Akár 20 millió forintot is utalhatunk 5 másodperc alatt – nem kockázatos ez?

Az azonnali fizetési rendszer – némi késés után – 2020. március 2-án indult el Magyarországon. Akkor az utalások 10 millió forintig teljesülhettek az új rendszerben. Az azonnali fizetési rendszer vitatott projekt volt, de végül is tényleg nagy szó volt, hiszen az indulásakor Magyarország volt az első abban, hogy az azonnali fizetést minden bankra nézve kötelezővé tette a szabályozó, így az ügyfelek nem is választhattak a két rendszer között.

Ez újdonság volt, de a világon azért részleges felhasználással több ilyen rendszer üzemelt már. Japánban például már 1973-ban felavatták a Zengin rendszert, a világ legelső azonnali fizetési rendszerét. A japánok mindenhez, így egy fizetési rendszerhez is tudnak furcsa állatfigurákkal és kisgyerekekkel japán stílusú rajzfilmet készíteni, akit érdekel, itt talál ilyet.

Azt írtuk, hogy az ügyfelek Magyarországon nem választhatnak, ez annyiban nem igaz, hogy azért volt olyan helyzet, amikor lehetett választani. A 10 millió forintos vagy az alatti lakossági utalások például valóban mindig az azonnali rendszeren mennek át, afelett pedig a hagyományos átutalási rendszerben, de azért az ügyfél úgy például dönthetett, hogy egy 15 milliós utalást kettébontott, két 7,5 milliósra, ami azonnal átért, viszont lehet, hogy a banki díjak is duplázódtak.

Összességében bevált

Mindenesetre az azonnali fizetési rendszernek tényleg vannak előnyei, hiszen 7×24 órában legfeljebb 5 másodperc alatt teljesülnek az átutalások (évente a bankok gyakorlatilag egy nap leállást tarthatnak csak), míg a hagyományos rendszerben átlagosan nagyjából 1 óra alatt teljesülnek az utalások, de azok is csak hétköznap, munkaidőben.

A vállalati átutalások, jellemzően fizetési átutalások, állami szociális juttatások és a csoportos beszedések még a régi rendszert használják. A legtöbb olvasó így vélhetően észrevette már, hogy mindig csak hétköznap érkezik meg a fizetése.

A 2023. szeptember 1-jei változás lényege az, hogy a 10 milliós határ 20 millió forintra emelkedett. Így már 20 millió forintig azonnal teljesülnek az átutalások, vagy ennél nagyobb összegek akkor, ha azokat több, egyenként legfeljebb 20 millió forintos átutalásokra bontják.

Mire is jó?

Pár gondolat arról, hogy mire is jó az AFR, és hol segít majd a mostani limitbővítés? Ha kiegyenlítjük a gázszámlánkat, ha befizetjük a fiunk kosáredzésének havi díját, vagy a Netflix-előfizetésünket, gyakorlatilag édesmindegy, hogy a szolgáltató 5 másodperc, vagy egy óra alatt jut a pénzéhez. De lehet olyan helyzet, hogy ez számít.

Ha a gyerekünk sítáborban van, és hirtelen rendkívüli helyzetbe kerül, például eltörik a léce és bérelnie kell, akkor már nem mindegy, hogy szombaton azonnal tudunk neki rendkívüli pénzt küldeni, vagy majd csak hétfő reggel reménykedhet a pénz megérkezésében.

A limitbővítés pedig ott segít, ha nagyobb értékű autóvásárlás, vagy ingatlanvásárlás közben azonnal szeretnénk rendezni a vételárat, vagy egy részét legalább.

De a rendszerben rengeteg további lehetőség is van.

Akkor most növekednek a visszaélések is?

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője írt erről az ügyről, őt kérdeztük az új rendszer kockázatairól. Az emelés után több hazai lap is foglalkozott a kérdéssel, például az Énpénzem.hu, illetve a Kiszámoló blog is.

A cikkek a kockázatra is figyelmeztettek, vagyis arra, hogy a limitemelés miatt akár több pénzt is el lehet veszíteni. Ez elméletileg természetesen igaz, de a gyakorlatban azért mégsem igazán várható a kockázatok elemi megváltozása. Hiszen az a csaló, aki 10 és 20 millió forint közötti összeggel kívánt visszaélni 2023. szeptember 1-jéig, az egyszerűen kétfelé bontotta az összeget, és ha két lépésben is, de máris azonnal teljesült a csalárd utalás.

Bár a csalások száma növekszik és az összesített érték is emelkedik, nem tragikus a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, az elektronikus pénzforgalomra vonatkozó visszaélések legfrissebb adatai szerint összesen

4150 alkalommal történt sikeres visszaélés a 2023. I. negyedévi hazai elektronikus átutalási forgalomban, mégpedig összesen 3,117 milliárd forint értékben.

Vagyis egy visszaélés átlagos összege 751 087 forint, ami egyszerre meglepően magas, de azért egy nagyságrenddel alatta marad a 10 millió forintnak.

Vagyis a 20 millió forintos limitemeléstől talán nem várható, hogy jelentős befolyással lesz az egyébként folyamatosan emelkedő számú és összegű visszaélésekre.

Csak összehasonlításképpen, a bankkártyás visszaélési adatok szerint 2023. I. negyedévében 2508 visszaélés történt, összesen 41,6 millió forint értékben, az átlagos visszaélési tranzakciós összeg itt tehát jóval alacsonyabb, mint az átutalások esetében, körülbelül 16 602 forint.

Viszont ha megnézzük a forgalom arányában ezeket a visszaéléseket, akkor értékben hasonló nagyságrend jön ki: 0,0012 százalék az átutalásoknál, illetve 0,0007 százalék a bankkártyáknál. A darabszámok tekintetében már más a helyzet, az átutalásoknál a teljes forgalom 0,0049 százaléka a visszaélések aránya, míg a bankkártyáknál ez az arány 0,0006 százalék. Mindkettő nagyon alacsony értéknek számít.

Hogyan védekezzünk?

A bankkártyánál jó védekezés az egy nap alatt elkölthető összeg limitálása, sőt a legtöbb bank a nulla limit beállítását vagy a bankkártya blokkolását is ingyen lehetővé teszi a mobilalkalmazáson keresztül. Ez az átutalásoknál lehetetlen.

A bankoknál vannak ugyan napi átutalási limitek az elektronikus csatornákra vonatkozóan, de ezek általában nem módosíthatók. Például az Erste Bank napi 50 millió forintig biztosítja az elektronikus átutalások lebonyolítását ügyfelenként, a K&H Bank pedig sms-hitelesítéssel belépve napi 20 millió forintig, mobil-token azonosítással történő bejelentkezés esetén viszont az összeg korlátozása nélkül. Ha limittel nem is, de másképp azonban igenis védekezhetünk.

A legfontosabb, hogy ha pénzt küldünk valakinek, akkor győződjünk meg arról, hogy valóban annak küldjük-e a pénzt, akinek gondoljuk, mert a napjainkban virágzó adathalászat típusú visszaélés erre a megtévesztésre épül. Ugyancsak gyanakodjunk, ha olyan tranzakcióra kér megbízást a bank, amelyet nem mi kezdeményeztünk, így egészséges gyanakvással máris ki lehet szűrni a visszaélések nagy részét.

De fontos a bankolásra használt számítógépek, laptopok, tabletek, mobiltelefonok, banki alkalmazások frissítése is, hiszen ezek is tartalmazhatnak biztonsági réseket. Csak megbízható forrásból származó és valóban szükséges programot töltsünk le, és ne kattintsunk semmilyen olyan linkre, ami egy valószínűtlen nyereményről vagy egy meg sem rendelt csomag érkezéséről értesít és befizetésre, átutalásra szólít fel. Sajnos sokszor ez nehezebb, mert a csalók hatalmas ügyfélbázissal rendelkező gáz-, áram-, vagy távhőszolgáltatóra hivatkoznak, és az is elég gyakori, hogy valakinek van éppen úton csomagja.

A veszteséget persze az is limitálja, ha túl sok pénzt nem tartunk látra szóló bankszámlán, a lekötések, az értékpapírszámla csökkenti a visszaélés esélyét.

Az AFR jövője

Az AFR megjelenése magával hozott, illetve potenciálisan még magával hozhat egy sor újdonságot is. Ilyen az átutalás másodlagos azonosítóra, átutalás QR-kóddal vagy a fizetési kérelem. Ezek a szolgáltatások kizárólag az AFR-rel érhetők el, a régebbi átutalási rendszerrel nem.

A másodlagos azonosítóval a fejből megjegyezhetetlen bankszámlaszám helyett a hozzá rendelt második adatra, emailcímre, mobiltelefonszámra vagy adószámra (vállalkozások) illetve adóazonosító jelre (magánszemélyek) is lehet pénzt küldeni, amennyiben azt a bankszámla tulajdonosa regisztrálta a bankjánál.

A QR-kódos átutalás

Azzal, hogy az átutalás is azonnalivá vált, valójában megszületett a szintén azonnali bankkártyák versenytársa is. A bankkártya globálisan 60 éves (Magyarországon nagyjából 30 éves) egyeduralmát követően az AFR a vevőnek alternatíva, az eladónak pedig még kedvezőbb is. A kártyás fizetés csak az engedélyezési információt küldi azonnal, a kereskedőnek a pénzre várnia kell néhány napot (a kártyabirtokos számláján azonnal zárolják az összeget). Ezzel szemben az AFR-ben azonnal átmegy a pénz is.

A QR-kódos átutalást kifejezetten a bankkártyás fizetés alternatívájának szánja belföldön az MNB, ahol a fizetést a vásárló egy QR-kód beolvasásával kezdeményezi a kereskedő kasszájánál. A kormány 2022 végén ezt az átutalási módot teljesen ingyenessé tette a magánszemélyek számára, ami indokolt, hiszen a bankkártyás fizetés is ingyenes. A QR-kódos fizetés minden banknál elérhető lesz néhány hónap múlva, legalábbis a Fintech Zone cikkében Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója 2024. február 1-jét jelölte meg a QR-kódos átutalás és a fizetési kérelem kötelező bevezetési időpontjának.

Fizetési kérelem

A QR-kódot már érintettük, de mi ez a másik, vagyis a fizetési kérelem? Ez egy fordított átutalási helyzet, ahol az utalás adatait az átutalás címzettje állítja össze, majd elküldi az adatokat a fizető félnek, akinek csak jóvá kell hagynia azt, és máris kifizette a kötelezettségét. Bár magánszemélyek között is működhet mindez, de igazából a csoportos beszedés alternatívájának lett kitalálva, ahol a szolgáltató cég így szedi be az ügyfeleitől a számlái ellenértékét.

A QR-kódos átutalás és a fizetési kérelem szolgáltatások elterjedését az állam még a 2022 végén történt jogszabály-módosítással ösztönzi azzal, hogy ezek a lakossági ügyfelek számára minden banknál ingyenesek, még a tranzakciós illetéknek megfelelő banki díj sem számítható majd fel értük.

Távolabbi jövő

A teljes – tehát nem csak az AFR szabályainak megfelelő – 257 608 milliárd forintos hazai átutalási forgalomban az azonnali utalások egyébként csupán 11 272 milliárd forintot tesznek ki, azaz mindössze 4,4 százalékot képviselnek, 228 400 forintos átlagos utalási összeg mellett. Ez vélhetően változni fog.

„Az AFR-t pár éven belül a készpénzes fizetés elektronikus alternatívájának szánja majd az állam minden fizetési helyzetben, így a jelenlegi 20 millió forintos tranzakciónkénti korlát fokozatos emelésére vagy eltörlésére lehet számítani középtávon, esetleg hosszú távon” – véli Gergely Péter. Így látja ezt az RSM tanácsadó cég is. Blogbejegyzésük jóslata szerint

„minden fizetési helyzetben valós készpénz-helyettesítő elektronikus megoldást jelenthet majd az azonnali fizetési rendszer, a tervek szerint erre pár éven belül kerülhet sor”.

Ezért akár elképzelhető a régi rendszer teljes felszámolása is, vagy az, hogy az állam megtartja azt magának a különböző állami szervek egymás közötti fizetései és a szociális, pályázati és egyéb juttatások, fizetések kiutalásának céljaira. Ezek a fizetések ugyanis nagyon jelentős összegeket képviselnek.

Belföldi marad

Az AFR tehát már három és fél éve jól működik itthon, nem várható a rendszer kiterjesztése a nemzetközi azonnali fizetési rendszerekre. Ennek az az oka, hogy egyrészt nincs ilyen kötelező és átfogó rendszer máshol Európában, másrészt egymással párhuzamosan több ilyen rendszer is épül, harmadrészt a bankkártyás fizetési alternatívának számító QR-kódos fizetési rendszer QR-kód szabványát az MNB alkotta meg, így nem kapcsolódik semmilyen globális rendszerhez.

Természetesen nem zárható ki, hogy ezen a területen is lesz globális szabvány, hiszen egyértelműen a gyorsaság az egyik legfontosabb nemzetközi fejlődési irány. A globális fintech cégek, a Revolut Bank vagy a Wise ezt maguk már megvalósítottak, de azért egy nemzetközi szinten is kötelező azonnali vagy QR-kódos fizetés megalkotásához elengedhetetlennek látszik egy európai vagy globális összefogás, szabvány, erre ma még nem látszik a közös akarat.