Egész évben nyaralunk: megháromszorozódott a Horvátországba költöző magyarok száma
2023. március 1. – 16:10
Az elmúlt tíz évben háromszorosára növekedett a Magyarországról Horvátországba költözők száma – derül ki a horvát belügyminisztériumtól kapott adatokból. Számukban természetesen jóval elmaradnak az Ausztriába vagy Németországba költöző magyaroktól, de a meredeken emelkedő trend érdekes. A kiköltözéshez uniós polgárként szinte semmi nem kell, az első számú vonzerő a tenger, a nyugodt élet.
„Hogy miért Horvátország? Mert minden évben itt nyaraltunk. Most már egész évben nyaralunk”
– válaszolja kérdésemre Krisztina, aki 2022 augusztusában költözött ki férjével és három kiskorú gyermekével Érdről a tenger mellé. A másik miértre pedig azt válaszolja, hogy „Magyarország jelenlegi gazdaságpolitikai helyzete és az oktatásügy hanyatlása volt az elsődleges ok”.
Vassné Bogdányi Bernadett a Horvátország? Költöznél? Facebook-csoport adminisztrátora, aki természetesen maga is kiköltözött családostul 2021 júniusában Krk szigetére. Mint meséli, férje munkája adott lehetőséget a költözésre, és úgy voltak vele, mikor ha nem most? Csomó lehetőséget látnak az országban, amit Magyarországon nem, tette hozzá.
Csoportadminisztrátorként azt érzi az általa kezelt közösségi oldalakon, hogy hullámokban érkezik a költözési kedv.
„Az otthoni helyzet jelentősen befolyásolja ezt: egy-egy negatívnak tűnő intézkedés-bejelentés, és máris megugrik a jelentkezők száma”
– mondja. Hozzáteszi, hogy azért a többség hirtelen fellángolásból vagy álmodozásból jelentkezik. Egyre több családról tudnak azonban, akik végül valóban meglépik a kiköltözést vagy közeljövőben fogják megtenni ezt.
Amióta Horvátország (és Magyarország) is az Európai Unió tagja, egyszerű tartózkodási engedélyhez jutni. Lényegében csak a helyi rendőrségnél kell három hónapig szóló ideiglenes vagy állandó lakhelyre bejelentkezni. Ahhoz, hogy valamilyen képet kapjunk a kiköltözés arányairól, először a budapesti horvát nagykövetséget, majd ajánlásuk alapján a horvát belügyminisztériumot kerestük meg.
A kiadott statisztika szerint míg tíz éve – 2013-ban, Horvátország EU-hoz csatlakozásának évében – még csak 93 magyar állampolgárt tartottak nyilván állandó, 232-t pedig ideiglenes horvátországi lakhellyel, addig ez a két szám 2022-ben 280-ra és 653-ra nőtt, azaz együttesen mintegy megháromszorozódott.
Ez a közel ezres szám nyilván eltörpül például Ausztria mellett, ahol évente mintegy 6 ezer magyar kap állampolgárságot, de míg az osztrákoknál a bővülés üteme hét év alatt (2015 és 2022 között) 72 százalékos volt, addig a horvát adatok megháromszorozódása elgondolkodtató. Azt lehet tudni, hogy Ausztriába, Németországba, Nagy-Britanniába a munkalehetőség, a kedvező fizetés vonzza a magyarokat. De mi a vonzó Horvátországban?
„Talán az álom, a nyaralás alatt átélt élmények, a táj, és legfőképp a tenger. Közhely, de így van”
– ezt már Andrea meséli, aki öt éve költözött ki férjével Šibenikbe. Teljes életmódváltást szerettek volna és kiszakadni a mindennapokból. Nem hirtelen döntés volt, sokáig érlelgették, mondogatták. A barátaink, ismerőseink, csak mosolyogtak az orruk alatt, emlékszik vissza Andrea.
Aztán leesett az álluk, mikor elköszöntek. Összepakolták az életüket és elindultak. Sok szempontot figyelembe véve döntöttek Šibenik mellet. „Nem akartunk nagy városba költözni, de legyen meg minden infrastruktúra, és gyönyörű a tenger. Šibenik jó döntés volt” – teszi hozzá Andrea.
A munkalehetőségek alapvetően Horvátországban sem jobbak, mint Magyarországon, de a távmunka terjedése nagyot lendített a kiköltözési folyamaton. Mint Krisztina meséli, a munkájuk területén nem történt változás, mivel évek óta távmunkában dolgoznak. A helyi ügyintézések könnyen mennek, mivel a családfő jól beszél horvátul.
A (magyarul és angolul beszélő) gyerekek Krisztináéknál féltek attól szeptemberben, hogy nem tudnak majd beilleszkedni az új iskolai környezetbe. De fél év elteltével gond nélkül kommunikálnak, igyekeznek a tanulásban, bár nyilván a nehezebb szövegek megértése még gondot okoz. A horvát iskolában sok a program, frissek a tanítási módszerek. Nem halmozzák el a gyerekeket házi feladatokkal, nincs tele az e-napló lecke és felszereléshiánnyal, felmérőket is alig írnak. Délután úgy mennek edzésre, hogy utána már nem kell a házi feladatokkal szenvedni. A külföldi gyerekeknek 70 óra ingyenes horvát nyelvoktatás jár. Egyértelműen pozitív csalódás, értékeli a helyzetet Krisztina.
Bernadettéknek is teljesen bejött a váltás az elmondása szerint. Ott is vannak problémák, de sokkal könnyebb megoldani őket, teszi hozzá. Ami a legfurcsább számára a szigeten, az a „ne aggódj, majd meglesz” hozzáállás. Hivatalban, mindenhol ez van: „nyugi, meglesz minden, egyszer csak”.
Krisztina szerint kint minden nehézség leküzdhető, tenni kell érte, hogy előnnyé váljon. A horvátok zöme a tengerparti településeken jól beszél angolul, németül és olaszul, hiszen a turizmus a fő bevételi forrásuk. Magyarként munkát találni azonban horvát nyelvtudás nélkül nagy kihívás.
A közösségi oldalak tapasztalatai alapján főleg a magyar nagyvárosokból költöznek ki Horvátországba. Azaz nem is mindenki költözik ki teljesen, mert sokan nem élnek kint egész évben. Többeknek van itt is, ott is ingatlanjuk és kétlaki életet élnek. A legtöbben azonban csak álmodoznak a kiköltözésről Andrea szerint, mert „körülményeik vannak”, azaz nehezen lépnek ki a komfortzónájukból.
Aki dönt, leginkább a tengerparti településeket szemeli ki magának. A családosok körében Pula, Rijeka, Zadar, Split, Dubrovnik nagyon népszerű, mivel több a lehetőség sport, tanulás vagy szórakozás szempontjából. Az idősebbek, nyugdíjasok inkább a nyugodtabb szigetekre szeretnek költözni.
Persze nem mindenki a tengerhez szeretne költözni. Attila, mint mondja, először 13 évesen járt az akkori Jugoszláviában családjával egy klasszikus Bled-Isztria-Dalmácia útvonalon. 2000-ben a barátaival tért vissza, és azóta is szívesen látogat oda, közgazdászként követi is az ország fejlődését. Szerinte a gazdasági mutatók ma már Horvátországot igazolják, akár az inflációs adatokat, akár az átlagbéreket nézzük.
„De a száraz adatokon túl mint apuka, mint sportoló én egy pozitívabb attitűdű lakosságot, egy összetartóbb nemzetet látok”
– mondja Attila. Egy éve gondolkodtak el komolyan, hogy ideje monitorozni a kiköltözés lehetőségét. Kisgyermekes apaként Eszék – az ország 4. legnagyobb városa – látszik ideális célnak a magyar nyelvű oktatási központjával, a határhoz való közelségével, és a vívástól a vízilabdáig terjedő sportválasztási lehetőségével. Felmérése szerint az ingatlanok bérleti-, és eladási árai is kedvezőbbek például a hasonló nagyságú székesfehérvári árakhoz képest.
