Ausztriában, a horvát és a spanyol tengerparton vásárolnak legszívesebben külföldi ingatlant a magyarok

Tovább nőtt a magyarok vásárlási kedve a külföldi ingatlanpiacokon, ennek lehetséges okai között az Ukrajnában zajló háború mellett a magas hazai inflációt említették azok az ingatlanszakértők, akik a Népszavának nyilatkoztak. A külföldi ingatlanok értékesítésével foglalkozó Rellox nemzetközi cég magyar értékesítője szerint az emberek meg akarják védeni a megtakarításaikat. Forgács Péter a lapnak azt mondta, hogy adataik szerint az érdeklődők 40 százaléka befektetési céllal, 60 százaléka saját használatra vásárol külföldi ingatlant. A legnépszerűbb országok:

• Ausztria 43,5 százalék,
• Horvátország, 26,1 százalék,
• Olaszországban és Spanyolországban 10 százalék.

Az értékesítő szerint az Ausztria iránti kiemelt kereslet oka nemcsak a közelség, de Ausztria kedvező befektetési feltételekkel is magára vonja a figyelmet. „Az ingatlanok túlnyomórészt bérleti módban épülnek fel, vagyis kötelező a további bérbeadás, de persze van saját használati lehetőség is. Ezenkívül mindegyik ingatlannak van beállított kezelője, ő gondoskodik mindenről, például a további bérbeadásról is. Előnyt jelent továbbá az áfa visszaigénylése a vételárából” – mondta a szakértő.

Forgács Péter szerint a tengerparti ingatlanok szintén kelendőek, különösen Horvátországban, ahol a megközelíthetőség nagy szerepet játszik. „Az euró idei bevezetésének és a schengeni csatlakozásnak köszönhetően egyre csak nő a kereslet” – mondta.

A spanyolországi ingatlanok eladásával foglalkozó Artshome Ingatlaniroda tulajdonosa szerint Spanyolországban is van infláció, de nem drágák a lakások:

egy két hálószobás lakáshoz egy mediterrán lakóparkban már 80 ezer euróért, tehát körülbelül 30 millió forintért hozzá lehet jutni

– mondta Murár Zsóka, aki szerint sok magyar vásárló látja, hogy olcsóbb az élet, és normális, rendezett viszonyok jellemzik Spanyolországot. „Bár az utóbbi hónapokban elindult egy hazavándorlási tendencia, ami annak köszönhető, hogy Spanyolországban nem beszélnek olyan jól angolul, nehéz az értelmiségi közegnek elhelyezkedni” – mondta.

Mindkét szakértő kitért arra, hogy átalakult a vásárlói réteg is, míg régebben a felső tízezerre volt jellemző a külföldi ingatlanok vétele, addig ma már a leginkább a felső középosztály vásárol külföldi ingatlant.

Nyár elején egyébként lassult az infláció az euróövezetben, az Eurostat adatai szerint júniusban 17 havi mélypontra csökkent. Tavasszal írtunk részletesen a Telexen az euróövezeti inflációról, az Eurostat akkori adatai szerint míg az EU-ban átlagosan idén márciusban már csak 8,3 százalékon állt a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért inflációs adat, Magyarországon ez 25,6 százalék volt.

a második legmagasabb adatot Lettországban mérték 17,2 százalékkal. Ez közel 8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a magyar adat.

A térség országaiban is a lett adat körül mozgott az inflációs ráta: Csehországban 16,5 százalékot, Lengyelországban 15,2 százalékot, Szlovákiában pedig 14,8 százalékot mértek. Ehhez képest a sor végén Luxemburgban csak 2,9 százalékos, Spanyolországban pedig 3,1 százalékos volt akkor az infláció.

Korábban a Telexen is foglalkoztunk azzal, hogy az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a Magyarországról Horvátországba költözők száma. Számukban természetesen jóval elmaradnak az Ausztriába vagy Németországba költöző magyaroktól, de a meredeken emelkedő trend mindenképpen érdekes. A kiköltözéshez uniós polgárként szinte semmi nem kell, az első számú vonzerő a tenger és a nyugodt élet.