Portfolio: Felfüggeszthet forrásokat az Európai Bizottság, ha nem változtat az építési törvényen Lázár minisztériuma

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az uniós források felhasználásáról szóló szabályozásokat, ezért ha a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) nem változtat egyes pontjain, az Európai Bizottság felfüggesztheti bizonyos források kifizetését – írja a Portfolio egy, a birtokába jutott levél alapján, amelyet az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG Regio) címzett a minisztériumnak március végén.

A levélben állítólag az szerepel, a minisztériumnak harminc napja van reagálni a bizottság aggályaira. Az ÉKM a Portfoliónak azt írta, bár az uniós testülettel a törvény elfogadása előtt is többször egyeztettek, nem kaptak hivatalosan tájékoztatást ebben az ügyben. A lap birtokába jutott levéllel kapcsolatban mi is kérdéseket küldtünk a minisztériumnak, hasonló választ kaptunk:

„Noha a törvény parlamenti elfogadása előtt az új szabályozásról részletekbe menően tájékoztattuk a Bizottság illetékes biztosait, mostanáig a Minisztérium nem kapta meg az Ön által hivatkozott levelet.”

A Portfolio azt írja, a bizottság a levélben a tavaly november óta hatályos állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat.

Az Európai Bizottság a problémák tisztázására és részletes válaszadásra szólította fel a magyar kormányt, és jelezte, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni az ügyeket, akkor az az infrastrukturális és építési projekteket érintő operatív programok brüsszeli kifizetéseinek felfüggesztését eredményezheti. „A létrehozott rendszer működésében mutatkozó hiányosságok miatt szinte minden közberuházás esetében rendszerszintű következtetéseket vonhatunk le, ami a kifizetési határidők és a kifizetések felfüggesztéséhez vagy akár a CPR-programok keretében történő pénzügyi korrekciókhoz is vezethet” – áll a Portfolio birtokába jutott levélben.

Bár a levél nem részletezi, az érintett jogszabály „a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a Magyar Falu Program és a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program céljára biztosított forrás felhasználásával megvalósuló építési beruházásokra” terjed ki, de érintett lehet minden nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési és védelmi ipari beruházás is.

Mentesség, ingatlanátadás, összeférhetetlenség

Az Európai Bizottság aggályainak középpontjában a törvény kiterjesztett alkalmazási köre áll, különösen az egyes kedvezményezettekre és projektekre vonatkozó mentességekről szóló rendelkezések.

A törvény szerint ugyanis a kormány egyedi határozatában mentesítheti az adott állami építési beruházást a jogszabály alkalmazása alól az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében, „ha ahhoz kiemelt nemzeti vagy befektetésösztönzési érdek fűződik, vagy ha az építési beruházás – a legkisebb költség elvére figyelemmel – ezáltal alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósítható.” A bizottság szerint a mentességek mögött kimerítő indoklásra lenne szükség, és nem átlátható, hogy milyen kritériumok alapján ad mentességet a kormány egy-egy beruházásnak.

A bizottság az uniós támogatásra jogosult műveletek kiválasztási folyamatát is problémásnak tartja a levél szerint. Az EU-s végrehajtó szerv szerint az sem világos, hogy pontosan mely EU-alapok és operatív támogatási programok tartoznak a törvény hatálya alá.

A törvény előírja azt is, hogy a projektért felelős minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kell átadni azokat az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat és ingó vagyonelemeket, amelyek szükségesek az érintett építési beruházások megvalósításához. Az EB a levélben rámutatott a tulajdonjogok átruházásával kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra, és azt is kifogásolja, hogy értékelésük szerint az ingatlanátadásra kötelezett önkormányzatoknak nincs rendes jogorvoslati lehetőségük az ilyen döntésekkel szemben.

A levélben az EB azt is problémásnak nevezte, hogy egy minisztérium egyszerre lehet konzorciumi tag egy adott projektben, és résztvevője az érintett építési projekt előkészítésének valamint az azok végrehajtásának felügyeletéért felelős monitoring bizottságnak, ami összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel.

Az EB a levélben állítólag azt is kifogásolta, hogy szerintük a jogszabály hatásvizsgálata nem történt meg, vagy nem volt alapos.

A Portfolio azt írja, várhatóan a kormány és a bizottság között több fordulóban is folytatódhat még a levelezés a jogszabályról, semmi sem akadályozza meg ugyanis a feleket abban, hogy a levélben meghatározott 30 napos határidőn túl is tárgyaljanak egymással.