Lázár János: A kormány lát fantáziát abban, hogy kivásárolja az osztrákokat a GYSEV-ből
2023. november 20. – 12:12
Teljesen új világ kezdődik az építészetben, ha megszavazza az országgyűlés a minisztérium által kezdeményezett változásokat – mondta Lázár János Építési és Közlekedési Miniszter meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A miniszter arról is beszélt, hogy 2026-ra teljesen újra kellene írni a KRESZ-t, az állami építkezéseknek megszűntek az egyajánlatos közbeszerzések, a kormány pedig lát fantáziát abban, hogy kivásárolja a GYSEV-ből az osztrákokat.
Új szabályok
Lázár János a meghallgatásán arról beszélt, hogy az építkezés és közlekedés területén újraszabályozásra és pótlásra van szükség. Az építések területén több javaslat is a parlament előtt van vagy lesz a közeljövőben, az állami beruházások rendjéről szóló törvényt pedig már elfogadta az Országgyűlés, az napirendre is lépett. Az új rendszerben különválasztották a projektek tervezését és kivitelezését, és csak a már kész tervekkel, árazva lehet közbeszerzésre bocsátani a kivitelezést. Emellett
megszűntek az egyajánlatos közbeszerzések, legalább két pályázó kell ahhoz, hogy a közbeszerzés érvényes legyen.
A miniszter szerint már az eredményei is látszanak annak, hogy külön szabályozás alá került az, hogyan építkezik az állam. Az új rendszerben eddig két projektre írtak ki közbeszerzést, egy új határállomásra Hercegszántón és egy új útra az iváncsai ipari parkhoz. Erre a két projektre 7-8 pályázat is érkezett, amelyek 40-60 százalékkal olcsóbbak voltak, mint a közbeszerzésben meghatározott ár.
Az állami beruházásoknál azt is szabályozta az állam, hogy mekkora áremelést engedhetnek meg a már elnyert pályázatok kivitelezőinek. Az elnyert pályázatok után, az inflációra és egyéb okokra hivatkozva a kivitelezők rendszeresen emelnek az árakon, Lázár szerint az 5100 milliárd forintnyi, a tárcája által engedélyezett beruházásnál ez az emelési igény 3-400 milliárd forint között volt. Az állam viszont ebből árbecslők bevonásával 20 milliárdot engedélyezett.
Ahogy arra viszont Mellár Tamás, a Párbeszéd és Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője is felhívta a figyelmet, az egypályázós közbeszerzések megszüntetése még nem kezeli például azt, ha a pályázók összejátszanak, vagy ha egy kivitelező több stróman cégen keresztül is pályázik, vagyis a korrupciót még ez a változás nem biztos, hogy letöri. Lázár szerint nem a pályázót kell hibáztatni azért, mert kihasználja a szabályok nyújtotta lehetőségeket. A korrupciónak – vagy visszaéléseknek, ahogy Lázár szívesebben nevezte – szerinte az volt a melegágya, hogy az állami közbeszerzések terveiért is a kivitelező volt a felelős, ez viszont az új rendszerben megváltozott. Azt is tudomásul kell majd vennie a kivitelezőknek, hogy állami megrendeléseken nem tudnak majd a jövőben annyi pénzt keresni az új szabályozások alapján, mint eddig, és ezt tudatosítaniuk kell magukban.
A miniszter azt is elmondta, hogy a jövőben véleménye szerint csökkenteni kell a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházási státuszt kapó projektek számát. Lázár szerint az, hogy nagy ipari üzemek vagy a paksi erőművek más szabályok szerint épülnek, az indokolt lehet. Viszont a minisztériuma megnézte, hogy a 2006-os törvény feltételei szerint kiemelt státuszt kapott beruházások hogyan valósultak meg, és arra jutottak, hogy 80 százalékuk vállalhatatlan minőségben készült el.
A közlekedés területén is szükség van újraszabályozásra is, ami alatt Lázár elsősorban a KRESZ újraszabályozását értette. A miniszter azt mondta, hogy
a KRESZ-t nem toldozgatni-foltozgatni kellene, hanem teljesen újra kell írni. Ezen a munkán már dolgozik a kormány, 2025 végére vagy 2026 elejére érvénybe is léphet az új szabályozás.
Addig is hozzá kell nyúlni viszont a közlekedési szabályokhoz, többek között azért, mert olyan járművek – elsősorban rollerek – is egyre nagyobb számban jelennek meg az utakon, amelyeket a KRESZ nem szabályoz. Ez kiegészítő szabályozás lesz, ami nem lehet szigorúbb, mint a nyugat-európai szabályozás, mert „a magyar emberek nem hülyébbek, mint a nyugatiak”, de a sebességlimiteket és kötelező védelmi felszerelések szabályozását meg kell hozni, ez pedig már jövőre megtörténhet. A rollerek csúcssebességét 25 kilométer/órában szabályozzák majd, afölött közlekedési eszköznek minősül majd és szigorú KRESZ-szabályok lesznek rá érvényesek.
Sok ezer milliárdos tervek
Lázár hangzatos terveket is bejelentett, elsősorban a közlekedés fejlesztésében. A miniszter szerint a kötöttpályás közlekedés lesz a főszereplő a magyar közlekedéspolitikában a kormány koncepciója alapján. Hangsúlyozta viszont, hogy ez nem autóellenességet jelent. A kormány már tárgyalt a következő 10 év vasúti beruházási terveiről, ezek alapján 6500 milliárd forintot költene erre a kormány. Ebből 1500 EU-s forrás lenne, amihez jelenleg nem fér hozzá a kormány. Többi 5000 milliárdból 3000 milliárd vasútépítésre, 2000 milliárd pedig járműbeszerzésre menne el. Ehhez Lázár szavai szerint gigantikus pénzbevonás kell, már tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal. A vasút prioritása azzal is jár majd Lázár szerint, hogy a Volánt be fogja szervezni a MÁV alá, a buszközlekedésnek pedig az lesz az elsődleges feladata, hogy a vonathoz elvigye az utasokat.
A vasútfejlesztéshez kapcsolódik, hogy mik a kormány tervei a magyar–osztrák közös tulajdonban lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttal, vagyis a GYSEV-el. Erről azért is kérdezték a minisztert, mert nagy médiavisszhangja lett annak, hogy Lázár kirúgta a GYSEV osztrák vezérigazgató-helyettesét, ami az osztrák fél szerint ellentmond a szerződés feltételeinek.
Lázár arra nem válaszolt, hogy miért és milyen jogalapon menesztette az osztrák vezetőt, de azt mondta, a magyar állam lát fantáziát abban, hogy megvegye az osztrák állam több mint 20 százalékos részesedését a cégben, ahogy az osztrák Strabag részére is tett már ajánlatot.
Megfogalmazása szerint most húsz százalék körüli részesedéssel az osztrákok vannak felül a GYSEV-ben, 60 százalék körüli résszel pedig a magyar fél balekként alul van. Ezt a helyzetet meg kell szüntetni, és erről is tárgyal majd az osztrák közlekedési miniszterrel, aki kedden érkezik Budapestre.
Lázár hangsúlyozta, hogy a vasút prioritása nem autómentességet jelent, és közútfejlesztési tervekről is beszélt. Jelenleg 525 milliárd forintért tervez 11 útfejlesztést a minisztérium, amelyek nagyrészt ipari parkokhoz kötődnek. Mohácsnál egy új Duna-hidat építenek majd, ami, 300-320 milliárd forintba fog kerülni, ezen kívül a határig meghosszabbítják az M49-es utat, az M4-es autópályát pedig tovább építik, hogy Karcagig elérjen, hiszen a Pénzügyminiszter, Varga Mihály onnan származik.
A gyorsforgalmi utak fejlesztésében Lázár azt a célt fogalmazta meg, hogy pár éven belül a mostani 7 millióról 8,5 millióra emelkedjen azon magyarok száma, akik a lakóhelyükről 20 perc alatt elérnek egy gyorsforgalmi utat, fél óra alatt pedig minden magyar elérjen egy ilyen utat. A gyorsforgalmi utaknak persze már csak egy részét üzemelteti az állam, mert az autópályák üzemeltetését 35 évre koncesszióban kiadták egy Mészáros Lőrinchez köthető cégnek.
Lázár persze új miniszteri pályáját állami beruházások felfüggesztésével kezdte. A miniszter azt mondta, 270 építkezést állítottak le, összesen 5500 milliárd forint értékben. Ellenzéki kérdésekre ezek sorsáról Lázár azt mondta, a felfüggesztett beruházások, például állami fenntartású iskolák felújítása visszakerülhetnek a tervezett beruházások listájára, a minisztériumok fejlesztési tervei alapján.
