GVH-elnök: Találtunk tavaly olyan termékeket, ahol háromszorosára, ötszörösére nőtt az árrésen a nyereség
2023. szeptember 11. – 11:25
2022 őszén magasabb átvételi árakkal, tartósan drága energiával és a forint további gyengülésével számolhattak egyes nagy magyarországi áruházláncok, mondta a GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs a Magyar Nemzetnek. Rigó szerint az áruházak emellett garantálni akarták a profitjukat, Rigó úgy látja, részben ezért szökött egekbe itthon az élelmiszerek ára a hatósági vizsgálatok alapján.
Rigó elmondta, indítottak vizsgálatot „gyanús összejátszások” miatt, például amiatt, hogy „egyes üdítőitalok árait” országosan rögzíthették. Rigó árspekulációról beszélt, hozzátéve, már a pandémia kitörése óta érződtek gazdasági problémák.
„A GVH szakemberei már 2022 őszén jelezték, hogy az élelmiszereknél hatalmas áremelkedés lesz, az azonban meglepő volt, hogy az élelmiszer-drágulás idehaza duplája lett a más országokban rögzítettnek”
– mondta Rigó. Szerinte a kiskereskedelmi bolthálózatok üzletpolitikája volt a több szempont közül a legmeglepőbb a tavalyi élelmiszerár-emelkedéskor. Rigó elmondta, az emeléseket tűrték egy darabig az emberek, aztán elkezdtek olcsóbb, kevésbé jó minőségű termékeket venni, majd kevesebbet venni, vagy egyáltalán nem vásárolni. „2022 őszén már látható volt némi fordulat, de a kiskereskedelmi hálózatok még ekkor is emeltek az árakon.”
Rigó szerint tavaly ősszel minden adott lett volna már az árcsökkenéshez, de ez mégsem jött: a GVH szerint azért nem, mert egyes vállalkozások tartósan 400 feletti euróval és drága energiával „számolták el magukat”, az árakat ehhez szabva.
„Találtunk olyan termékeket, amelyeknél ebben az időszakban megháromszorozódott, néhol megötszöröződött a bruttó árrésbe épített nyereség. Némely cég előre beárazott valamit, ami nem következett be.”
Rigó arról is beszélt, hogy „lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció, de hogy a mérték nem lett volna ilyen kiugró, az egészen bizonyos.” Rigó dicsérte az online árfigyelő rendszert, ami szerinte „öldöklő árversenyt” is hozott: „ötven százalék körüli volt az áresés, az étolaj átlagosan harminc, a tojás nagyjából negyven százalékkal lett olcsóbb a hatósági árhoz képest” – mondta.
Tavaly ősszel mi is bemutattuk, hogyan lehetséges az, hogy EU-s szinten Magyarországon volt a legkeményebb az élelmiszer-infláció: ehhez a forint elértéktelenedése, a magyar élelmiszeripari cégek gyenge teljesítménye és a kormányzati intézkedések mind hozzátették a magukét. Cikkünket itt olvashatja.