunakilitinél mentette meg a jelenleg is vízzel teli szigetközi ágrendszert a Duna elterelése után.

Czepek Gábor megemlítette az Insula Magna programot is, amely a bős–nagymarosi kérdéskör megoldására, gyakorlati végrehajtására dolgozott ki száz projektet. A program olyan hosszú távú és sokoldalú fejlesztési koncepció kialakítását célozta meg, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz–Csallóköz térsége határon átnyúló, európai fenntartható fejlesztési területté váljon. Hozzátette, az Energiaügyi Minisztérium fontosnak tartja ezt a programot, támogatja végrehajtását: arra kérte a projektgazdákat, hogy jelöljék ki ezek közül a top 10-et, amihez megpróbálnak majd forrásokat szerezni. Az Insula Magnában egyébként megoldandó feladatként szerepel Szigetköz és Csallóköz ökológiai összekötése, árvízvédelme és talajvízszint-rendezése.

Információink szerint a két ország közötti mostani egyeztetések egyik kérdése a bősi erőmű csúcsra járatása körül forog, és az is szóba került ezzel összefüggésben, hogy Magyarország kedvezményes áron vásároljon áramot Szlovákiától.

A bősi erőműben nyolc, egyenként 90 megawatt teljesítményű Kaplan turbina együttesen akár 720 megawatt energiát is tud termelni. Az erőmű hajózsilipjein keresztül évente 15 ezer hajó, 28 500 utazó és több mint 6 millió tonna rakomány halad át.

A győri rendezvényen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az északnyugati csücsökben a határ ellenére a szigetközi–csallóközi térség kezd összenőni, a közös fejlesztések a jövőben elkerülhetetlenek lesznek, s aki az együttműködések kezdeményezője lesz, az lépéselőnybe kerülhet. Hozzátette, hogy Rajka gyakorlatilag Pozsony elővárosának tekinthető, s ez a viszony (vagyis a szlovákok átköltözése) húzódik délkelet felé szigetközi oldalon, vagyis még nem fejeződött be a folyamat.