A Strabag részesedésére pályázhat Lázár minisztériuma, a GYSEV-vezető kirúgása politikai erőfitogtatás

November 2-án a magyar állam kezdeményezésére menesztették a GYSEV osztrák fióktelepének vezetőjét, Hana Dellemannt. Ez viszont csak két héttel később, most csütörtökön derült ki az osztrák sajtóból.

Bár a sajtóhírek arról szóltak, hogy Dellemannt mint igazgatóhelyettest menesztették, ez nem igaz, továbbra is ott ül az igazgatóságban, tudtuk meg az érintett osztrák közlekedési minisztériumtól.

De mi ez az egész sztori?

Kezdjük ott, hogy a GYSEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút) vasúttársaság még az Osztrák-Magyar Monarchiában, 1872-ben jött létre. Magyarország és Ausztria azóta is egységesen tartja fenn a céget. A székhelye Magyarországon, Sopronban van, Ausztriában meg van egy kirendeltsége.

A társaság nagyjából 430 kilométeres pályahálózatot tart fenn Magyarországon és Ausztriában, jelentős szerepe van a Bécs–Budapest vonalon, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylaton.

Hogy működik hivatalosan a GYSEV?

A GYSEV magyar oldalát a magyarok igazgatják (most épp a Lázár János-féle Építésügyi és Közlekedési Minisztérium), az osztrák pályát és az oda tartozó beruházásokat meg az ausztriai, bécsi fióktelep.

Ez a fióktelep csinálja például a beszámolókat, köti meg a szerződéseket. És ezt vezette 2017-től idáig Hana Dellemann. Az osztrák vezetőt pedig a magyar fél kezdeményezésére menesztették, ezzel pedig egy forrásunk szerint „elkezdett beavatkozni a magyar állam az osztrák részt érintő ügyekbe”.

De mit nyúlkál az osztrák oldalon a magyar fél?

Erről megkérdeztük a Lázár-féle minisztériumot. Azt írták, a GYSEV egy osztrák-magyar közös vállalat, amiben a magyar fél 65,5 százalékban tulajdonos, az osztrákok viszont csak 28,2 százalékban. Szerintük viszont „a cég működésében, fejlesztésében mostanáig ez a tulajdonosi többség nem érvényesült. A vasúttársaság osztrák üzemének vezetője külön vállalatként tekintette és igazgatta ezt a részt. A GYSEV-et többségi részben tulajdonló magyar államnak és az utasoknak viszont az az érdeke, hogy a cég valóban egységes vállalatként, nem csak az osztrák, hanem a magyar üzem területén is fejlődjön. A cég osztrák vezetőjének leváltásával és egy olyan utód megtalálásával, aki egységes vállalatként tekint a vasúttársaságra, ez a cél majd teljesülni tud”.

Hogy tehetett ilyet Lázár János?

Hivatalosan elvileg sehogy, mert a magyar fél jogilag nem utasíthatja a közgyűlést az ilyen döntésekre, Hana Dellemann menesztéséről pedig a közgyűlés döntött. Amiben egyébként többségben vannak a magyarok. Megszólalónk szerint az persze más kérdés, hogy a háttérben történt-e esetleg ilyen kérés vagy utasítás a magyar fél részéről. Az Építési és Közlekedési Minisztérium válaszából mindenesetre azt lehet kiolvasni, hogy ők elismerték a részüket a menesztésben.

Bárhogy számolom, a 65+28 az nem 100 százalék.

Ez így igaz, mert nem csak a magyar és az osztrák állam van benne a buliban. Ott van egy harmadik tulajdonos is: a Strabag. Az osztrák tulajdonosú vállalkozás az évek alatt Európa egyik legnagyobb építőipari csoportjává nőtte ki magát, és az osztrák mellett egyébként a magyar építőiparban is elég jó kilátásokkal fut neki a tendereknek.

A tulajdonosi százalékok tehát így néznek ki:

• Magyar Állam: 65,5 százalék
• Osztrák Köztársaság: 28,2 százalék
• Strabag: 6,3 százalék.

Húzódhat valami más is a háttérben?

Erről egyelőre csak találgatni lehet. Hallottunk olyat, hogy a magyar félnek már a kezdetektől nem tetszik, hogy „osztrák kakukk van a magyar fészekben”, vagyis hogy a Strabag is bekerült a tulajdonosok közé, még ha kis százalékkal is. Már csak azért sem, mert hiába van többségben a magyar fél, de nincs meg a kétharmados többsége (az 67 százalékkal lenne meg neki).

Információink szerint piaci pletykák vannak arról, hogy a magyar fél szeretné megvenni a Strabag részvényeit, már tárgyalásokról is hallani a két fél között.

Erről is megkérdeztük Lázár János minisztériumát, erre viszont már csak ezt válaszolták: „A témával kapcsolatban jelenleg csak a korábban megküldött válaszunkkal tudjuk munkáját segíteni.”

Egy narratíva szerint Hana Dellemann menesztése nem csak „nyílt erőpolitizálás” arra, hogy a magyar fél megmutassa, hogy „ki az úr a házban”, hanem a Strabag kiszorítása felé tett lépés is. „Majd kiderül, hogy az osztrákok veszik-e az adást” – fogalmazott erről forrásunk.

Egy másik megközelítés szerint azt sem bánnák, ha magyar cégek tudnának terjeszkedni a GYSEV pályaépítéseinél is, a nagyobb felhatalmazás pedig nagyobb döntési jogköröket is jelenthet.

Mit mondanak az osztrákok?

Előbb csak annyit reagáltak, hogy Dellemann visszahívása egyoldalú volt a magyar fél részéről, ez pedig szerintük ellentmond a társaság jogi szerződéseinek, így aztán jogi lépéseket terveznek.

Ezután megkerestük a területért felelős osztrák minisztériumot, a Bundesministerium für Klimaschutz, Umwelt, Energie, Mobilität, Innovation und Technologiet, akik azt írták, „Magyarország az osztrák üzemre vonatkozó, Ausztriát megillető jogokba nem avatkozhat be jogszerűen, azonban Ausztria véleménye szerint éppen ezt tette jogellenesen és önhatalmúan. Nem tudni, hogy a Magyar Állam miért veszélyezteti a vállalat évtizedek óta fennálló sikertörténetét”. Szerintük Dellemann visszahívása megalapozatlan volt, mert 2017-es kinevezése óta „a vállalat, és ezáltal a magyar fél teljes megelégedésére végezte munkáját”. Állításuk szerint a kirúgásra nem is kaptak valódi okot a magyaroktól. Azt is megerősítették, hogy ha a magyar fél nem gondolja meg magát, akkor bíróságra mennek az üggyel.

A strabagos narratívákra pedig azt felelték, spekulációkat nem kommentálnak, „az azonban nyilvánvaló, hogy a magyar oldalon hozott döntéseknek politikai indítékai vannak”.