Állami támogatással égetik el az erdőket ez erőművek, és emiatt a lakossági tűzifa is drágább
2024. január 18. – 14:14
Magyarországon öt nagy biomassza-erőmű használja fel az összes tűzifa közel egyharmadát, aminek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik. Ezek az erőművek az elmúlt húsz évben sokkal nagyobb állami támogatást kaptak, mint a valódi megújuló energiák, miközben a hazai villamosenergia-rendszerben minimális a szerepük. Az erőművi felhasználás a tűzifapiacot is torzítja, pont a lakosság legszegényebb rétegeit sújtja, írta cikkében Harmat Ádám, a WWF Közép-Kelet Európai Regionális irodájának éghajlatvédelmi programvezetője.
A szilárd biomasszát, főként tűzifából készült faaprítékot is használó erőművek hatásfoka nagyon alacsony. A csak villamos energiát termelő Mátrai Erőmű és a Szakolyi Erőmű a hulladékhőt egyáltalán nem hasznosítja, a bevitt energia nagyobb része a kéményen keresztül távozik, így csak 28 százalékos a hatásfokuk. Az ajkai, pécsi és tatabányai erőműnél némileg jobb a helyzet, mert a hulladékhőt a helyi távhőellátásban használják fel, de ezeknél is csak 50 százalékos a hatásfok.
Összességében a kizárólag villamos energiát előállító és a kapcsolt erőművekbe érkező tűzifa nagyobb része, 60 százaléka nem más, mint veszteség, amivel csak a környezetet fűtjük.
Az erdészeti biomasszát hajlamosak vagyunk korlátlan erőforrásnak tekinteni, de ez nem feltétlenül igaz, a fakitermelés miatt az erdők sok esetben már nettó szénkibocsátók. Az energetikán és a szén-dioxid-megkötésen túllépve a természetvédelmi szempontokat is érdemes megnézni. „A legjellemzőbb erdőgazdálkodási üzemmódokban a fakitermelések eredményeként egybefüggő vágásterületek jönnek létre, komplett élőhelyek szűnnek meg hosszú évtizedekre” – írta a WWF.
A természetvédelmi szervezet a magasabb természetességű erdőterületek 95 százalékán folyik fakitermelés, és innen a kitermelt fa körülbelül 55 százaléka kerül az energetikai választékba, tehát nem melléktermékről van szó. „Így az országos átlagot nézve inkább az az állítás igaz, hogy a tűzifa az erdőgazdálkodás legfőbb eredménye, és amellett termelődik valamennyi magasabb minőségű fűrészipari választék” – írta Harmat.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint az összes energetikai választéknak a fanedvességtől függően 30-30 százalékát a fent említett öt erőmű fogyasztja el, vagyis a teljes fakitermelés körülbelül 17-18 százalékát ezekben az erőművekben égetik el, és ez az arány az Oroszlányi Erőmű belépésével csak még magasabb lesz, mivel annak a kalkulált 775 ezer tonnás faaprítékigénye a jelenlegi erőművi összkereslet nagyjából 80 százaléka.
Az alacsony hatásfok miatt a hozzáadott értékük az energiarendszerben minimális: a teljes villamosenergia-fogyasztás 2-3 százalékát fedezték az utóbbi években.
Az erőművek állami támogatást is kaphatnak a jogszabályok szerint szén-dioxid-semleges erőforrásokra. 2003 óta 323 milliárd forintot kaptak miközben a valódi megújulók, a nap- és szélerőművek összesen 185 milliárd forint támogatásban részesültek idáig. A biomassza elégetése Európa más országaiban is bevett gyakorlat, egy 2022-es uniós jogszabály is lehetővé teszi, minderről és a kiskapukról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az állami támogatás a tűzifapiacot is torzítja, ahol az erőművek együtt versenyeznek a háztartásokkal, így az is könnyen belátható, hogy ez a támogatott pluszkereslet is hozzájárul a tűzifa magas árához. Mivel elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások fűtenek fával, ezért ez az árverseny azt a társadalmi réteget érinti negatívan, akik a leginkább ki vannak téve az energiaszegénységnek.
A tavalyi év kivételével a tűzifa árát a rezsicsökkentés nem érinti, az egyetlen állami segítség a több éve változatlanul 5 milliárd forintos keretösszegű szociálistüzelőanyag-program. A 2011 és 2021 között kiosztott támogatások értéke 36 milliárd volt, ez idő alatt a biomassza-erőművek 216 milliárd forintos támogatást kaptak.
Tehát a biomassza-erőművek úgy pazarolják el a kitermelt, jelentős részben magasabb természetességű erdőkből is származó tűzifát, hogy ehhez jelentős állami támogatást kapnak, cserébe viszont szerepük a villamosenergia-rendszerben marginális.
.
