15 harminc évnél fiatalabb embernek van egymilliárd dollárnál nagyobb vagyona, és mind ugyanazzal a módszerrel gazdagodtak meg

2781 olyan ember van a világon, akinek a vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, vagyis átszámolva körülbelül 360 milliárd forintot – derül ki a nemzetközi Forbes új, gazdagokról szóló listájából. Ezzel 2023-hoz képest 141-gyel nőtt a dollármilliárdosok száma, akiknek összesen 14,2 billió, vagyis 14 ezer 200 milliárd dollár vagyona van, ami átszámolva körülbelül 5 000 000 000 000 000 forintnak felel meg.

A listán öt magyarországi magyar van, így:

• az 1851. Mészáros Lőrinc 1,7 milliárd dolláros vagyonnal;
• az 1945. Csányi Sándor 1,6 milliárd dolláros vagyonnal;
• a 2287. Felcsuti Zsolt 1,3 milliárd dolláros vagyonnal;
• a 2545. Gattyán György 1,1 milliárd dolláros vagyonnal;
• és vele holtversenyben 2545. Veres Tibor szintén 1,1 milliárd dolláros vagyonnal.

Vannak azonban a listán olyanok is, akiknek a magyar úriembereknél jóval fiatalabb korukban sikerült meggazdagodni. A Forbes szerint a 2781 dollármilliárdosból 15-en 30 évnél fiatalabbak, ők pedig mind ugyanazzal a módszerrel gazdagodtak meg:

örököltek.

A Forbes szerint a jövőben még sokkal több fiatal milliárdos lesz, mert csak mostanában kezdenek el meghalni azok, akik a huszadik század második felében gazdagodtak meg. A következő húsz évben szerintük körülbelül 1000 dollármilliárdos halhat meg, vagyis az ő vagyonuk nagy része feltehetőleg fiatalabb örököseikre száll majd.

A legfiatalabb dollármilliárdos egyébként a 19 éves Livia Voigt, akinek a vagyonát 1,1 milliárd dollárra teszik, mivel 3,1 százalékos részesedése van a WEG Industries elnevezésű brazil elektronikai cégben. A WEG-et nagyapja, Werner Ricardo Voigt alapította, ő 2016-ban halt meg – írja a Guardian.

A gazdagok gazdagabbak

Az Oxfam januárban nyilvánosságra hozott jelentése szerint évről évre brutálisabbak a globális vagyoni egyenlőtlenségek, így idénre:

• a világ leggazdagabb 1 százaléka birtokolja a globális pénzügyi eszközök 43 százalékát;
• világviszonylatban a férfiak 105 ezer milliárd dollárral nagyobb vagyont birtokolnak, mint a nők. Ez a vagyonkülönbség több mint négyszerese az Egyesült Államok gazdasági méretének;
• a világ leggazdagabb 1 százaléka annyi szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint az emberiség legszegényebb kétharmada.

A jelentés legmeghökkentőbb állítása, hogy

a világ öt leggazdagabb emberének 2020 óta megduplázódott a vagyona, míg ezzel egy időben közel ötmilliárd ember lett szegényebb világszerte.

Hogyan lehetséges ez?

A Covid-járvány, majd az orosz–ukrán háború és a hasonló konfliktusok eszkalálódása világ körüli ellátási gondokhoz és inflációhoz vezetett. Az Oxfam adatai szerint például közel 1,7 milliárd ember fizetése nőtt kisebb mértékben, mint amekkora a pénzromlás volt. A másik oldalon viszont 2023-ban a milliárdosok már 33 százalékkal voltak gazdagabbak 2020-hoz viszonyítva. Az Oxfam szerint ha a növekedés ilyen ütemben folytatódik, tíz éven belül meglesz a bolygó első dollár-ezermilliárdosa.

A gazdagodás középpontjában a vállalatok álltak: a jelentés szerint a legnagyobb cégeknél 2022-re és 2023-ra 89 százalékos nyereségnövekedést lehetett megfigyelni a 2017 és 2020 közötti átlaghoz képest. 96 óriáscéget vizsgálva az Oxfam kiszámolta, hogy

100 dollár nyereség után 82 dollár a befektetők markát ütötte, ráadásul a világ tíz legnagyobb cégéből hétnek volt milliárdos vezérigazgatója vagy többségi tulajdonosa.

Ennek köszönhetően a világ öt leggazdagabb emberének, Elon Musknak, Bernard Arnault-nak, Jeff Bezosnak, Mark Zuckerbergnek és Larry Elissonnak már közel 870 milliárd dollárnyi (306 ezermilliárd forintnak megfelelő) vagyona van együttesen.

A monopóliumok urai

A fenti példák jól mutatják az Oxfam-jelentés íróinak fő üzenetét: a céges monopóliumok és a milliárdosok ugyanazon érem két oldalát jelentik. Az extrém gazdagok ugyanis sokkal gyakoribbak azokban az ágazatokban, amelyekben nagymértékű a monopolhatalom, vagyis egy-egy cég szinte egyeduralkodóvá vált az adott piacon.

Az Oxfam az IMF számításai alapján arra jutott, hogy a monopolhatalom megerősödése felelt a munkából befolyó jövedelmek csökkenésének 76 százalékáért az Egyesült Államokban. A jelentés szerint ezek a gyakran monopolhelyzetbe jutó óriásvállalatok az állami szabályozás hiánya (például a trösztellenes szabályok fellazulása) miatt jöhettek létre. Csak néhány példa arra, mekkora monstrumokról beszélünk:

• A világ tíz legnagyobb gyógyszergyártó cége két évtized alatt, hatvan vállalat összeolvadásából jött létre.
• A világ öt legnagyobb vállalatának együttes értéke meghaladja Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség összes gazdaságának GDP-jét, az Apple piaci kapitalizációja pedig nagyobb Olaszország és Franciaország GDP-jénél.
• Két globális vállalat felel a világ vetőmagpiacának több mint 40 százalékáért, holott huszonöt évvel ezelőtt még a legnagyobb tíz cég kellett a 40 százalékos arány eléréséhez.
• A globális online reklámköltések háromnegyedét a Meta, az Alphabet és az Amazon kapja.

A monopóliumok kialakulásában az Oxfam szerint jelentős szerep jut a magántőkealapoknak és -társaságoknak, amelyek ügyfeleik érdekében eljárva, azok vagyonából dolgozva számos piacra vásárolták már be magukat. 2009 óta körülbelül 5,8 ezer milliárd dollár állt ezeknek a társaságoknak a rendelkezésére vállalatok felvásárlására, majd azok egyesítésére a saját nyereségeik növelése érdekében. A magántőkealapok mellett találhatunk vagyonkezelő cégeket is. A három legnagyobb ilyen vállalat, a BlackRock, a State Street és a Vanguard összesen 20 ezer milliárd dolláros vagyona adja körülbelül a világon található minden befektethető vagyon húsz százalékát.

A vállalati adóztatás hanyatlása

A vállalatok adóellenes lobbijának sikere is sokat segített abban, hogy ekkorára nőjenek a globális egyenlőtlenségek – állapítja meg az Oxfam.

A jelentés szerint 1980 és 2022 között a vállalati bevételek adóztatása a felére, 48 százalékról 23 százalékra esett vissza az OECD országaiban.

Az évek során a vizsgált 141 országból 111-ben lehetett látni a vállalati adóztatás gyengülését, az adókulcsok alacsonyabbá válását, arról nem is beszélve, hogy a cégek részvényeladásból befolyó bevételeit világszerte átlagosan 18 százalékkal adóztatták, ami jelentősen alacsonyabb a munkabérek adókulcsánál. Több országban ezek a bevételek adják a felső 1 százalék legfontosabb bevételi forrását, mégis, ötből egy állam nem adóztatja meg ezt a jövedelmet.

Észak és dél: nyílik az olló

A jelentés kiemeli, hogy a globális egyenlőtlenségek terén az utóbbi években hosszú idő után újra nőtt a szakadék észak és dél között. A Világbank a Covid-járványhoz köti a közel három évtized óta tartó pozitív trend megfordulását, a globális Gini-index (az egyenlőtlenségek mérésére használt legismertebb mutató) a 2019-es 62-ről 62,6-re nőtt 2020-ra, ami a legnagyobb növekmény 1990 óta.

Világszerte 97 ország képtelen talpon maradni anyagilag, ezek elkezdtek haladni a reménytelen eladósodás irányába, az alacsony jövedelmű országoknak pedig közel félmilliárd dollárnyi kamat- és adósságtörlesztést kellene kifizetniük 2029-ig.

Az Oxfam szerint a nemzetek közötti egyenlőtlenség 25 százalékkal nagyobb, mint lehetett volna a koronavírus hatásai nélkül.

A jelentés szerint azért volna esély a javulásra: a globális minimumadóhoz kissé alulteljesített ugyan az előzetes elvárásokhoz képest, de több ahhoz hasonló, vállalati adóztatással kapcsolatos fellépésről is megkezdődött a párbeszéd a világ kormányai között. Az Oxfam szerint a megoldás a vállalatok erősebb szabályozása mellett az államok megerősítésével lenne elérhető, és szükség lenne az üzleti élet újragondolására is.