Csányi Sándor: Ha nehézség van, akkor a banki adóztatás nagyon kedves területe a politikusoknak

A tervezett bankvásárlásról, az oroszországi leányvállalat helyzetéről és a banki különadók negatív következményeiről is beszélt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorának adott hétfői interjújában. Elsőre elmondta, a teljes OTP-csoport jól teljesített 2023-ban, Csányi szerint inkább a bulgáriai, horvátországi, szlovéniai eredmények húzták fel a számokat.

Csányi beszélt róla, hogy az OTP régiós összevetésben már a legnagyobb bank, „meghaladtuk a 100 milliárd eurót a bank mérlegfőösszegében, amitől kezdve már egy bank nagy banknak számít Európában”. A bankcsoport emellett hatékonyságban is jó, plusz jelentős tartalékokat képzett, „ami minden potenciális kockázatot lefed”. Az európai bankhatóság tavalyi stressztesztjén, ami egy krízis esetén a bankok stabilitását nézi meg, az OTP a negyedik lett 70 bankból.

Irány észak?

A bankvezér nem lát túlzottan gyors koncentrációt a bankok hazai számát tekintve, ez akkor következhetne be, „ha a magyar bankok tulajdonosait külföldön megvásárolják, vagy merge-ekre kerül sor”, de ilyen folyamatot nem lát. Csányi kritizálta a fintech cégeket is, kiemelve a Revolutot, amire más szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos bankokra. Szóba került a híresztelés, hogy az OTP eurózóna-tagországok piacára is be szeretne lépni. Csányi ezt a következőképp kommentálta:

„Ezzel az akvizícióval egyidejűleg három országba lépünk be és olyan országokba, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és nagyon fejlett a bankrendszer.”

Annyit elárult még, hogy „Nyugat-Európa túlbankosított, a marzsok rendkívül alacsonyak, nagyon nehéz lenne a versenybe beszállni”, így délkeleti-északi irányba terjeszkednek. (Mindezek alapján gyaníthatóan a balti államok felé nyomulna az OTP, a Portfolio is ezt saccolja, megnevezve a Luminor Bankot. Kérdéseinkkel mi is megkerestük az OTP-t, de nem kívánták kommentálni az ügyet.) Csányi szerint még csak szándékszinten van az ajánlatuk, és nem látják tisztán, vannak-e más ellenajánlatok. A lényeg, hogy őszre derül ki, befutó lehet-e az OTP ajánlata, ha lesz tranzakció, azt pedig jövő év elejére zárhatják le.

Mindez azért lehet még pikáns, mert az OTP jelen van Oroszországban, ahol a harmadik legtöbb adót fizette a bankok közt tavaly. Csányi szerint a vállalati hitelekből radikálisan visszavettek, inkább fogyasztási hiteleket folyósítanak, de így is megnőtt a tranzakcióik száma. Hozzátette, haza tudtak hozni osztalékot Oroszországból is, tavaly 50 milliárd forintot. Az orosz kitettséget folyamatosan csökkentik, de a bank eladásán nagyot buknának, „a teljes értéknek maximum az egyharmadát tudnánk hazahozni”. Ha ennél gálánsabb ajánlat érkezne, szívesen eladnák a helyi bankjukat. Az orosz szankciókat betartják, vizsgálják a tranzakciókat is, még nem kötöttek olyan ügyféllel üzletet, akivel nem lehetne.

A másik háborús fél területén, Ukrajnában is jelen van az OTP, viszont az ottani profitot nem tudják kivinni. Itt állami privatizációra vár a bank, növelni szeretné a jelenlétét.

Extraadók és hiány

Az extraprofitadóról is szó esett, ami „az egymás közötti versenyképességünket nagyon nem rontja”, ellenben „a makrogazdaságnak nem jók ezek a különadók, az egyszeri intézkedések, beavatkozások, mert ez mind a szektornak a hitelezési képességét csökkentik”. Ezekre nem lehet felkészülni, Csányi szerint

„ha nehézség van, akkor a banki adóztatás nagyon kedves területe a politikusoknak, hiszen úgy gondolják, hogy a jövedelmen kívül népszerűséget is tudnak ezzel szerezni”.

Csányi nem biztos benne, hogy valaha kivezetik a különadókat, de ha igen, jó lenne tudni, mikor. Állította, „a magyar gazdaság legnagyobb problémája most a rendkívül magas költségvetési hiány”. Régen, még az első Orbán-kormány idején is nagyon fegyelmezett volt a költségvetési politika, nem engedett magas hiányt kialakulni. „Ez most sikerült, és ez azért rossz, mert óhatatlanul az államháztartás finanszírozását, a magyar gazdaság kredibilitását is rontja” – mondta a bankvezér, aki most látja, hogy elkötelezett a kormány a hiány csökkentésére, és akkor az extraadókat is kivezethetik.

Elmondta azt is, lassú emelkedést vár a hitelek tekintetében, a fogyasztás már elkezdett növekedni, ezzel párhuzamosan a lakossági hitelezés és a jelzáloghitelek is. „Most, hogy az állampapírhozamok újra fölmentek 7 százalék fölé, aggódom, nehogy visszaessen a növekedés, hiszen volt egy megállapodásunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal jelenleg 7,3 százalékos kamatszintre, ami ha jelentősen nő az állampapírok hozama, akkor nehezen lesz tartható” – tette hozzá Csányi Sándor.

A vállalati hitelek esetén szkeptikusabb az uniós pénzek elakadása miatt, mivel „mindig a támogatásokhoz, legyen az európai uniós vagy magyar állami támogatás, kapcsolódtak a leggyorsabb hitelnövekedések”. Probléma még, hogy Magyarország kifogyott a munkaerőből, bár ebben lát lassú javulást. Ezt másik érdekeltségénél is érzi: „nálunk is a Hungeritnél, a baromfivágóhídnál már mindenféle nemzetiségű ember dolgozik, mert nem találunk megfelelő munkaerőt”.

Állampapír vs. bankbetét, euró vs. forint

Az állampapírok leginkább tavaly jelentettek konkurenciát a bankbetéteknek, de Csányi szerint közelebb kerültek a kamatok egymáshoz, „egyre inkább versenyképesek a banki betétek az állampapírokkal”. Az eurózónáról is kérdezték Csányit, aki szerint a bank már bizonyította, jól tud működni saját devizáról euróra átálló államokban, ellenben Magyarország nem áll készen a tagságra. Sőt, az nem is lenne előnyös, „hiszen szüksége van Magyarországnak egy jól működő, szuverén monetáris politikára és egy sokkal hatékonyabb, termelékenyebb gazdaságra”. Több szektor – általa kiemelve a mezőgazdaság – még fejlődésre szorul előbb.

Csányi alapból 4,5 százalékos inflációval számol idénre, ez a választásoktól és a munkaerőköltség növekedésétől is függ. „Szerintem hibás az a gyakorlat, ami országszerte kialakult, hogy az elmúlt év inflációja alapján növeljük a béreket, miközben az adott év inflációja a harmadát sem teszi ki az előző évnek” – tette hozzá ehhez. Elmondta még, az állami jövedelemkiáramlások csak akkor hasznosak, ha „a gazdaság termelékenysége és a teljesítmény is arányosan nő”. Arról is szót ejtett, nem számol jelentős árfolyammozgással, és csak óvatos alapkamat-csökkentést vár. Ehhez előtte a költségvetési hiány csökkentésére, ezáltal alacsonyabb országkockázatra van szükség a minősítőknél. A dolog matematikájáról elmondta, alacsony kamatú hitelnél fognak inkább hitelt felvenni a beruházók, befektetők.

Az élelmiszeriparban is érdekelt Csányi elmondta, az élelmiszeriparba kéne leginkább befektetni, hisz az országnak sok földje és vize van. Az állattartásban vissza kéne térni a hetvenes-nyolcvanas évek volumenéhez, de szükséges lenne öntözésfejlesztés és korszerűsítés is. Az autóalkatrészek gyártását, a vegyipart és az energiaipart emelte még ki.

És akkor foci…

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) is az elnöke, ebben a minőségében elmondta, a fociválogatott sikerében annyi szerepe van a szövetségnek, hogy megteremtette a hátteret. Jobb az infrastruktúra, több a labdarúgó, jelentősebb az utánpótlás, és „nagyon tiszta, átlátható, transzparens a magyar labdarúgó-bajnokság”. Nem lát bundát, a csapatok pedig kiegyensúlyozottan gazdálkodnak, eközben az MLSZ jól megfizeti a válogatott játékosokat.

„Haragszom érte, hogy a médiában állandóan fölmerül bulvárcikkekben, hogy akkor Rossi megy, Rossi marad”

– mondta Csányi a szövetségi kapitány Marco Rossiról, akinek 2025 elejéig élő szerződése van. Ő marasztalná tovább is az edzőt, mivel idős korára annyi tapasztalata lehet, hogy az új kapitány tanácsadójává válhat.

Az utánpótlásnál a fő gond, hogy főképp a 6–14 éves korosztálynak nem jut elég felkészült edző. Ennek egyik oka, hogy „a jövedelmek nem igazán versenyképesek a különböző iparágak jövedelmével”. Eközben az utánpótlásedzőket olyan testnevelő tanárnak képzeli el, aki „odavisz egy-két szakértőt”, nem taktikát oktat még, hanem focizni hagyja a gyerekeket.