Összeírja az állam, hogy az intézményeinél hadiállapot idején ki nélkülözhetetlen, és ki nem az

Augusztus elején különös, elsőre elég rosszul hangzó kérdést kaptak a magyar állami cégek, intézmények. A szakminisztériumok „adatszolgáltatási kéréssel” fordultak a hozzájuk tartozó intézményekhez, amelyben azt kérték, hogy minden intézmény állítson össze listát azokról a munkakörökről, amelyek a hadkötelezettség bevezetése esetén is szükségesek ahhoz, hogy az adott kormányzati feladat üzlet folytonosan működhessen, és az ország honvédelmi érdekei se sérüljenek.

Vagyis gyakorlatilag azt méri fel az állam, hogy amennyiben különleges jogrendi működés állna fenn, kire van mindenképpen szükség a jelenlegi munkahelyén (szakkifejezéssel ezek a „meghagyásba bevont munkakörök”).

Vagyis az intézményvezetőknek és az ő tájékoztatásuk alapján a minisztériumoknak ismerni kell azt, hogy melyek a cégeknél a nem nélkülözhető pozíciók, de úgy tudjuk, hogy az adatszolgáltatási kérés azt is hangsúlyozza, hogy „kizárólag” a nélkülözhetetlen munkaköröket tüntessék fel az egyes intézményeknél, ahogy az is kitűnt a kérdésekből, hogy az egyes intézményektől érkező listák csak „tervezetek”, azt nem feltétlenül fogja elfogadni a tulajdonosi jogokat gyakorló állami szerv.

Forrásaink szerint természetesen a széles körű adatgyűjtés kellemetlen értelmezésekhez is vezethet, például arra gondolhatunk, hogy a kormány erősebb háborús fenyegetettséget érez, vagy a „nélkülözhetők” összeírása segíthet a nehezebb gazdasági helyzetben a későbbi leépítésekben. Mi azonban azt hallottuk, hogy valójában nem ez a magyarázat. Egyik forrásunk szerint

a kormány csak egy régi adósságát szeretné pótolni, augusztus végéig szeretne egy olyan teljes körű gyűjtésen alapuló szabályozást alkotni, vagy legalábbis képet kapni arról, hogy az állam működésének mely területein milyen minimális kapacitások szükségesek a szolgáltatások alapfokú biztosításához.