Se megbüntetni, se bezáratni nem lehet mostantól a mérgező gyárakat, ha élnek egy jogi kiskapuval
2023. szeptember 23. – 12:34
Megváltoznak a cégekre vonatkozó környezetvédelmi szabályok egy csütörtök esti kormányrendelet szerint, így mostantól lehetnek olyan üzemek, amelyeket nem tud megbüntetni és bezáratni a környezetvédelmi hatóság. A változás nem fog mindenkire vonatkozni, igazából csak egy kiskaput nyit ki. Néhány kiválasztott cég így olyan pozícióba kerülhet, amelyben gyakorlatilag nem lehet rájuk szankciókat kivetni. Miután a sajtón végigfutott a módosítás híre, az Energiaügyi Minisztérium közölte, hogy csak a kohászati üzemekre fog vonatkozni.
A csütörtök esti rendelet létrehoz egy új jogi kategóriát, a környezetvédelmi hatósági szerződést. Eszerint „veszélyhelyzet ideje alatt a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet. A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfél vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival.”
Ez magyarul azt jelenti, hogy ha egy cég nem tartja be a környezetvédelmi szabályokat, akkor a hatóságnak lehetősége lesz a büntetés helyett szerződést kötni a céggel, amelyben az vállalja a szabálytalanság felszámolását.
A rendelet nem részletezi, hogy milyen jellegű üzemmel lehet ilyen szerződést kötni, de amikor megjelent, többen – köztük a módosításra elsőként a figyelmet felhívó Jávor Benedek – arra következtettek, hogy szabályokat folyton megszegő akkumulátorgyárakra találták azt ki. Arról hog az akkumulátorgyártás útjából miként takarítják el évek óta módszeresen a törvényeket Magyarországon, itt írtunk. A hatóságoknak korábban sem volt sok eszközük a következetesen szabálytalanul működő magyarországi akkugyárak megrendszabályozására. Bevett gyakorlat volt, hogy a több százmilliárd forintos árbevételű cégeket 2-3 millió forintra büntették. Egyedül a bátonyterenyei akkufeldolgozót záratták be nemrég ideiglenesen, miután ők folyamatosan minden szabályt megszegtek, és a cég másik, szigetszentmiklósi üzemében több dolgozó is meghalt.
A mostani módosítással elméletben előfordulhat olyan, hogy a hatóság minden szabálytalankodó gyárral szerződést köt, ami után már egyiket sem büntetheti meg vagy zárathatja be. És míg egy határozatban a hivatal valami kötelező érvényűt fogalmaz meg, egy szerződés megkötése után már ezt nem fogja tudni.
A hazai környezetvédelem lebontása
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a rendelet „azt jelenti, hogy lesznek olyan ügyfelek, akik akár súlyosan környezetkárosító tevékenységük ellenére sem kapnak semmilyen büntetést, miközben a kormányrendelet aránytalan munkát és felelősséget ró az egyébként is súlyosan kapacitáshiányos hatóságokra. Így a hatóságoknak kellene részletesen megszabniuk a környezetkárosítás helyreállításának mikéntjét, és ezzel számos új felelősség hárul rájuk, miközben a jogsértés elkövetője mentesül a szankciók és bizonyos felelősségek alól”.
Szerinte „a hatósági szerződés egy létező eszköz, és speciális esetekben jól használható megoldás. Ha a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítése a cél, vagy egy olyan környezeti probléma megoldása, amely az érintettek önhibáján kívül alakult ki, és minden szereplő a megoldásra törekszik, akkor a hatósági szerződés segít tisztázni a szükséges lépéseket, a felelősséget és az ütemezést. De a most megjelent jogszabály jelen formájában tágra nyitja az ajtót azelőtt, hogy az emberi egészséget és biztonságot kockáztató, a szennyező hibájából bekövetkező súlyos környezetkárosításoknál is megúszható legyen a büntetés, és fellazítja a közigazgatási szankcióknak azt a funkcióját, hogy a jogsértő és környezetromboló magatartástól visszatartson és elrettentsen.”
A módosításra pénteken Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa hívta fel a figyelmet. Szerinte Magyarországon az akkumulátoripar mára állam lett az államban, amelyben az engedélyek botrányosan megengedők, az ellenőrzések felületesek, és a büntetések jelképesek. Jávor ezért az Európai Bizottsághoz fordul.
Az LMP az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul, szerintük a kormány teljes egészben megszüntette a már amúgy is a véglegesen felpuhított és ellehetetlenített környezetvédelmi intézményrendszer utolsó darabjait is, és hitet tett a magyar emberek egészsége helyett a szennyező multik profitja mellett.
Frissítés: Szombaton, cikkünk megjelenése után az Energiaügyi Minisztérium a következő tájékoztatást adta: „A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik.”
