OECD: Magyarországon már a negyedik negyedévben csökken a GDP

A világ 38 államát – köztük Magyarországot – tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak többsége lassú GDP-növekedést produkált 2023 második negyedévében, hazánkban azonban már a negyedik egymást követő negyedévben csökkent a bruttó hazai termék (ezúttal 0,3 százalékkal)

– derült ki az OECD hétfőn publikált jelentéséből (melyet az mfor.hu ismertetett). A testület tagállamainak átlagos bruttó hazai terméke (GDP) 2023 második negyedévében 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, ami az előző negyedévi 0,5 százalékos növekedéshez képest az előzetes becslések szerint némileg elmaradt. Ez az adat meghosszabbítja a 2022 első negyedéve óta megfigyelhető mérsékelt növekedési mintát. Ha hosszabb távon figyeljük a GDP alakulását, az OECD-övezet GDP-je átlagosan 5,1 százalékkal haladta meg a pandémia előtti (2019 negyedik negyedévi) szintet – bár az Egyesült Királyság vagy Csehország még mindig nem érte utol önmagát.

A vezető gazdaságok többségét magában foglaló G7-eknél a negyedéves GDP-növekedés enyhén, 0,5 százalékra emelkedett 2023 második negyedévében, szemben az első negyedévi 0,4 százalékkal. Azonban az átlag meglehetősen eltérő egyedi teljesítményeket takar: A GDP-növekedés az export megugrásának és az import visszaesésének köszönhetően érezhetően, 1,5 százalékkal nőtt Japánban (szemben az első negyedévi 0,9 százalékkal), valamint Franciaországban (0,1 százalékponttal, 0,5 százalékra). A növekedés kisebb mértékben, de ugyancsak felgyorsult az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban (előbbiben a második negyedévben az első negyedévi 0,5 helyett 0,6, illetve 0,1 helyett 0,2 százalék lett).

Olaszországban az előző negyedévi 0,6 százalékos növekedést követően 0,3 százalékkal csökkent a GDP. A bővülés az előző negyedévi 0,8 százalékról 0,3 százalékra mérséklődött Kanadában, Németországban viszont már a második negyedévben volt változatlan a GDP.

Az ukrajnai háborúhoz (földrajzilag) legközelebb álló OECD-országok közül Litvániában az első negyedévi 2,1 százalékos zsugorodást követően 2,8 százalékkal nőtt a GDP, Lengyelországban viszont a 3,8 százalékos növekedés után jött egy 3,7 százalékos csökkenést mutató második negyedév.

A többi OECD-ország közül, Írországban volt a legerősebb GDP-növekedés (3,3 százalék) a második negyedévben, de nem kevesebb mint 10 tagállam mutatott csökkenést – Lengyelország mellett például Svédország is (1,5 százalékos mértékben).

Az előzetes várakozásnál is rosszabb magyar GDP-adatok mögötti trendekről szóló elemzésünket itt olvashatja; a cikkből kiderül, hogy a magyar gazdaság a második negyedéves GDP-adattal technikai recesszióban maradt. 2023 egészére a korábbi 1,5 százalékos „hivatalos” GDP-növekedés helyett örülhetünk, ha meglesz a 0 százalék.