Kiköltöztek az agglomerációba, eléjük építettek egy 30 ezer négyzetméteres gyárat

A budapesti XVIII. kerület, valamint a vele összenőtt Gyál és Vecsés lakóterületei között néhány évvel ezelőttig egy beépítetlen mező volt. A három település közé ékelődő terület nagy részét korábban szántóként használták, egy kisebb részén egy felhagyott kavicsbánya volt, a maradékon pedig erdők álltak. A bánya egyik végén van egy horgásztó, a kétszer másfél kilométeres terület nagyját azonban nem nagyon használta senki semmire.

2022-ben aztán kiderült, hogy a három település között fekvő térség középső részét megvette egy vállalkozó, aki logisztikai parkot tervezett a helyszínre. Az akkor nyilvánosságra kerülő tervek szerint négy hatalmas, 50 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokot, melléjük pedig 8-10 kisebb raktárat húztak volna fel.

Az érintett terület közigazgatásilag ugyan Vecséshez tartozik, de jóval közelebb van a szomszédos Gyál lakóházaihoz. Az akkori tervek szerint a logisztikai park és a házak közé, Gyáltól 80-100 méterre építettek volna elkerülő utat, ezen haladt volna a parkba érkező és onnan távozó, naponta körülbelül 400 kamion.

2023 májusában aztán újabb fordulat történt az ügyben: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a kanadai székhelyű Magna Vecsésen építi fel magyarországi karosszériagyárát, amely a Mercedes kecskeméti és a BMW debreceni gyárának beszállítója lesz. A körülbelül 20 milliárd forintos beruházás során első körben egy 300 fős gyárat építenek – a korábban oda tervezett logisztikai parkban.

Nem telt el egy év, és az egyik, korábban ideálmodott logisztikai csarnok helyén már áll a Magna 20 méter magas gyára.

A gyáli házaktól körülbelül 200 méterre, az 30 ezer négyzetméter alapterületű gyárban jövőre indulhat el a sorozatgyártás. (Az épület tervei 50 ezer négyzetméterre szólnak, tehát bármikor kibővíthető ekkorára). A másik három logisztikai csarnokot még hirdetik, úgyhogy azt nem tudják a helyiek, oda végül ki vagy mi érkezik.

Beépítik a városszéli mezőt

A dolog emberi oldalát nézve: a Gyál peremén élő lakosok értelemszerűen nem örültek a logisztikai park hírének, és különösen nem örülnek annak, hogy raktár helyett végül egy gyárat kaptak a szomszédba. A város szélső utcájában élők azt mondják: korábban nyugodt szántóföldre vagy füves területre nézett a házuk, most 15-20 méter magas épületekre fog nézni. (A vállalkozó egy hétméteres humuszfal építését ígérte meg a logisztikai park és a házak közé.) A belsőbb utcákban élők között van, aki arra panaszkodik, hogy régen erre járt ki kutyát sétáltatni vagy a gyerekével biciklizni, most ez a logisztikai meg ipari park miatt már nem lehetséges.

A gyáliak azért is panaszkodnak, mert szerintük a Magna gyárát éjjel-nappal építették, ami az építkezés egy szakaszában elviselhetetlen zajjal járt.

Készíttettek is egy zajvizsgálati szakvéleményt, ami megállapította, hogy éjszaka a határértéknél hangosabb az építkezés. A beruházó szerint később egy másik mérés és egy másik szakvélemény azt állapította meg, hogy az építkezéssel járó zaj nem haladta meg a határértéket.

A képet árnyalja, hogy a beruházási terület egy részét a 2000-es években, az M0-s építése idején kavicsbányaként használták, tehát akkor is volt munka, por, kamionforgalom a szélső házakkal szemben. Vagyis akik akkoriban vettek itt házat, nem éppen az érintetlen természet mellé költöztek ki. A helyi lakosok közül többen azt mondták, akkor is zavaró volt. Egy helyi férfi arról számolt be, hogy ő nem sokkal a bánya bezárása után vett házat a környéken, és álmában nem gondolta volna, hogy az önkormányzat engedélyezi, hogy a házakhoz ilyen közel logisztikai vagy ipari parkot építsenek.

A valóságban azonban a terület nagyobb részét már több mint tíz éve gazdasági besorolásúvá nyilvánították, vagyis elméletben azóta lehetne rá építkezni. Az építési terület maradékát pedig 2021-ben a vecsési önkormányzat minősítette át, ezzel meghozva a végső döntést arról, hogy a területre logisztikai parkot lehet építeni. Végül azonban az eredeti tervekkel ellentétben nemcsak logisztikai csarnokok, de egy gyár is felépül.

Nem ipari terület

És itt érkeztünk meg a kérdés, jogi részéhez. A Gyál és Vecsés közötti beruházási terület ugyanis – valószínűleg nem véletlenül – nem ipari, hanem kereskedelmi-szolgáltató besorolású terület. Ezen épült fel a Magna 30 ezer négyzetméteres karosszériagyára.

Az érvényes országos szabályok szerint a „kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál”, ezenkívül el lehet rajta helyezni többek között irodát, kollégiumot, vagy munkásszállást. Vecsés város építési szabályzata ennél megengedőbb és úgy fogalmaz, hogy a kereskedelmi, szolgáltató területen „mindenfajta, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületet” fel lehet építeni. Itt is egyértelmű viszont, hogy az ipari besorolású területekkel ellentétben a kereskedelmi-szolgáltató területeken a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági tevékenységet szolgáló épületet nem lehet felépíteni.

Ez egyébként egy másik oldalról is tilos, Gyál város környezetvédelmi programja szerint ugyanis „a tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha az illetékes szakhatóság az adott objektumnál ennél kisebb védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.”

De vajon megfelel-e a Magna karosszériagyára ennek kritériumnak? Ennek azért is van jelentősége, mert a Magna helyén a beruházók először egy logisztikai csarnok építését engedélyeztették, majd a Magna bejelentése után nem sokkal megkezdték a gyár építését.

Kiemelt beruházás: új státusz

A kérdésre azonban nem kell válaszolni. 2023. május 11-én jelentették be, hogy a Magna gyára Vecsésen fog felépülni. 2023 augusztus 24-én pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy Magna gyárépítését kiemelt beruházássá nyilvánították. Ezzel együtt megváltoztatták a telekre vonatkozó építési szabályokat is úgy, hogy:

• 15 helyett 20 méterre emelték a megengedett legnagyobb épületmagasságot;
• engedélyezték, hogy a területen a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari célú építmények épüljenek;
• valamint azt is, hogy azon egy ezekhez szükséges erőmű épüljön.

Ez azt jelenti, hogy a Magnának helyt adó telket de facto ipari besorolásúvá minősítették át. Vagyis rendeletben engedélyezték, hogy a telekre a környezetére nagyobb hatással bíró épületet építsenek fel.

Mit jelentenek ezek a környezeti hatások? Olyanokat például, hogy egy épület a környezetére veszélyes vagy mérgező anyagokat, esetleg zajt, rezgést, bűzt, fényt, hőenergiát vagy elektromos sugárzást bocsát ki. Ebből engedélyezték a Magnának a jelentős mennyiséget.

A gyáliak közül ezt többen is úgy értelmezték, hogy a Magna azért kapott ilyen engedélyt, mert bizonyára ilyen tevékenységet is fog végezni. Vagyis a házaktól 200 méterre lévő gyár például folyamatosan zajos lesz, vagy mérgező anyagokat fog a levegőbe engedni.

Ha elfogadjuk ezt az értelmezést, akkor felmerül az utólagos jogalkotás is, hiszen a beruházásról május 11-én egyeztek meg, a kiemelésről szóló rendelet pedig csak augusztusban jelent meg. Vagyis ha a gyárnak tényleg jelentős környezeti hatása lenne, akkor a Magna és a beruházó egy olyan dologban egyeztek meg, amit a megegyezés pillanatában a szabályok tiltottak.

A logisztikai csarnok engedélye is jó a karosszériagyárra?

A beruházó szerint azonban nem igaz ez az értelmezés, és ebben nekik ad igazat a kormányhivatal is. Szerintük:

• a gyárat a kiemelt beruházássá nyilvánítás nélkül is fel lehetne építeni egy kereskedelmi-szolgáltató besorolású területre, mivel nincs jelentős környezeti hatása;
• a kiemelt beruházássá nyilvánításra csak azért volt szükség, hogy az építési engedélyek módosítása gyorsabban átfusson;
• a jelentős környezeti hatás engedélyezése pedig szerintük azért került be a rendeletbe, mert automatikusan az ipari besorolású területekre vonatkozó megfogalmazást használták, ami szerintük valószínűleg „rutinszerű, gyártó cégnél így logikus”.

Vagyis a vállalkozó szerint a gyáruk – egy logisztikai parkhoz hasonlóan – nem fog jelentős hatást gyakorolni (például vegyi anyagot vagy erős hangot kibocsátani) a környezetére, a kiemelésről szóló rendelet ezt engedélyező része pedig kvázi véletlenül született meg.

Így értelmezi a dolgokat a Pest Vármegyei Kormányhivatal is. Ők még a logisztikai parkról szóló tervek engedélyeztetésekor jutottak arra, hogy a logisztikai épületeknek jelentős környezeti hatásuk nincs, így környezetvédelmi hatásvizsgálatot nem rendeltek el. A beruházó szerint amikor jelezték, hogy nem logisztikai csarnokot, hanem gyárat építenének, „a hatóság megállapította, hogy a meglévő hatástanulmány megfelel, ezért módosításra nem volt szükség.”

A beruházásban részt vevő Raktár AD és Weerts képviselői ezenkívül igyekeznek leszögezni, hogy a kiemelést nem ők kérték, arról a Magna és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egyezett meg, amibe a helyi önkormányzatot is bevonták. Azt írják: a Weerts az egyeztetésekben nem vett részt, kizárólag a szükséges műszaki dokumentumokat és hatásvizsgálatokat készítette el, küldte el a Magna, a HIPA és az önkormányzat részére. Ezenkívül szerintük „projekt kezdéséhez és megvalósításához mind a Magna mind a Weerts vállalt komoly kockázatokat, éppen az egyik legkritikusabb pont a VIP státusz megszerzésének bizonytalansága”.

Megkérdeztük Szlahó Csabát, Vecsés polgármesterét, hogy mi a vecsési önkormányzat álláspontja ebben az ügyben, és támogatják-e, hogy kereskedelmi, szolgáltató besorolású területeken ipari beruházások valósuljanak meg. Szlahó Csaba azt írta: „Kérdéseire válaszolni hatáskör hiányában nem áll módunkban, további információkért szíveskedjen a beruházót illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget felkeresni.”

Az engedélyeztetés ügyének olyan értelemben persze nincs jelentősége, hogy kiemelésről szóló rendelet miatt a Magna akkor is megkapna minden engedélyt, ha a környezetére jelentős hatást gyakorolna, vagyis például éjjel-nappal zúgna a gyár. Más kérdés, hogy akkor felmerülne: miért akarja a magyar kormány, hogy egy ilyen gyár a lakóházaktól 200 méterre épüljön fel.

Érezték, hogy a lakók panaszkodni fognak

Megkerestük a beruházókat, a javaslatukra a helyszínen Lőrincz-Hadnagy Tiborral, a Raktár AD és a Weerts Ingatlanberuházások vezetőjével és Bolfán Bencével, a Weerts Ingatlanberuházások műszaki vezetőjével néztük meg az építkezést.

A beruházási terület északnyugati része nagyjából 100 méterre van a gyáli lakóházaktól. Bolfán Bence szerint a terület megvásárlása után érzékelték, hogy a lakók sérelmezhetik, ha ide túl nagy zajjal járó tevékenységek kerülnek. Ezért a logisztikai parkot direkt úgy tervezték, hogy a lakóházakhoz legközelebb eső részen kisebb csarnokok legyenek, amelyekbe jellemzően nem 24 tonnás kamionok, hanem 3,5 vagy 12 tonnás teherautók érkeznek majd.

A RaktárAD és a Weerts a 2023-ban, a helyi lakosok aggályait meghallgatva úgy döntött, hogy a beruházási terület és a gyáli lakóházak közé egy 7 méter magas humuszdombot épít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az épületek alapozásához kiásott földet nem elszállítják, hanem abból az épületek és a Gyál és Vecsés között húzódó Baross Gábor utca közé falat emelnek. Ebből ma a Magna és a Gyál közötti szakasz áll, de a beruházás előrehaladtával a teljes falat kiépítenék.

A gyáli házakhoz legközelebb eső szakaszon két megoldás merült fel: az egyik, hogy a vállalkozó a saját építkezése szélén épít humuszfalat, a másik, hogy a logisztikai park és a házak között húzódó út túloldalán, közvetlenül a házak előtt építenék fel, ami az út zajától is elválasztaná a lakóterületet. A vállalkozó ezenkívül azt is vállalta, hogy a megvásárolt területükön lévő horgásztavat megtartják, és azt az építkezés vége után a környékbeliek tovább használhatják majd.

A fallal kiegyeznének, a többi épülettől tartanak

A környékbeliek többsége azt mondta, hogy a humuszfallal „kiegyeznének”. Volt, aki megjegyezte, hogy a háza így is kevesebbet fog érni, mint a gyár felépítése előtt, és szerinte a horgásztavat sem fogják élvezni, ha körbeépítik logisztikai csarnokokkal, de azt elismerték, hogy egy hétméteres, vagyis több mint kétemeletes földfal legalább a zajszennyezés nagy részét felfogja.

Van, aki viszont felvetette, hogy ha a Magna épületét átminősítették, akkor miért ne minősíthetnék át akár a másik három logisztikai csarnokot is.

Vagyis ha az egyik csarnoknál megengedte a kormány, hogy a környezetre jelentős hatást gyakorló épületet emeljenek, miért ne engedné meg a többinél is. Van, aki attól is tart, hogy esetleg akkumulátorhulladékot tárolnak majd a csarnokokban – mint annyi helyen mostanában Magyarországon.

Az ügynek Gyálon azért is van külön jelentősége, mert a település másik oldalán, Gyál és Soroksár között tavaly szeptemberben 500 hektárnyi területet nyilvánítottak kiemelt beruházássá. Itt többnyire szántókat, erdőket, és részben egy, a fővárosi településszerkezeti tervben régóta természeti védelemre kijelölt területként számontartott lápot alakítanának logisztikai központtá. Mivel Gyáltól délre amúgy is logisztikai parkok vannak, ezekkel a beruházásokkal a települést szabályosan körbeépítik, és szinte teljesen elvágják a közvetlen természeti kapcsolatait.

A Gyál és Soroksár közötti (tehát a település másik oldalán lévő) terület kiemelt beruházássá nyilvánításakor Pápai Mihály, Gyál polgármestere is arról beszélt, hogy a terület felhasználásával kapcsolatban „vannak meg nem nevezett sejtések”, és biztos benne, hogy az ügyben minden környező érintett település polgármestere egyöntetűen tiltakozni fog. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „a Vecsés határában folyó raktárépítkezéssel kapcsolatban is folyamatos levelezés folyik a hatóságokkal”, mert szerinte „ott is igen komoly problémák vannak.” Megkérdeztük Pápai Mihályt, hogy pontosan milyen komoly problémái vannak a Weerts és a Raktár AD beruházásával, de nem válaszolt a kérdésre.

A Magna és a Weerts beruházásával kapcsolatban részletes kérdésekkel fordultunk a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, de a kérdések lényegi részében nem adtak válaszokat.