13 százalékra csökkentette az MNB az irányadó kamatot, lassan jöhetnek az olcsóbb lakáshitelek is

Megtartotta rendes, soron következő kamatdöntő ülését kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a szakértői várakozásoknak megfelelően egy százalékponttal csökkentette az egynapos betéti eszköz kamatát – derült ki az MNB honlapján közzétett közleményből. Ezzel az irányadó kamatként szolgáló egynapos betéti eszköz kamata és az alapkamat közel egy év után ismét összeért, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezután elkezdődhet az alapkamat mérséklése is.

Az egynapos betéti eszközt a pénzpiaci turbulenciák idején vezették be 2022 őszén, amikor egy euró már 430 forintnál is többe került. Az akkor 18 százalékos irányadó kamattal sikerült stabilizálni a forint árfolyamát, így azt mostanra megszüntették, amivel megint az alapkamat válik irányadó kamattá.

A jegybank a keddi döntésével a kamatfolyosót szimmetrikussá alakította, valamint átalakította, egyszerűsítette a jegybanki eszköztárat. A tartalékszámla október 1-jétől a bankok számára korlátlanul rendelkezésre áll, és kamatozó részére a jegybank egységesen az alapkamatot fizeti. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket – a hosszú lejáratú betéti eszközt, valamint a jegybanki diszkontkötvényt – a következő időszakban az alapkamaton hirdeti meg. A Tanács megítélése szerint az egynapos devizacsere-tenderek változatlanul fontos elemei a monetáris transzmisszió erősítésének, ezért a jegybank a továbbiakban is alkalmazza az eszközt. Az eszköz kamatozásánál a jegybank a kamatfolyosó alját tekinti iránymutatónak, írják.

A tanács szerint a jövőben is óvatos monetáris politikára van szükség, de a monetáris politika új szakaszba lép a 2022 októberében bevezetett rendkívüli kamatkörnyezet normalizációjával.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Világgazdaságnak adott áprilisi interjújában jelentette be, hogy a jegybank elindítja a normalizációt, és a javuló pénzügyi mutatók (csökkenő infláció és viszonylag stabil euró-forint árfolyam) miatt az MNB hamar, már április végén el is kezdett változtatni kamatpolitikáján.

Korábban írtuk, hogy az alapkamat csökkentésére azután lehet számítani, miután az MNB összezárta a kamatszinteket, ám, hogy a tényleges csökkentés mikor történik meg, arról egyelőre nem tudni, kedden ezen még nem változtatott a jegybank.

Augusztusban a testület nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén, tovább szűkítette ugyanakkor a kamatfolyosót. A kamatfolyosó felső széle 17,50 százalékról 100 bázisponttal, 16,50 százalékra csökkent, alsó szélét változatlanul 12,50 százalékon hagyta a testület.

Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést után bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A mostani ülésen a szeptemberi inflációs jelentést is tárgyalták: a gazdasági elemzést az MNB negyedévente adja ki, és ez nem összekeverendő a KSH által kiadott inflációs adattal, ami mérések eredményét tartalmazza. Ez csütörtökön jelenik meg, és mi is be fogunk számolni róla.

A különböző kamatszintek módosítgatásával az MNB befolyásolni tudja a magyar gazdaság működését, az abban zajló folyamatokat. A kamatszint tavalyi megemelésével drágították a hitelezést, és ezzel visszafogták a lakosság és a cégek vásárlásait és beruházásait, amivel sikerült fékezni az inflációt.

Most a kamatszint csökkentésével enyhítenek ezen. A lakossági hitelek kamatai általában durván fél éves csúszással követik az MNB által meghatározott kamatokat. Így a most már április óta tartó kamatcsökkentés lassan érezhető lesz a lakossági hiteleknél is. Ha pedig a következő hónapokban az MNB az alapkamatot is csökkenteni kezdi, akkor jövőre érdemben olcsóbban lehet majd bankhitelhez jutni.