Pálinkás József kiszámolta, hogy lesz ötszörös a gázszámla a piaci árhoz képest

Nagyon drágán kapja a lakosság egy része és a hazai vállalatok zöme a gázt – írta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a Facebook-on.

Mint Pálinkás írta:

• a gáz tőzsdei ára 26 euró/MWh
• mivel egy köbméter gáz körülbelül 9 kWh, azaz egy MWh energia kb. 110 köbméter gáz
• azaz egy köbméter gáz 24 eurócent, jelenlegi árfolyamon 92 forint a tőzsdén

„A magyar kis- és középvállalatoknak (pékségeknek, éttermeknek stb. és rajtuk keresztül mindannyiunknak) – és az önkényesen megállapított évi 1700 köbméter felett fogyasztó háztartásoknak – az önkényesen megállapított hatósági ár több mint 700 forint köbméterenként, azaz a jelenlegi tőzsdei ár hét és félszerese. A magyar kormány ezt rezsicsökkentésnek nevezi” – írja az MTA volt elnöke.

Ha ehhez még mi azt is hozzátesszük, hogy az állam tavaly 209 milliárd forint osztalékelőleget tudott kivonni az MVM-től, érezzük, hogy valami nagyon nincs rendben. Nézzük meg alaposabban is a gázértékesítés számait.

Matekpélda a gázszámlával

A földgázpiacon a benchmark, a viszonyító ár a holland TTF gáztőzsdén kialakult ár. Hivatalosan a magyar-orosz gázszerződés ára nem publikus, persze a szakmában azért ismerik. Ha azt mondjuk, hogy az ár egy egészen kicsit magasabb, mint a TTF, de azt jól követi, akkor nem tévedünk.

A végfogyasztói gázárban természetesen nemcsak a gázt, mint molekulát, de a szállítást, illetve a forgalmi adót is megfizeti a lakosság. A tőzsdei (piaci, vagy beszerzési) ár ebből csak az adómentes molekula árát mutatja. Ha a TTF gáztőzsdére rápillantunk, láthatjuk, hogy Pálinkás József pontos árat használt, sőt, február 14-én nem is 26, inkább 25 euró a földgáz MWh-kénti ára.

De hogyan tudunk számolni a rezsicsökkentett ár, az úgynevezett „lakossági piaci” ár (hogy ne keveredjenek a kifejezések, nevezzük ezt a jövőben átlagfogyasztás feletti lakossági árnak) és a világpiaci ár között? Nem ígérjük, hogy könnyű lesz, de fussunk neki!

A földgáz Magyarországon a lakosságnak 1729 m3/év fogyasztásig 2,865 forint/MJ rezsicsökkentett áron érhető el, ez a hatósági ár. Az átlagfogyasztás feletti, a kormány által piacinak nevezett ár ennek hétszerese, vagyis a lakossági fogyasztók által az átlagfogyasztás feletti mennyiségre fizetendő ár 22,002 forint/MJ. (Az árak tartalmazzák a forgalmi adót is.) Ezt az árat a kormány 2022-ben, az akkor nagyon magas világpiaci árak mellett határozta meg, de azóta sem apasztotta vissza, ezért lehet ekkora a különbség eközött és a tényleg éppen aktuális piaci ár között.

Emlékeznek, a földgáz esetében a holland TTF tőzsdei ár mértékegysége euró/MWh-ban volt adott. Vagyis van már a két árban forintunk és eurónk, illetve van MJ és MWh, miközben a hétköznapi életben köbméterről szoktunk beszélni.

Ha az említett 25 euró/MWh tőzsdei árral és az MNB oldalán olvasható aktuális 387 forintos euróval kalkulálunk, akkor 9675 forint/MWh-s beszerzési (tőzsdei) gázár jön ki.

Ennek az ezrede, vagyis 9,675 forint az 1 kWh-nyi földgáz ára. Itt jön egy fontos átváltás, egy kWh az hivatalosan 3,6 MJ, de a gázszakmában azt is tudják, hogy úgynevezett összehasonlítható égéshő-alapon inkább 3,25 MJ gáz került 9,675 forintba.

Ezekből a számokból a 2,865 forint/MJ-ben megadott rezsiárral már összevethető ár úgy kalkulálható ki, hogy amennyiben 9,675 forintba került egy kWh gáz, akkor

2,98 forintba kerül egy MJ-nyi tőzsdei gáz.

Vagyis, amikor a magyar lakosság 2,865 forintot fizet rezsiárban, akkor azért jár jól, mert a végösszegben nagyjából annyit, kicsit kevesebbet fizet, mint az aktuális tőzsdei gázár. Ez olyan mintha a forgalmi adót az átviteli díjat az állam teljes egészében átvállalta volna. Igen ám, de Pálinkás József nem erről az árról beszél, hanem az ehhez képest hétszeres „átlagfogyasztás feletti” árról, ami már rettentően nagy túlfizetést tartalmaz. Ám ehhez még egy elemet be kell vezetnünk, a köbméterben megadott térfogatot, mert Pálinkás ebben számol.

Akinek ez az egész MJ-s számolás nem szimpatikus, az mindig ennek a 34-35-szörösével tud kalkulálni, ha a köbméterben megadott árra kíváncsi. A 2,865 forint/MJ ár így egy remek kerek számot ad, a rezsiképletben a földgáz éppen 100 forint/köbméter. Az átlagfogyasztás feletti ár pedig, vagyis a 22,001 forint / MJ adja a Pálinkás József által használt 700 forintot, ez is szép kerek szám, de pontos is, elfogadhatjuk kerekítésnek.

Ha tehát a gázpiacon úgy számolunk, hogy egy köbméter gáz a lakosságnak 100 forint az átlagfogyasztásig, afelett pedig 700 forint, akkor azt mondhatjuk, hogy a lakosság valóban kap kedvezményt az átlagfogyasztásig.

A 700 forintos árban azonban brutális árat fizet az átlagfogyasztás felett.

Ezt csak az igazolná, ha a gáz a tőzsdén 125 euró / MWh lenne, vagy az euró 400 forint felett járna ismét és a gáz világpiaci ára valahol 120 euró / MWh körül.

Igazán nincsenek mentőkörülmények

Ennél kedvezőbb energiapiaci és devizapiaci paraméterek mellett a lakosság az átlagfogyasztás feletti árban, illetve azok a vállalkozások is, amelyek nem egyedi szerződés alapján, hanem a magasabb „lakossági” áron kapják a gázt, nagyon csúnyán túlfizetnek.

Ezen a tényen még az sem változtat, hogy azt mindig el lehet mondani, hogy amikor 2022-ben nagyon megijedtünk attól, hogy fázni fogunk, hogy nem lesz gáz, akkor a kormány horroráron töltötte fel a tárolókat, vagyis lehet, hogy a kormány úgy számol, hogy most mindenki a drága gázból (is) fogyaszt, nem csak az olcsó újból.

Ebbe is bele lehet kötni, hogy miért éppen a csúcson vett nagyon drágán rengeteg gázt az állam az oroszoktól. Ennek a helyzetnek a megítélésében azonban indokolt az engedékenyebb hangnem. Nagyon nagy riadalom volt, olyan energiaválság tombolt, amit évtizedek óta nem látott senki. Ezt utólag úgy megítélni, hogy hiba volt a drága bezsákolás akkor sem igazságos, ha mai tudásunkkal persze tudjuk, hogy ez így van. Akkor azonban annyira féltünk az ellátás-biztonsági kockázatoktól, hogy még annak is örültünk, hogy drágán és az oroszoktól, de egyáltalán kaptunk még gázt.