Chikán Attila: Irányváltás kellene a gazdaságpolitikában

Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt a héten Veiszer Alinda vendége. A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogyan lehetséges az, hogy a kitűzött hiánycélok sosem működnek, például a magyar államháztartás már most elérte a hiánycél kétharmadát. Gyakran azt halljuk, hogy összeomlik a gazdaság – ilyen körülmények között hogyan maradhat versenyképes egy ország?

Chikán Attila felidézte: a közgazdászok egy csoportja, köztük ő is, jó tíz évvel ezelőtt már jelezte, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika nem célravezető, és lassú lecsúszás lesz az eredménye. Szerinte azért, mert a kitűzött gazdasági célok és azok a társadalmi körülmények, amelyek között ezek megvalósulnak, nem felelnek meg a magyar gazdaság tényleges követelményeinek.

Azt mondta, hogy a gazdaság szerkezetét másképpen kellene elgondolni, máshová kellene befektetni a pénzt. Számos irányban tévedünk szerinte. Az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer teljesen a háttérben maradt az elmúlt években.

Ennek az iránytévesztésnek az egyenes következménye, hogy „már alig-alig találni olyan mutatót, amiben ne lennénk Európa végén”, miközben a rendszerváltás tájékán a kelet-közép-európai országok élbolyába tartoztunk.

Ez nem azt jelenti, folytatja, hogy rosszabbul élünk, mint tíz-húsz éve, de mások sokkal gyorsabban fejlődtek, és mi nem tudtuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek adódtak. Volt egy relatív pénzbőség, kiegyensúlyozott nemzetközi kereskedelem.

„Ebben az időszakban lehetett volna hasítani, ha úgy tetszik. Hát mi nem tettük”

– mondta.

Az akkumulátorgyárakat említve elmondja, hogy szerinte abba az irányba tartunk, hogy monokulturális gazdaság legyünk. De nem úgy tűnik, mintha ez lenne a jövő ígéretes iránya.

A növekedési rátánk nem olyan rossz, teszi hozzá, de a növekedés csak egy a mutatók közül. Ha a közgazdász versenyképességről beszél, akkor a növekedési rátával egyben szeretné látni az inflációt, az egyensúlyt és a költségvetést, „hiszen ezek egymást tartják”.

Csehország miért versenyképesebb, mint Magyarország, és a termelékenységi mutatónk miért csak a fele a nyugat-európai országokénak, kérdezte a műsorvezető. Chikán szerint ez a lemaradás nem azért van, mert a magyar emberek rosszabbul dolgoznának, mint mondjuk a csehek, hanem arról van szó, hogy a tevékenységünk nagy része alacsony hozzáadott értékű iparágakban és szolgáltatásokban jelenik meg. Amit gyártunk, azt kevesebbért tudjuk értékesíteni, mint egy fejlettebb gazdaság.

Emögött ott van még a beruházások mértéke vagy a korrupció nagyon komoly eltérítő hatása a hatékonyságra, hiszen gyakran nem azok kapják a pénzt, ahol a leghatékonyabban megvalósulna a felhasználás.

A hatékonyságot közvetlenül is befolyásolja a magyar dolgozók egészségi állapota, tudásszintje, viszonyulása, várható élettartama is, tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint merre kellene fordítani a hajót, elmondta, ő egyrészt helyreállítaná a nyugati orientációt a nemzetközi kapcsolatrendszerben. „A kulturális meghatározottságot nagyon erősnek érzem” – mondta.

Továbbá az egészségügyi és az oktatási rendszert kellene talpra állítani máshonnan elvett pénzekkel, akár áldozatok árán. Ugyanakkor úgy érzi, a szándék hiányzik leginkább, nem a pénz. Hozzátette, irányváltásra volna szükség a gazdaságpolitikában, de ehhez társadalompolitikai változás is kellene.

Nagyon-nagyon nehéz elképzelni belátható időn belül a kimozdulást, mert kiépültek azok a mechanizmusok, amelyek ebben az állapotban tartják a gazdaságot és a társadalmat.

Az interjút teljes egészében, havi díjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.