Irreális fizetési igényekről és munkaerőhiányról panaszkodnak a hazai cégek
2024. február 15. – 07:05
„Bár a válaszadók közel negyede szerint több álláskereső van most a piacon, mint a korábbi években, a nehézséget a képzettség hiánya és a bérigények okozzák.” Ez az egyik hangsúlyos mondata a Hays Hungary Portfolio által idézett munkaerőpiaci elemzésének. A globális méretű munkaerő-toborzó vállalat 2600 hazai munkáltatót és munkavállalót kérdezett meg kutatásában.
Az egyik fő eredmény, hogy a munkáltatók közel fele szerint kevés a képzett jelölt, a fizetési igények pedig irreálisak.
A szakemberhiány általános, a munkáltatók pedig éles versenyben küzdenek a képzett munkaerőért, bár a munkáltatók többsége mégis úgy érzi, rendelkezik a megfelelő szaktudású alkalmazottakkal. Eközben a cégek idei prioritási listája is módosult, a top 3 idei cél a nyereség, az árbevétel és a versenyképesség növelése (a termék- és szolgáltatásportfólió fejlesztése leszorult a dobogóról).
A nagy tervek útját csak az említett munkaerőgond állhatja. A felmérés szerint a munkáltatók 85 százaléka belföldről vesz fel munkaerőt, a többségnek nincs is szüksége külföldire (pedig mégis nagy tömegben érkeznek). Ennek több oka is lehet, az egyik kardinális, hogy az adott munkakörben elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete. A helyzet miatt egyre többen kölcsönöznek munkaerőt.
A béremelésre is rákérdezett a Hays: 10-ből 4 vállalat 5 és 10 százalék között tervezi ezt végrehajtani, közel 30 százalék pedig 10-15 százalékos emelést irányoz elő 2024-re. 15 százalék feletti emelésre csak a dolgozók 6 százaléka számíthat. A Portfolio idézi a Randstad felmérését is, ami 6-10 százalékos béremeléseket jósolt idénre, ami elmarad a munkavállalók által elvárt 10-20 százaléktól.
A lap megjegyzi, tavaly ugyan nagyobb béremelések voltak, de ezek értékét elvitte a száguldó infláció, így a reálbérek voltaképp csökkentek. Az idei emelések kisebbek, de tartják a szintet legalább e téren.
A Hays kutatásából kiderül, már csak 20 százalék jár be mindennap az irodába dolgozni, 2-3 napra apadt a heti irodai napok száma. A többség nem is tervez változtatni munkarendjén, aki akar, az zömmel visszatérne az irodába. A rugalmasság ebben még elvárt a munkaadótól, bár egyre kevesebben követelik meg: 34 százalék keresne másik munkahelyet, ha nem lenne a home office biztosított, míg 15 százalék magasabb bérért cserébe vállalná.
