Érdemben csökken a bányajáradék: nőhet a hazai kőolaj- és földgázkitermelés

Az elmúlt hetek aktuális történései is rávilágítottak arra, hogy mennyire előnyös az Magyarországnak, ha nem importálni kell, hanem itthon lehet kitermelni a földgázt és a kőolajat. Hiszen a hazai kitermelés

• nem érzékeny a geopolitikai kockázatokra, gondoljunk elsősorban az orosz–ukrán háborúra és a szankciókra, ami az erősen oroszkitett magyar importot is mindig veszélyezteti;
• nincsenek kellemetlen és váratlan díjak a csővezetékes szállításokkal. Eddig főleg a horvátokkal és az ukránokkal „szenvedtünk”, de most éppen Bulgária vezet be az orosz eredetű gáztranzitra egy értelmezhetetlenül brutális díjat;
• a hazai kitermelés hazai beruházásokat is indukál;
• javítja (kevéssé rontja) a külkereskedelmi mérlegünket.

Csak éppen nehéz

Ugyanakkor a hazai készletek eléggé végesek, „normál esetben”, vagyis pótlólagos erőfeszítések nélkül akár évente 15-20 százalékkal is apadhat a kitermelhető mennyiség. És persze minden új fosszilis beruházásnál vannak különféle kockázatok is, emlékezhetünk például az elhíresült őrségi fúrás civil visszhangjára.

Magyarország ráadásul annyiban önsorsrontóan is nehezített a terepen, hogy a különadódömping idején olyan bányajáradék-rendszert vezetett be, amellyel olykor nagyobb volt az adó, mint a tevékenységgel elérhető bevétel. És ez nem vicces túlzás, tényleg ilyen volt a szabály.

Október 17-én azonban sok minden megváltozott, a Mol Nyrt. hivatalos bejelentésében arról tájékoztatta a tőkepiaci szereplőket, hogy az extraprofitadókról szóló kormányrendelet alapján hatósági szerződést kötött az állammal, nevesítve a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósággal (SZTFH).

Ebben a magyarországi szénhidrogén-kitermelés minimális szintjét 2023-ra és 2024-re öt kategóriában vállalta, viszont 2023. szeptember 1-jétől a kormányrendelet alapján csökkennek a bányajáradék-terhei. A Mol által Magyarországon fizetendő extra bányajáradék így várhatóan 400-450 millió dollárral (majd 150 milliárd forinttal) apadhat a 2023 szeptembere és 2024 decembere közötti 16 hónapban.

A múlt

A Mol természetesen üdvözölte az intézkedést, mert úgy érezte, hogy az extra bányajáradék módosítása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a hazai szénhidrogén-termelést szinten lehessen tartani.

Egy kis visszatekintéssel, 2022. augusztus 1-jén lépett életbe az extraprofit-adóztatások részeként az a bányajáradéki csomag, amely

a piaci ár, a szükséges kitermelési volumen és a kulcs tekintetében is keményen szabályozott.

Az intézkedés külön kategóriákra osztotta fel a hazai szénhidrogén-kitermelést, de az olajra és a gázra is bevezetett egy új rendszert. Valamennyire voltak benne progresszív elemek is, vagyis a magasabb piaci árszintek után emelt kulcsok is voltak, de többé-kevésbé és enyhe túlzással ez egy egykulcsos rendszer volt.

Csakhogy mindez egy extrém piaci környezetben született, és az állam arra törekedett, hogy egy meghatározott összeget be tudjon szedni a bányajáradékon keresztül. Azt kevésbé figyelte, hogy a rendszer valamennyire ösztönözze is a hazai kitermelést.

A minimum ár

Az intézkedés annyiban is rövidlátó volt, hogy az aktuális magas árszintből kiindulva minimum árszinteket határozott meg, A földgáz esetében ez 87 euró/MWh volt, az olaj esetében pedig 90 dollár/hordó. Tavaly valóban ennél magasabb volt sokszor az árszint, de a kormány nem vette figyelembe, hogy ez tényleg egy piac, és ezek a szintek egy extrém helyzetben alakultak ki.

Vagyis valamennyire figyelembe vette, vagyis gondolt arra, hogy így a kutya sem fog kitermelni, de a „szabályozási düh” keretében ezt is adminisztratív eszközzel kezelte, előírta, hogy minimum a 2021-es szinteknek megfelelő termelést kell elérnie az egyes cégeknek.

Csakhogy az ilyen szénhidrogén-mezőknél ez nem is olyan egyszerű, a termelésnek van egy természetes csökkenése, az is nagyon nagy erőfeszítés, hogy szinten maradjon a kitermelés, de agyonadóztatva új beruházásokat ösztönözni, ez teljesen irreális volt.

Ár, volumen, kulcs

Ráadásul a kormány nemcsak egy magas piaci árból indult ki, nemcsak erős követelményeket támasztott a volumen fenntartására, de a szabályozás harmadik része, vagyis az alkalmazott kulcs annyira durva volt, hogy megkétszerezte-megháromszorozta a cégek költségeit.

Képzeljük el, hogy az egyes piaci cégektől az lett volna az elvárás, hogy növeljék a termelést úgy, hogy több adót fizetnek, mint a tevékenység teljes árbevétele. Lehet persze, hogy a Mol „baráti” cég, van ellátásbiztonsági felelőssége, nemzetgazdasági küldetése, de azért vannak részvényesei is, akiknek nem lehet eladni eleve veszteséges üzletágakat vagy mínuszos beruházásokat.

Ráadásul 2023-ban módosult a piac, a gáz ára visszament a 300 euró/MWh-ról 30-ra, igaz, most éppen megint magasabb (50 euróbál tart), de a szabályozás értelmetlenné vált az új környezetben.

Mivel a Mol Nyrt. háttérbeszélgetésén jártunk, így a cég adatait ismerjük jobban, de itthon további cégek, így a Magyar Horizont Energia, az O&GD és az MVM is végez kitermelést.

A kormányzat dicséretére váljon, hogy legalább felismerte a kontraproduktív szabályozást és változtatott. A kormány ugyanis azt szeretné, hogy az évi 1,5 milliárd köbméter hazai kitermelésű földgáz helyett 2 milliárd köbméter legyen a mennyiség, és az olajnál se apadjon a hazai arány.

Az új szabály

2023. szeptember 1-jén léptek hatályba az új elemek, de ami október 17-én történt, hogy a Mol is elfogadta és partnerré vált az új rendszerben.

A kormányzat amúgy 2024. december 31-ig hirdetett keretrendszert, amelyben termelési szinteket kell vállalni, de legalább már nincsen elrugaszkodott minimumár a rendszerben, illetve a szabályozás árérzékenyebb és progresszívebb, ha magasabb az árkörnyezet lesz, akkor lépcsőzetesen, de nagyobb is bányajáradék.

A Mol szakemberei hangsúlyozzák, hogy a Covid kirobbanása óta nem volt új koncessziós kör, de a szabályozási reform abban mindenképpen segít, hogy amennyiben egyszer lesz, akkor könnyebb legyen befektetőt találni. Hiszen a mai napig sok mező van működésben, a régebbiek közül Algyő, Nagylengyel ismertebb, de a Mol nemrég is bejelentett egy vecsési olajtalálatot.

A szintek

Földgázban a 2021-es termelés 1,5 milliárd köbméter volt (ebből a Mol1,4 milliárdot termelt), 2022-ben 1,6 milliárd köbméter, és 2023-ban valahol 1,7-1,8 milliárd köbméter körül alakulhat a termelés.

Igyekeztünk arról is érdeklődni, hogy amennyiben nincsenek új koncessziók, akkor mi segíti a termelésnövelést.

Mint hallottuk, ennek sok technikai részlete van.

• Az egyik a kompresszorozás, ezt úgy kell elképzelni, mint egy leeresztő lufit, eleinte ömlik belőle ki a gáz, de ahogy egyre petyhüdtebb a lufi, vagyis ahogy a kitermelésnél csökken a nyomás, úgy magától már nem jön annyi gáz, de még a rásegítés termel, vagyis némi anyagot még lehet kiszívni.
• A másik módszer szerint a 10 ezer hazai mélykútból 5 ezer a Molé, a cég keresheti azt, hogy a kutakban van-e még olyan réteg, vannak-e még olyan zónák, ahol lehet földgáz, ez olyan, mint a Dobos-torta, minden réteg tartogat valami nyalánkságot.
• A harmadik elem az új fúrások, például a régi mezőkben vagy sekélygázprogram keretében új technológiákkal, mindig vannak olyan területek, ahol érdemes fúrni, mert vannak még addig ki nem termelt mezők

Az olajban kicsit gyengébb a hazai kitermelés, az évi 900 ezer tonna két részre oszlik, a fele a Mol, a másik fele a Magyar Horizont baranyai mezőjéről jön fel. Itt is cél persze a szinten tartás, amit például a Mol vecsési találata segíthet.

Mindenesetre, ha több a forrás, több lehet a beruházás, ebben a Mol képviselői elmondták, hogy a döntések csoportszintűek, évente jellemzően 100 millió eurós az ilyen beruházások mértéke, de ebben már az egyre hangsúlyosabb megújuló (geotermikus) beruházások is nagy szerepet töltenek be.