A kevesebb elhasznált gázért már nem kell többet fizetniük a távhőcégeknek, de jön az intézményi rezsicsökkentés
2023. október 15. – 07:00
Átalakult a távhőszolgáltatók kötbér-kötelezettsége az előre lekötött gázmennyiségtől eltérő fogyasztás esetére. Az előző fűtési szezonban azért is fizetnie kellett egy szolgáltatónak, ha az előre szerződött mennyiségnél kevesebbet égetett el, és akkor is, ha több gázt fogyasztott. Erről akkor országszerte vita bontakozott ki. Most az lesz az újabb nehéz kérdés, hogy mennyivel kell többet pótolnia az államnak a távhőcégek tovább növekvő veszteségeiből, mert már az intézményeknek és a vállalkozásoknak sem kell annyit fizetniük, amennyi fedezné az általuk elfogyasztott hőenergia költségeit.
Míg a Szegedi Távfűtő Kft.-nek (Szetáv) tavaly az alacsonyabb gázfogyasztás miatt kellett az MVM Tzr.-nek majdnem 200 millió forintos kötbért, azaz a fogyasztása áránál többet fizetnie, az idén áprilisban a több fogyasztásért számláztak a cégnek többet. Az egyik geotermikus kútjuk karbantartása alatt a tervezettnél nagyobb mennyiségű gázt vételeztek és égettek el, ugyanakkor egy hideghullám is érkezett – mindez abban a hónapban 92 millió forint kötbért jelentett a szegedi hőszolgáltatónak. Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője úgy látja:
a szolgáltatóknak a fűtőanyagot biztosító rendszer jelenleg nem képes a gáz és mellette a geotermikus energia alternatív felhasználásához szükséges rugalmasságra.
Ehhez tudni kell, hogy a földből feltörő termálvíz nem kerül be a lakásokba, hanem csak a fűtőközpontokba. A termálvizes hőátadó rendszerek csak a mínusz 6-8 fokos téli hőmérséklet felett működnek kielégítően, ha ennél hidegebb van, be kell kapcsolni a gázkazánokat. Minden téli hőmérsékletet hónapokra, de még hetekre is képtelenség előre látni, azaz nehéz a várható fogyasztást pontosan megtervezni.
Szegeden most arra készülnek, hogy az október közepére megérkező hidegfronttal, amely a napi hőmérsékletet várhatóan leviszi a távfűtés bekapcsolásának előírt szintjére, megindítják a szolgáltatást a mintegy 28 ezer lakásban és 500 intézményben, amelyeket a Szetáv lát el. Ilyenkor mindig el szokták mondani a szakemberek, hogy a rendszer teljes átmelegedéséhez kell néhány nap, a fűtés csak azután lesz érzékelhető.
A kisebb fogyasztást már nem büntetik
Kóbor Balázs a Telexnek azt is elmondta, hogy ismeretei szerint a lekötött gázmennyiségről szóló szabály részben megváltozott: a most kezdődő fűtési szezonban az előre szerződöttnél kevesebb gáz elfogyasztása miatt nem kell majd kötbért fizetni, de a tervezettnél nagyobb mennyiség felhasználása után igen.
Az pedig továbbra is gondokat okozhat a távfűtő szolgáltatóknak, hogy az általuk a hálózatból vételezett gázmennyiséget ezután is havonta kell elszámolni, holott az időjárás változékonysága miatt a teljes fűtési szezonra vetítve kiegyenlítettebb lehetne a gázfogyasztás, ezzel kevesebb volna a kötbér. Ez a rendszer korábban a teljes fűtési szezon fogyasztásának összesítésével működött, néhány éve változtatta meg az energiaellátó, az MVM Zrt.
A gáz világpiaci árának csökkenésével már a hazai árak is mérséklődtek a távhőcégek számára, a tavaly augusztusi csúcsnak mintegy a negyedére. A 2015-19-es „békebeli” szintnek azonban még most is a háromszorosa az energiahordozó ára. Kóbor Balázs szerint
a szegedi távhőszolgáltatónál 1 gigajoule energia előállításának a költsége ebben a fűtési szezonban mintegy 10,5 ezer forint lesz.
Azt már idén az év elején bejelentette a kormány, hogy a lakossági fogyasztóknak elszámolt ár egész évben nem változik. A magánemberek a Szetávtól jelenleg az előállítási költségnek mintegy a harmadáért, továbbra is a rezsicsökkentett áron, 2865 forintért kapnak 1 GJ hőenergiát. A szegedi és a többi hazai szolgáltató veszteségeire így az államnak továbbra is milliárdokat kell majd kifizetnie.
A Szegedi Távfűtő geotermikus rendszere jövő tavaszra érheti el a teljes tervezett teljesítményét. Jelenleg a kilencből két termálkút próbaüzemben működik, további kettőnél még folynak a munkálatok.
Tavaly összesen 750 ezer GJ mennyiségű távhő adtak a fogyasztóknak, ennek majdnem harmadát nyerték ki a termálvizes kutakhoz kapcsolt hőcserélő rendszerekből. Ha a következő, 2024 októberében kezdődő téli szezonban a teljes kapacitással üzemel majd a geotermikus rendszer, akkor már a szükséges hőmennyiség felét állíthatja elő. Ennek a környezetvédelmi jelentősége igen nagy, mert Szegeden – ahol nehézipar szinte nincs – a téli szezonban a távfűtés volt a legnagyobb füstkibocsátó, ami a termálhő felhasználásával nagymértékben csökken. Ugyanakkor a termálvizes hőelőállítás olcsóbb is, de az államilag meghatározott fogyasztói árakban jelenleg nem tudják érvényesíteni a különbségeket.
A nemrég összesített elszámolások szerint a szegedi távhőszolgáltató ügyfelei az előző fűtési szezonban átlagosan nem fogyasztottak a szokásosnál többet, azaz a mérőeszközök szezonvégi leolvasása után nem kellett a havi részletekre utólag ráfizetni, ez persze akár lakásonként is változó lehet. A Szetáv sem utalt vissza: míg a korábbi években előfordult, hogy az ügyfelek együttesen 200-250 millió forint visszatérítést kaptak a cégtől egy nagyon enyhe tél után az alacsony fogyasztás miatt, az elmúlt szezon hőfelhasználása a befizetésekkel kiegyenlített volt.
Az államnak még drágább lesz a tél?
Lantos Csaba, az Energiaügyi Minisztérium vezetője szeptember végén bejelentette, hogy októbertől alacsonyabb szintre szorítják le az intézmények távhőért fizetett díjait. A nem lakossági kategóriába tartozó fogyasztóknak az idén januárban egyszer már megfelezett költségeit újból csökkentik. Október elsejétől, tehát a most kezdődő fűtési szezonban az önkormányzatok, a közintézmények és a vállalkozások is országos átlagban a tavaly év végi díjak negyedét fizetik majd.
A Szegedi Távfűtőnél még elemzik ennek az intézkedésnek a várható hatásait. A céges és intézményi felhasználókra eddig nem vonatkozott a rezsicsökkentés, így az előállítás költsége körüli árat fizették a távhőért. Ezután viszont arra lehet számítani, hogy az intézményi árak csökkentése miatt a szolgáltatóknak a korábbinál is nagyobb állami támogatásra lesz szükségük, mint amennyire eddig volt, de hogy pontosan mekkora lesz az állami pótlásra szoruló hiány, az természetesen még az időjárástól is függ.
A fűtési szezonra várható állami kiadások mértékét érzékelteti, hogy a kormány az idén december 15-ig tartó időszakra majdnem 54 milliárd forintot csoportosított át a távhőkasszába, és hol van még a tél vége. A most kezdődő fűtési szezon ismét sok számolgatással telik majd a hőszolgáltatóknál és a kormányzati távhőszakértőknél is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.