Állami támogatással égették el eddig az erdőket, és továbbra is maradtak ehhez kiskapuk

A légkörbe több szén-dioxidot bocsátunk ki fatermékek elégetésével, mint a gázzal vagy a szénnel, de ezt a gyakorlatot szinte természetesnek vesszük, sőt az Európai Unió még támogatást is nyújt hozzá mint megújulóenergia-forráshoz. Az Európai Parlament szerdán a jelenlegi szabályozást megváltoztató javaslatot fogadott el, amelynek gondolatiságában vannak előremutató elemek, de igazából a tagállamok belátásán múlik, hogy továbbra is nagy arányban égetjük-e el az erdőinket, vagy sem.

„Mindenki azt gondolja, hogy az erdők megkötik a szenet, pedig már ott tartunk, hogy nettó szénkibocsátók. És ezt nemcsak civil szervezetek mondják, hanem például Finnország és Észtország állami jelentései is” – mondja Kun Zoltán, a WildEurope vadonvédelmi alapítvány természetvédelmi vezetője.

Az unióban 2009 óta tekintik megújulóenergia-forrásnak az erdei biomasszát, amelynek a felhasználásáért még támogatást is fizetnek a pelletgyártóknak és erőműveknek. A gazdasági ösztönzők hatására rendesen ki is lőtt az erdők tüzelőanyag-célú kitermelése, mára viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy sok szempontból öngól volt ez. A fatüzelés rengeteg szén-dioxidot juttat a levegőbe, az unióban évi 400 millió tonnát – többet, mint amennyit az új telepítésű erdők megkötnek. Ráadásul az égetéskor olyan mikroméretű szennyező anyagok kerülnek a levegőbe, amelyek rengeteg ember légúti megbetegedéseiért is felelősek. Ezen felül még társadalmi-gazdasági feszültségeket is okoz a fatüzelés és a hozzá kapcsolódó iparág támogatása.

Az EP a szerdai ülésén megszavazta, hogy 2030-ra a megújulóenergia-források arányát legalább 45 százalékra növelik. Ez jelentős előrelépésnek tűnik, de mindezt gyengíti, hogy a biomasszát továbbra is a megújuló források között tartják számon. Tehát továbbra is környezetbarát megoldásnak lehet nevezni azt, ha kivágjuk és elégetjük az erdeinket. Annyi előrelépés azért történt, hogy nem minden esetben jár ezért állami támogatás. Egy másik kitétel, hogy a 2017–2022-es időszakban felhasznált átlagszintet nem haladhatja meg az elégetett biomassza aránya az energiamixben.

Ledarálják a törzset, és már hulladékként mutogatnak rá

„Vegyes érzéseim vannak. Az próbáltuk elérni, hogy az elsődleges erdei biomasszát (nagyjából ez a fogalom a kidöntött, -vágott fákat fedi le) vegyék ki a megújulóenergia-források közül azon logika mentén haladva, hogy 2050-ig karbonsemlegessé akar válni az unió. Ebben a következő huszonnyolc évben a most kivágott erdők már nem fognak visszanőni, így energiagazdasági szempontból nem is tekinthetők megújulónak” – mondja Kun Zoltán.

A szakember szerint az pozitív a most elfogadott javaslatban, hogy megpróbálja definiálni, mi számít elsődleges erdei biomasszának, de úgy érzi, ebben is vannak lyukak, és továbbra is lehet például elektromosenergia-termelésre használni rönkfákat. Azt sem tartja jó megoldásnak, hogy a másodlagos biomasszának tekinthető faanyag, mint például fűrészipari melléktermékek (fűrészpor, forgács), bútoripari hulladékok elégetésére ugyanúgy igényelhető lesz majd támogatás.

„Személy szerint láttam olyat Szlovákiában, hogy egy nemzeti park Natura 2000-es területén tarvágást végeztek, odavittek egy darálót, és azonnal ledarálták a fákat. Erről az aprítékról később nem lehet megmondani, hogy vágástéri hulladék vagy rönkfa volt. Így könnyen össze lehet mosni a két kategóriát” – mondta Kun Zoltán. Szerinte szintén hulladéknak tekintették sokan az iparágban a gyérítésekből származó faanyagokat is.

Az új javaslat további kiskapukat is hagy, például a közlekedésbiztonsági okokból, vagy erdőtűz által érintett területekről kitermelt fákat szintén támogatással lehet elégetni. „Ez is egy hatalmas szabályozási lyuk. Még akkor is jobban járnánk, ha lábon hagyjuk az erdőtüzet elszenvedett fákat, mert még úgy is több évtizedig megkötik a szenet” – mondta az erdészeti szakértő.

Számháború az erdőkben

Kun azt is elhibázott lépésnek tartja, hogy százalékosan határozták meg, mennyi lehet a következő időszakban az elégethető erdei biomassza. „Egy iszonyatosan fals átlagadat jön ki, hiszen pont ebben az időszakban a kitermelés kilőtt, mint a rakéta, és az idei év adatait még nem is ismerjük, de biztosan nőni fog a háború miatt. Jobb lett volna mennyiséget meghatározni, mint százalékot.”

A kitermelhető mennyiség meghatározását még egy statisztikai anomália is nehezíti. Ahogy a WWF is írta közleményében, az energetikai statisztikák szerint kétszer annyi biomasszát használunk fel, mint amennyi a forrásoldalon rendelkezésre áll.

„Ennek a szakmai berkekben már régóta köztudott statisztikai inkonzisztencia hátterének járt utána a WWF Magyarország és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) az utóbbi két évben. Megbecsültük a hivatalos erdőterületeken kívüli lehetséges biomassza mennyiségét, de így is a biomassza-felhasználás negyven százalékáról nincsen információnk, hogy honnan származhat. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az erdészeti statisztikákkal lehet probléma, ugyanúgy lehet ez igaz az energetikai statisztikákra is. Lenne lehetőség a helyzet tisztázására, de ehhez kormányzati akartra lenne szükség, ami eddig hiányzott” – mondja Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Azt a magyar agrárminisztérium is sokszor elismétli, hogy kár aggódni, Magyarországon növekednek az erdőterületek. Ami statisztikailag még igaz is, de biológiai szempontból azért nagy különbség van egy néhány fajból álló, ökosivatagnak tekinthető faültetvény és egy változatos, valódi erdei élőhely között. Ha egy természetes erdőt letermelnek, azt nem pótolja egy telepített nemes nyáras vagy akácos.

Mehetne a pénz valódi megújulókra is

Hogy végül egy felpuhult javaslatot fogadott el az EP, abban sokan az energetikai lobbi eredményességét látják. Az biztos, hogy jól futó ágazatról van szó, ami csak az évi 17 milliárd eurós támogatás miatt tudott nagyra nőni. Enélkül borítékolhatóan kisebb lenne a faanyag ilyen célú felhasználása.

„Azt senki sem mondja, hogy tiltsák be a fatüzelésű fűtést, de ki kell vezetni az állami támogatást, és akkor az is kiderül, hogy anyagilag megéri-e. Társadalmi haszna sincs sok hosszabb távon, még ha azt mondhatjuk is, hogy idén ezért nem fagyunk meg. Az erdőkre ökoszisztéma-szolgáltatókként kéne inkább tekintenünk. A faanyag az energialobbi számára hasznos, de a turizmusból, vízmegkötésből, biodiverzitásból mindenki profitálhat.

Ha ehhez azt a pénzt is hozzávesszük, amelyet az okozott légúti megbetegedések miatt költünk el, körülbelül évi negyvenmilliárdról van szó. Ennyiből, ahelyett hogy erdőket tüzelnénk el, valódi megújulóenergia-termelést finanszírozhatnánk. Most egy alacsony hatásfokú, rendkívül szennyező, őskori technikát támogatunk. Öngyilkossággal ér fel, hogy a legjobb szénmegkötőt, az erdei biomasszát feléljük, ahelyett hogy például jobb szigetelést kapnának a házaink, vagy hőszivattyúkra költenénk” – mondja Kun.

A támogatások nyomán a tűzifa piaca is torzult, mivel a nagy erőművek többet tudnak a fáért fizetni. Így a lakosság is megemelkedett árakkal szembesült, és ez még inkább elmélyítette az energiaszegénységet. Pont azok nem tudnak tűzifát venni, akiknek nagyjából ez az egyetlen elérhető fűtési lehetőségük.

Kun úgy látja, hogy a tagállamok szintjén dől majd el, hogy hoznak-e az uniós szabályoknál szigorúbbakat, hogy a biomasszát megvédjék. Néhány országnál borítékolható, hogy nem fognak keménykedni, hiszen az energiaválságra éppen ellentétes választ adtak. Idesorolható Magyarország is, ahol néhány hete hoztak a fakitermelést megkönnyítő szabályokat, de például az oroszlányi hőerőműben is biomasszából állítanak elő állami támogatással energiát, és az állami intézményekhez telepítendő konténeres kazánok is biomasszával üzemelnek majd.