Most mindenki soron kívül választhat új lakásbiztosítást, érdemes körbeszimatolni

Lakásbiztosítási kampány lesz márciusban! A most először meghirdetett koncentrált kampány során elvileg mindenki a biztosítása évfordulóján kívül is újrakötheti a lakásbiztosítását. Egy ilyen koncentrált helyzetnek az mindenképpen előnye, hogy jobban összehasonlíthatók lesznek az ajánlatok, a váltásnak nincs költsége és az állam árgus szemekkel figyeli, hogy minden szabályos legyen.

.A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és vezetője Nagy Márton, illetve a kifejezetten a biztosítási piaccal foglalkozó Kovács Zsolt biztos szeretnék növelni a magyarok biztosítási tudatosságát. Bár pont a lakásbiztosításokban eléggé magas a hazai telítettség, de az NGM elsőként mégis erre a piacra lőtt, és a ma már 72 százalékos penetrációt is növelné. A 72 százalékos szám azt jelenti, hogy 100 lakásból 72-höz kapcsolódik biztosítás, de ez nem jelenti feltétlenül azt is, hogy megfelelő a fedezettség is. Hiszen a piacvezető integrátor, a Netrisk szerint

100 ezer milliárd forint a magyar lakások összértéke,

Márpedig ha ez így van, akkor az aligha reális, hogy a 190 milliárd forintos éves díjbevételű lakásbiztosítási piac valóban 72 százalékos arányban fedezné is a kockázatokat. Mindenesetre még egy-két további adattal folytatva a bevezetést, a Groupama Biztosító sajtótájékoztatót is szervezett a kampányra, szerinte a magyar piacon ma 3,3 millió lakásbiztosításról tudni, évente 500 ezer az új. Ennek a harmada az ingatlan-vásárlásokhoz, vagyis a tulajdonosváltásokhoz kapcsolódik, és csak kétharmada a felülvizsgálatokhoz, vagyis mindössze minden tizedik ügyfél (3,3 millióból 330 ezer) vált egy évben magától, ráadásul ők sem feltétlenül biztosítót, lehet, hogy csak ugyanannál a biztosítónál terméket váltanak. Pedig sajnos a biztosításra, ahogyan a kábeltévére, vagy a mobil-előfizetésre is igaz, hogy a tehetetlenség amúgy nem kifizetődő, aki újonnan jelenik meg egy szolgáltatónál, jó eséllyel jobb ajánlatot kap, mint a hűséges kliens.

Érdemes körülnézni

Most azonban jön a nagy, koncentrált cserelehetőség. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint az erről szóló tájékoztatót a biztosítóknak február 15-ig kellett megküldeniük az ügyfeleiknek. Érdemes minden ügyfélnek áttekinteni a meglévő szerződését és összehasonlítani az új ajánlatokkal.

Akik szerződésük alapján esetleg hosszabb időszakra (akár az egész évre) előre kifizették a lakásbiztosítási díjukat, azok a felmondási idő lejárta utáni részt visszakapják. Viszont a szerződés felmondása esetén az ügyfeleknek kötelező rendezni a díjukat a felmondási idő végéig. Nem szüntethető meg a lakásbiztosítás (hacsak a biztosító ebbe külön nem egyezik bele) azoknak, akik nem határozatlan, hanem határozott időre (például 3 évre) szerződtek.

Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője kiemeli, hogy a kampány kiterjed a csak ingóság biztosítással rendelkező lakásbiztosításokra is. Ez alapján, a mintegy 530 ezer (a meghirdetett lakáskampány koncepcióból eredetileg kimaradt), jellemzően társasházi albetétekre szóló lakásbiztosítások is felmondható lesz.

„A kampány új lehetőséget nyújt arra, hogy mindenki a lakóingatlan értékének összhangban lévő, az esetleges károkra megfelelő kártérítést nyújtó biztosítást kössön” – véli Besnyő Márton, a piacvezető integrátor, a Netrisk ügyvezető igazgatója. A cég is szervezett sajtótájékoztatót a kampányidőszakról.

Az MNB a különösen jól összehasonlítható, több elemében is sztenderdizált Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokat (MFO) ajánlja. Nem véletlenül persze, hiszen ezek keretrendszerét a jegybank maga határozta meg. Ma már a piac 14 lakásbiztosítója közül 13-nál van is ilyen konstrukció. Ezeknek egységes tulajdonságuk, hogy nincs önrészük, a velük kapcsolatos ügyek digitálisan intézhetők, a leggyakoribb kártípusok tartalmát az MNB szabta meg, a kizárásokat szűkítette, a kárkifizetés pedig gyorsított módon történik. Márpedig most, ha az ügyfél a szerződése felmondásáról dönt, azt ingyenesen, indoklási kötelezettség nélkül teheti meg, igaz csak írásban.

Mit remélnek a biztosítók?

A lakásbiztosítási piac amúgy egy nagyon koncentrált szegmens, a piac több mint 80 százalékán négy nagy játékos osztozik: az Alfa (korábban Aegon), a Generali, a Groupama, illetve az Allianz. Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetője elmondta, hogy korábban az volt a normál eljárás, hogy mindenkinek volt egyetlen „évfordulója”, az előtt 30 napban lehetett jelezni az esetleges váltási igényt.

Most ez koncentrált lesz, és a sok reklám, vagy az integrátor oldalak aktivitása alighanem abban is segít, hogy valóban legyen értelmes összevetési lehetőség. A lakásbiztosítások megkötésénél amúgy elég nagy a fizikai találkozások aránya, de természetesen a fióki találkozókon kívül a biztosítási ügynökök és a digitális platformok is fontosak. Rácz István arra számít, az alkuszok mind felkeresik majd az ügyfeleiket.

Tapasztalatunk szerint a piacon minden szakmabeli azt reméli ettől az időszaktól, hogy mérséklődik az alulbiztosítottság, vagyis az a helyzet, amikor valójában egy lakástűz esetén már nem lenne megfelelő a biztosítás az újjáépítésre, mert az inflációnál jobban nőtt az ingatlan felépítési értéke, vagy például a belső-külső felszereltség javult.

Az alulbiztosítottság legnegatívabb következménye a pro ráta (aránylagos) kártérítés. Ha a házunk biztosítási összege 50 millió forint, miközben piaci értéken 80 millió forintot ér, akkor előfordulhat olyan helyzet, hogy az épület fele elpusztul, a biztosító felajánl 25 millió forintot, pedig a valódi kár 40 millió forint volt.

Nagy a tehetetlenség

Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője elmondta, hogy a bank elsősorban a jelzáloghitelekhez kínálja a lakásbiztosításokat. Egy, a Groupamával közösen elvégzett kutatásuk tapasztalata alapján az ügyfelek zöme 4 éves, vagy annál is idősebb szerződéssel rendelkezik, minden ötödiket pedig már több mint 10 éve kötötték.

Ezek után nem csoda, hogy csak minden második szerződő gondolja azt, hogy megfelelő értékre van biztosítva a lakása.

Nagyon jellemző például az, hogy a felújítások, napelem-beruházások, vagy az ingóságok vásárlása nem megfelelően jelenik meg a szerződésekben.

Magyarország eléggé biztonságos hely, ritka a földrengés, az erdőtűz, a nagy tűzvész, nincsenek hurrikánok, robbanás se nagyon. Esetleg egy árvíz, vagy nagyobb vihar okozhat olyan kárt, amikor az ingatlanunk szinte a földdel válik egyenlővé, de azért egy felhőszakadás, vagy jégverés is nagyon komoly kárt okozhat. Nem is beszélve az olyan másodlagos, vagy felelősség biztosítási helyzetekről, amikor lerepül a tetőnk és máshol okoz kárt. Ha nem megfelelő a fedezet, ha a nagyobb kár esetén nincs fedezve az újjáépítési, újrabeszerzési költségünk, az komoly gondot okozhat.

Szerencsére a magyar bűnügyi statisztikák is javulnak, de azért vannak betörések, és a betöréses károkat soha nem bemondásra fizetik ki a biztosítók, A lakásokon belüli ingóságokat előre be kell jelenteni. A szakma mindenesetre azt propagálja, hogy

időszakosan, legalább évente, két évente nézzünk rá a szerződésekre!

Amúgy ebben a kérdésben nem is kell egy ilyen mostanihoz hasonló kampányidőszakra várni, menet közben is van lehetőség a biztosítások átdolgozására. A pozitív „szöveg” az, hogy amikor kár van, akkor valódi kárt tud így fizetni a biztosító, a negatív úgy szólna, hogy a biztosítók nagyobb díjbevételre számítanak egy ilyen aktualizálástól.

Mennyien fognak lépni?

A Groupama szerint mintegy 100 ezren léphetnek, az Insura.hu biztosításközvetítő szerint 300 ezren, de a Netrisk optimista várakozásai szerint akár 500 ezren is válthatnak majd, 50 százalékuk pedig új biztosítóval lép kapcsolatba. Ha körülnéznek az ügyfelek, akkor például több esély van arra, hogy valóban azért fizessenek csak, amit biztosítani szeretnének, vagyis nem érdemes a legalacsonyabb árat keresni, hanem jobb az ár-érték arányra optimalizálni. Hiszen úgy is lehet nyerni, ha a díj azonos marad, de több a fedezet, vagy egyszerűen csak jobban testreszabott a konkrét biztosítás.

A szakemberek szerint viszont az ügyfél jellemzően főleg a díjra megy, vagyis azért az ügyfeleknek érdemi árelőnyt kell látniuk ahhoz, hogy lépjenek, minden negyedik lakástulajdonos például az említett felmérés csak éves szinten tízezres árkülönbséget észlelne.

Az esetleges váltást megalapozó szempontok közül a biztosítási díj (39 százalék), a többféle fedezet (36 százalék), az akciók (32 százalék), a nagyobb szolgáltatás-tartalom (31 százalék) jött vissza a válaszokból.

A biztosítók összességében abban bíznak, hogy a kampány során

• tudatosabbá, edukáltabbá válhatnak az ügyfelek,
• erősödhet az ügyfél és a tanácsadók közötti kapcsolat,
• illetve növekedhet az ügyfelek elégedettsége is.

55-60 ezer forint

Ma egy átlagos lakásbiztosítás éves díja 55-60 ezer forint, a Netrisknél a januárban megkötött lakásbiztosítások átlagdíja egyébként alig haladta meg a 35 ezer forintot. Besnyő Márton a jegybank hivatalos adatait idézve elmondta:

A háztartások lakóingatlan-állományának értéke 2011-ben alig több mint 41 ezer milliárd forint volt, 2016-ban pedig megközelítette az 50 ezer milliárdot, 2021-ben pedig már túllépte a 100 ezer milliárdot,

A cég szerint a lakásbiztosítási díjakra is kedvező hatással lehet a márciusi váltási lehetőség. A Netrisk az utasbiztosításoknál már működő rating rendszer elindítását is tervezi, ami a legjobb ár/érték arány kialakításában segíthet.

Az Insura.hu felmérése szerint a lakásbiztosítási ügyfelek 58 százaléka tervezi majd összehasonlítani a lakásbiztosítási kínálatot a márciusi kampányban. Az alkuszcég várakozásai szerint a biztosítók között felerősödő verseny hatására 15-20 százalékkal alacsonyabb díj mellett válthatnak szerződést az ügyfelek. Mindez lehetséges, és a lakásbiztosítások nyereséges termékek, ha nem is annyira, mint a fejőstehén utasbiztosítások, a biztosítók oldaláról ugyanakkor a díjcsökkenésnek lehetnek korlátai. Ha ugyanis eddig főleg arról írtunk, hogy alulbiztosítottság alakult ki, mert a lakásárindex sokáig jobban emelkedett, mint az infláció (2022 és 2023 már kivételt jelentett), illetve egy 14,5 százalékos, majd egy 17,6 százalékos inflációs év után vagyunk, akkor azért a díjcsökkenés nem igazán reális.

Mindenesetre az összegző tanulság az lehet, hogy amikor nagyon örülünk, hogy a biztosító csak a szokásos mértékben, enyhén indexálta a biztosítási díjunkat, akkor lehet, hogy azzal nem járunk olyan jól, mert a fedezet nem lesz elegendő. Aki egy ilyen helyzetet szívesen átbeszélne a biztosítójával, annak érdemes időpontot kérnie, az ugyanis még nem kerül pénzbe, ha legalább annyi fáradtságot veszünk, hogy megértjük a biztosításunkat.

A kisebb károkra (a legklasszikusabb az, amikor a vihar becsapta az ablakot) ugyanis jellemzően kellő fedezetünk van, de a nagyobb bajok esetén, amikor már amúgy is kellően szétment az idegrendszerünk, nagy csapás, ha kiderül, hogy a biztosításunk csak a kár felét fedezi.