A forint veszítette el értékének legnagyobb részét az euróval szemben a régiós devizák közül 20 év alatt
2024. július 9. – 05:51
Történelmi távlatban, az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évet áttekintve vizsgálta az euró-forint árfolyam változását a GKI Gazdaságkutató Zrt., ami kedden közölte elemzését. Azt írják, hogy Magyarország uniós csatlakozása utáni első négy évben relatíve stabil maradt az árfolyam egészen 2008-ig, az akkor bekövetkező pénzügyi válság azonban változtatott a helyzeten, éles devizaleértékelődést hozott. A forint akkor egy év alatt 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, a jegybank pedig elkezdte leértékelni a forintot. Ennek célja a versenyképesebb gazdaság volt, ha gyenge a forint, az exportálók külföldi devizában realizálódó árbevétele többet ért itthon forintban – írja a GKI.
A cél a tőkebefektetések beáramoltatása volt, de egyúttal a magyaroknak is felértékelődött a külföldi munkavállalás, a turistáknak pedig a magyarországi üdülés. A másik oldalról nézve, a magyaroknak drágábbá vált a külföldi nyaralás, az importált árukat vásárló lakosságnak és a vállalati szektornak is drágult az élet.
A stabil leértékelődés időszaka 2020-ban, a Covid-járvánnyal ért véget, ez 8 százalékos esést hozott magával. Ennek okai közt volt, hogy válságok esetén a befektetők a sérülékenyebb, kisebb piacok felől az erősebbek és nagyobbak felé fordulnak. Ráadásul az erős kormányzati költekezés miatt megugrott az államadósság, a kamatlábakat pedig alacsonyan tartották.
2021-ben ismét stabil volt az árfolyamszint, majd 2022-ben jött az újabb zuhanás: egy év alatt 9 százalékkal kellett többet fizetni az euróért. A 430 forintot is karcoló euróárfolyam fő oka az orosz–ukrán háború és az ezzel járó energiaválság volt,
de a választási költekezés se tett jót az államháztartási hiánynak.
2023-ban végre erősödni kezdett a forint, átlagosan 2,4 százalékkal volt ekkor magasabb a hazai deviza értéke, mint az energiaválság évében. Idén ismét a gyengélkedés a jellemző, az első fél évben 3,7 százalékot vesztett a forint az értékéből.
Szembetűnő romlás
A GKI a régiós devizákkal is összevetette a forintot, és azt állapította meg, szembetűnő a leértékelődése. Miközben a román árgyengülés hasonló volt, mint a magyar, a forint 52, a lej 23 százalékot vesztett értékéből 2004 óta. A lengyel złoty nagyjából ugyanolyan szinten van, mint húsz éve, a cseh korona pedig 24 százalékpontot erősödött. A GKI szerint a lengyelek és románok nagyobb arányban dolgoznak külföldön, így hazautalásaik erősítik a fizetőeszközöket. Azt írják még, a forint erősödése ellen dolgozik, hogy „az EU-s támogatások átváltása forintra a jegybankon keresztül történik”.
Az elmúlt két évtizedben a magyar forint és az euró közötti árfolyam jellemzően a Magyarország és az eurózóna közötti inflációs különbségeknek megfelelően alakult – írja a GKI. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarországon magasabb volt az infláció, mint az eurózónában, akkor a forint értéke nagyjából ennyivel csökkent.
2023-ban szakadt meg a trend, Magyarországon jelentősen nagyobb volt az infláció, mint az eurózónában, a forint mégis erősödni tudott. Ennek fő okát abban látja a GKI, hogy a jegybank az infláció ellen magas irányadó kamatot állapított meg, a kedvező hozamok pedig vonzották a befektetőket, erősítve a devizánkat. Ez a trend veszteség a hazai exportőröknek, emiatt gyengélkedhet az exportorientált ipari termelés is.
