Ezen legalább nyertünk – a magyar állam kiszállt az Erste Bank Hungaryból
2023. november 10. – 10:16
Miért vett a magyar állam 2016-ban 15 százalékot az Erste Hungaryban? Igazán akkor sem lehetett érteni. Szerencsére az állam később sem szólt bele kellemetlenül a bank életébe. Most pedig – szép nyereséggel – kiszállt. A magyar állam tehát részvénybefektetőt „játszott”, de az üzletnek akkor is, most is volt egyéb pozitív hozadéka: például a béke.
Az Erste Group Bank AG, vagyis az Erste-csoport bécsi központi cége visszavásárolja magyarországi leányvállalata, az Erste Bank Hungary (EBH) Zrt. 15 százalékos részesedését, amely jelenleg a magyar állami Corvinus International Investments Zrt. tulajdonában van.
A novemberben záruló tranzakció tétje 87,55 milliárd forint, és mivel anno 38,9 milliárdért vásárolt az állam (hivatalosan 2016-ban zárult a tranzakció), az állam 125 százalékos növekedést ért el, de emellett az EBH az említett időszakban mintegy 20 milliárd forint osztalékot is fizetett a Corvinusnak.
A magyar állam, az Erste Csoport és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között 2015-ben olyan megállapodás született, hogy rövid időre az állam és az EBRD 15-15 százalékkal beszállnak, csak aztán mint az ideiglenesen hazánkba tartózkodó szovjet csapatok, végül a befektetők „maradtak”.
Barátkozás
2014-2015-ben rémes volt a viszony a kormány és a külföldi hátterű hazai bankok között, a Fidesz állandóan üzengetett, adóztatott, deklarálta, hogy „magyarabb” bankszektort szeretne. Éppen ezért volt meglepő, hogy bár senki nem erősítette meg hivatalosan a találkozók tényét, de több fontos kormányzati vezető is elkezdett találkozni meghatározó osztrák bankárokkal.
Előbb Lázár János miniszter Karl Seveldával, a Raiffeisen Bank International akkori vezetőjével, majd Orbán Viktor miniszterelnök Andreas Treichl akkori Erste-vezetővel. Ezt a találkozót pár hónappal korábban egy Treichl–Lázár-találkozó is előkészítette.
A sajtó már akkor azt találgatta, hogy mivel a kormány 50 százalékos hazai tulajdont célzott meg a bankrendszerben (a mai MBH minden volt tagbankja, Budapest Bank, MKB, Takarék külföldi volt egy ideig, aztán visszavettük), biztos valami vásárlás készül.
Felszállt a fehér füst
Végül az Erste esetében is felszállt a fehér füst. Az állam gyakorlatilag az MNB kihagyásával három darab kétoldalú megállapodással (Magyar Állam, Erste, EBRD) kezdte konszolidálni a viszonyt. Akkor még úgy tűnt, hogy sikerül a bankrendszer körül létrehozni egy békésebb viszonyt.
Ezt Orbán Viktor annyira fontosnak tartotta hogy ő maga írta alá a megállapodást, ebben a rövid időszakban még úgy tűnt, hogy a miniszterelnöknek is fontos a nemzetközi elfogadottsága, az pedig azért nem jó, ha az ország vezetése harcban áll a kereskedelmi bankjaival.
Végre vége
Az Erste Group mindenesetre most visszavásárolja a magyar állam részesedését az Erste Bank Hungaryben. A magyar állam ezzel 2,5-szeres megtérülést realizált a befektetésén. Ugyan vélhetően nem ez a részvénytartás az állam legfőbb szerepe, de ínséges időkben jól jön a pénz, ne fanyalogjunk.
A bankcsoport közleménye is ilyen pozitív tónusú.
Az Erste Group, a magyar kormány és az EBRD között 2015-ben létrejött megállapodás nagy változást hozott a magyar bankszektor számára. A megállapodás célja az ország pénzügyi szektorának megerősítése, hatékonyságának és jövedelmezőségének javítása, valamint a magyar magánvállalatok, a közszféra és a polgárok banki hiteleinek fellendítése volt. Valamennyi érintett fél maradéktalanul eleget tett az egyetértési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.
A történet pozitívuma, hogy tényleg megindult egy dialógus anno, a magyar állam nem telepedett rá az Erste Bankra, amely teljesen piaci alapon működött tovább, nem kapott nagy kedvezményeket. Meglepő, amolyan magyaros történet volt, de úgy tűnik, most tényleg mindenki happy.