Minden második magyar közintézmény képtelen megélni a neki járó támogatásokból

Március végén történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett a magyarországi közintézmények lejárt tartozása. December óta 68 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen és lejárt adósság, vagyis három hónap alatt megduplázódott az adósság összege – írta a Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján.

A MÁK számai szerint a 134 milliárdnyi tartozásból mindössze 1,3 milliárd az állammal szembeni adó- és járuléktartozás, 22 milliárd a közüzemi adósság, 85 milliárdot tesznek ki a kifizetetlen áru- és szolgáltatási számlák, és további 21 milliárdot „egyéb” tartozásként tüntettek fel.

Az 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása, vagyis minden második költségvetési szerv képtelen a neki járó támogatásokból megélni.

A tartozásból 129 milliárdot a Belügyminisztérium intézményei halmoztak fel. A legnagyobb adós területek, mint például az oktatás, az egészségügy, a rendvédelem és a büntetés-végrehajtás mind-mind a Pintér Sándor vezette minisztériumhoz tartozik.

Március végén az egészségügyi tartozások már 90 milliárd forintra rúgtak, vagyis a teljes adósságállomány 70 százaléka a kórházaknál és a rendelőknél jelentkezett. A kormány a nyár közepéig 104 milliárd forint tartozást fog rendezni az egészségügyben, ami azért lehetséges, mert a 90 milliárdos tartozásba nem számítják bele az alapítványi fenntartású egyetemi klinikák adósságát, mivel azok már nem közintézmények. Április végéig 63,4 milliárd forint működési támogatást biztosítanak a kórházak adósságrendezésére.

• A rendőrség és a büntetés-végrehajtás adóssága 17-17 milliárd forint.
• A közoktatás egy részéért felelős Klebelsberg Központ adóssága 3,4 milliárd forint volt március végén.
• A kormányhivatalok lejárt kifizetetlen adóssága 1,8 milliárd forint volt. A 20 megyei és fővárosi hivatalból 17-nek volt adóssága az első negyedév végén.