Még lassabbra fogta a kamatvágási ütemet az MNB

50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, írja az MTI.

Az MNB márciusban visszaállt a korábbi, 75 bázispontonkénti csökkentésre (ehhez képest lassított most még tovább), miután a forint februárban nagyon érzékenyen reagált az akkori gyorsított, 100 bázispontos kamatvágási ütemre, hirtelen elkezdett gyengülni az euróval és a dollárral szemben.

Az MNB korábban általában azt hangsúlyozta, hogy csak inflációs célja van, árfolyamcélja nincs, az utóbbi időben ez változóban van, nemrég a jegybank vezető közgazdászával készült Portfolio-interjúban is azt hangsúlyozta Kuti Zsolt, hogy az MNB-nek fontos a forintárfolyam, felértékelődött a szerepe. Az euró ára egyébként most sincs túlságosan távol a négyszázas szinttől: a napot 394 forint körül nyitotta, ami összességében megfelel az elmúlt napok átlagának. A dollár ára 370 forint körül mozgott kedden reggel.

A Portfolio azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Bank már előzőleg bejelentette, hogy fékezni szeretnék a kamatcsökkentési tempót, így az volt a kérdés, hogy egyáltalán megmaradnak-e az 50 bázispontnál, vagy még tovább mérséklik. A lassítás a lap szerint érthető, mert véget ért a gyors inflációcsökkentés időszaka, emellett pedig a forint árfolyama nem tudott stabilizálódni erősebb szinten, 390 fölött van, ez pedig rontja az inflációs képet. Emellett, írják, a kamatcsökkentésekkel belátható közelségbe kerültek a régiós hozamszintek is.

A kamat emelése vagy csökkentése az MNB legfontosabb eszköze arra, hogy hatással legyen a gazdaságra. Ezzel tudja az MNB leginkább befolyásolni a pénzkínálatot a gazdaságban, így a kamat emelésével csökkenteni lehet az inflációt. Ezért emelte 2021-ben és 2022-ben a nagy drágulás idején gyorsan a kamatot a jegybank, és ezért lehet most, az infláció csökkentésével a kamatot is vágni. Az alapkamat változását valamennyi késéssel a lakossági hitelkamatok és betéti kamatok is követik.