A dolgozók szerint matricával takarják le a dolgozói telefonok kameráját az iváncsai akkugyárban

„A koreaiaknak nagyon nehéz megfelelni”, időnként egymásnak ellentmondó utasításokat kapnak a főnökeiktől, és volt olyan, hogy térdelve vagy a földön ülve kellett volna végighallgatni egy tájékoztatást műszakkezdés előtt – erről két, nevét és arcát nem vállaló akkumulátorgyári dolgozó beszélt az RTL Házon kívül c. műsorában. Mindketten az iváncsai akkumulátorgyárban dolgoznak, más-más területen. A térdelésre és ülésre vonatkozó előírás miatt sokan felmentek a HR-re, végül az utasítást visszavonták.

A cégben szigorú biztonsági előírások vannak, melyek szerint nem lehet fotókat készíteni bent – ennek érdekében le is ragasztják a telefonok kameráit, ha pedig azon nem találják rajta a matricát kifelé menet, akkor a telefont vizsgálatnak vetik alá –mondták. A papírok fémszálasak, és letölteni sem lehet akármit, de emailt is csak engedély után lehet küldeni.

A gyárban koreaiak, magyarok, ukránok, kirgizek is dolgoznak, közös nyelv nincs. A kommunikáció nehezen megy, sokan nem beszélnek vagy nem beszélnek jól angolul, és az is előfordult már, hogy egy emailt a saját nyelvükön küldtek ki a koreai vezetők.

A Házon kívül által megkérdezett, magyar származású, 20 éve Koreában élő Judzsin Lee szerint a két ország kultúrája jelentősen különbözik: Koreában például kérdezni illetlenségnek számít, még az orvosnál is. Ugyanakkor törökülésben meghallgatni a vezetőt Koreában nem megalázó, sokkal inkább az „együvé tartozást jelenti”.

A dolgozók szerint nem kapnak túl sok információt sem, arról sem, mi történt náluk nemrég, amikor többen szúrós szagra panaszkodtak. A karbantartási munkálatokról csak a médiából szereztek tudomást.

Az SK On Hungary az RTL-nek azt írta, tesznek a kulturális különbségek mérsékléséért, vannak nyílt napok, programok, hírlevél és vezetői tanács. A magyar új belépőknek oktatást tartanak a korai történelemről, kultúráról, a koreaiaknak meg a magyarról, és van nyelvoktatás is. A cég később a Házon kívül riportjával kapcsolatos meglátásairól küldött közleményt a sajtónak. Ebben azt írják, hogy a biztonsági ellenőrzéseink célja nem a vállalaton belüli és kívüli kommunikáció megakadályozása, hanem a belső információs és technológiai eszközök védelme. „A nagy értékű elektromos járműakkumulátor-gyártási technológia nemzeti (koreai) érték, és a vállalatunknak kötelessége megvédeni az ipari technológiát.”

Ami a térdelésről és ülésről szóló előírást illeti, a cég szerint a koreai kultúrában a hallgatóság iránti tisztelet kifejezése az a megjegyzés, amely arra kéri a munkavállalókat, hogy üljenek le, amikor a műszak megkezdése előtt utasításokat kapnak. A hely a folyosón szűk volt, ezért nem voltak székek. A térdelésre vonatkozó utasítás azonban nem része a koreai kultúrának, és feltételezhető, hogy a koreai és a magyar nyelv közötti tolmács hibája miatt értelmezték félre.

„Sajnáljuk, ha felesleges aggodalmat okoztunk azzal, hogy nem adtuk meg kellő időben a megfelelő információt a dolgozóinknak” – írja a cég. „Emellett felismertük, hogy a taglétszám fokozatos növekedésével a belső kommunikációs csatornákat az eddigieknél jobban meg kell erősíteni (eddig intranetet és Facebook csoportot használtunk).”

Magyarország éppen akkumulátoripari nagyhatalommá válik. Az ágazat jelentőségének növelése egybevág az Orbán-kormány geopolitikai és világgazdasági stratégiájával, sokan azonban attól tartanak, hogy ezzel csak újabb kényszerpályára kerül a magyar gazdaság. Az érveket és ellenérveket gazdasági szemszögből háromrészes cikksorozatban vizsgáltuk meg:

• Akkora gyárak épülnek Magyarországon, mint még soha, de mire jó ez az egész?
• Nem az a kérdés, hány akkumulátort gyártanak az országban, hanem hogy mit tesznek hozzá ehhez magyarok
• Alacsony az akkugyárak hozzáadott értéke? Igen, de még mindig magasabb, mint az autógyáraké

Az akkumulátorgyártás hazai felfutását feldolgozó cikkeink itt olvashatók.