Drámai folyamatok játszódnak le az olívaolaj piacán. Nincs elég termék, az árak megduplázódtak, és a jövőkép is borús. Bár látszólag a globális termelés tavaly csak 10 százalékkal esett vissza, a hiányjelenségek miatt az olívaolaj ára ennél sokkal látványosabban elszállt.
A Statista adatai szerint a 2021–2022-es szüret után 3,27 millió tonna olívaolajat állítottak elő világszerte, de a 2022–2023-as szezonban már csak 2,89 millió tonnát. Ennél a terméknél azért vannak keresztévek, mert az olajbogyót az északi féltekén október és február között szedik, és dolgozzák fel, a jó minőségű olajhoz pedig gyakorlatilag azonnal préselni kell. A déli termelés is számít (itt május és augusztus között készül az olaj), de az sokkal kisebb mennyiséget jelent.
Spanyolország kiemelkedik
A legfontosabb termelő Spanyolország, amelynek döbbenetes, 40 százalék feletti világpiaci részesedése van, de Törökország, Olaszország, Görögország, Tunézia, és Marokkó is fontos termelő, amit a magyar turisták akár a saját szemükkel is láthatnak, ha például Andalúziát, Toscanát vagy Kréta, esetleg Korfu szigetét választották az idén nyaralási célpontnak.
2022-ben a dél-európai aszály (emlékezhetünk, tavaly nyáron nálunk is szélsőségesen aszályos idő volt) elsősorban a spanyol termést felezte le, de az idén, amikor nálunk már sok volt az eső, Dél-Európában ismét megint meleg nyár eleje volt. A legnagyobb termelő Spanyolországban alig volt csapadék, ami a virágzás idején nagyon hiányzott, a bogyók jelentős része a hőhullám során elszáradt a fákon.
Vagyis benne van a pakliban, hogy a termés most még rosszabb lesz, akár a megszokott negyede – meséli Tóth Gusztáv, az Igazioliva.hu ügyvezetője, aki 17 év működés után szakboltja és webshopja létét látja veszélyben.
„Mi azt tapasztaljuk, hogy 10 százalék áremelkedés, 20 százalék vevőt visz el, és az idén óriási volt a termelői áremelés. Mi hiába csökkentjük folyamatosan az árrésünket, a kereslet visszaesése mellett az is óriási siker lenne, ha elérnénk a nullszaldót.”
Világpiaci trendek
A globális olívapiac amúgy értékben sem kicsi, évente 10-15 milliárd dolláros. Egy tonna olíva világpiaci ára egy év alatt több mint megduplázódott, 4000 dollárról, 8500 dollárra nőtt. Ennél a lédig, nagyüzemi olajnál a minőségi termelői olajok érdemben drágábbak. Hiszen költségként még rájön a címkézés, palackozás, a szállítás és a marketing ára, ráadásul míg a nagyüzem 4 kilogramm bogyóból készít egy liter olajat, a minőségi termelő 10 kilóból.
De a piacnak nem ez volt az első és az egyetlen baja. A Covid idején más jellegű volt a zavar, akkor alacsonyabb ár volt jellemző, mert bizonyos piaci szegmensek (éttermek, szállodák, catering) értelemszerűen nem vásároltak annyit. A magánemberek keresletével, illetve alacsonyabb árakkal azért a termelőknek és a kereskedőknek is sikerült túlélniük a járványt. Ám tavaly egyszerre jelentkezett az energia drágulása és a rossz termés, a termelők ráálltak arra, hogy havonta minden terméküket átárazták – meséli Tóth Gusztáv.
Elszállt árak
Az ügyvezető cége által forgalmazott, a piac felső 2 százalékába tartozó termelői olajok (birtokolajok) sokat drágultak, de a nagybirtokok is emeltek, náluk annyiban más a helyzet, hogy ők használnak enzimeket, szteroidokat, tudnak termésmennyiséget növelni.
Mindenesetre voltak olyan termelők, akik már nem is adtak árat, mert nem látták, hogy mennyi olajuk lesz, a 2022-es szüretből pedig gyakorlatilag elfogyott az áru, csak annak maradt, aki pofátlan árat kért. Ez lehetett jó taktika, mert a hiány idején már ezek is elfogytak, de azért az emberek nem hülyék, bármilyen áremelést nem fogadnak el.
Tóth Gusztáv szerint ahogy nem veszek villányi bort 45 ezer forintért, úgy az olívaolaj is helyettesíthető, extrém ár esetén elhagyható.
„A világ egyik legjobb olívaolajából volt, hogy nálunk is megvettek fél litert 12 ezer forintért, de most általánosan is reális közelségbe került a 8 ezer forintos literenkénti ár a kisebb kiszereléseknél, ami fajlagosan drágább, és nincs megállás.” A termelők ugyanis félnek a szeptemberi hőhullámtól, ami még a maradék bogyóból is elvihet. Ez pedig már tényleg magas ár.
Egészségi hatások
Pedig a terméknek amúgy nagyon jó a globális imázsa, Homérosz folyékony aranynak hívta, és szinte nincs hónap, hogy ne jelenne meg valamilyen szakcikk arról, hogy a termék hatása mennyire kedvező a szívre, bőrre, vagy a demencia ellen.
Egy másik webshop, a jelenleg értékesítését felfüggesztő, vagy bezáró olívamuhely.hu oldal szerint
„A szervezet számára hasznos tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz, rendben tartja a koleszterinszintet és az emésztőrendszert, segít megelőzni a szív és az érrendszer betegségeit és a rákos megbetegedéseket, csökkenti a krónikus gyulladásokat”.
Ráadásul érdemi ellenjavallata sincs, azt leszámítva, hogy azért ez is olaj, mértéktelen fogyasztása megterheli a gyomrot.
Vagyis a globális kereslet tényleg növekszik. Az utóbbi években Kína is vásárol, ha pedig ott megindul az érdemi fogyasztás, nincs annyi termőterület, hogy ellássa ezt a piacot. Délen leginkább Dél-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika termel, és nem ez az egyetlen aspektus, amiben az olíva nagyon hasonlít a borra.
Az Unió kiemelt szerepe
A világ élelmiszerpiacán sokkal jellemzőbb az, hogy a sűrűn lakott Európai Unió importál mindenféle finomságot Ázsiából, Dél-Amerikából, de akár Észak-Amerikából is. Jön a brazil szója, a vietnámi rizs és a thai garnéla. Talán csak két olyan, világszerte népszerű termék van, amelyben azonban az Európai Unió máig döntő részt képvisel a világpiacon,
a bor és az olívaolaj.
Ráadásul a két termék abban is hasonló, hogy a színes termelő-, ízbeli változatosság, a kóstolások, illetve a globális versenyek is jellemzik mindkettőt.
Az Európai Unió kétségtelenül az olívaolaj vezető termelője, fogyasztója és exportőre. Az világ olívaolaj-termelésének kétharmada uniós termelőkhöz köthető és az Európai Unióban mintegy négymillió hektárnyi területen – mint már jeleztük, elsősorban a földközi-tengeri országokban – találhatók olajfaültetvények.
Olaszország és Spanyolország a legnagyobb olívaolaj-fogyasztó: az éves fogyasztás mindkét országban eléri az 500 ezer tonnát, de az egy főre jutó felhasználásban Görögország vezet, fejenként évi 12 kilogrammal.
Ha a termelésben nagyobb az EU része, mint a fogyasztásban, akkor logikus, hogy az EU exportál is, elsősorban az Egyesült Államokba, Brazíliába és Japánba.
Sokféle kategória
Az olívaolajnak sokféle. emberi fogyasztásra is alkalmas kategóriája van:
- extraszűz olívaolaj;
- szűz olívaolaj;
- finomított olívaolaj;
- finomított olívaolajból és szűz olívaolajból álló olívaolaj;
- olívapogácsa-olaj.
A különbségek az elkészítési eljárásban, ízben, minőségben és egy jól mérhető, objektív mutatóban, a savasságban foghatók meg. A leggyorsabb, legtisztább eljárások után is lehet még a maradékanyagból újabb és újabb olajokat kipréselni, de ezek már rosszabb minőségűek.
Ahhoz, hogy egy olívaolaj bizonyos kategóriában forgalmazható legyen, jellemzőinek meg kell felelniük az uniós határértékeknek.
Lesz még olívánk?
Az olajkészítés folyamatában az olajfa bogyójából többféle módon készítenek olajat. A legértékesebb (extraszűz) olajat hidegen préselik, az olívacefre hőmérséklete nem haladhatja meg a 27 fokot, és a leszüretelt bogyót 24 órán belül már sajtolni kell, különben elindul a savasodás.
Az igazioliva.hu azonban azt is leírja, hogy ezen az átfogó kategórián belül még eljárások, termelők sokasága gyárt különféle minőséget, a nagyüzemi, elérhető árú tömegtermékeknél jobbak és persze drágábbak is a gondosabban kezelt termelői olajok, és a megszűrt olajok mellett jobb zamatot adhat az olyan termék, amelyben marad némi szilárd anyag (a gyümölcshús és a mag egészen finom törmeléke), de az utóbbi típusok rövidebb ideig tarthatók el.
A magyar konyhában nincs túl nagy hagyománya az olívaolaj használatának, de mindegyik mediterrán ország kulináriája széles körben használja.
Tóth Gusztáv szerint az ár innen már talán nem tud száguldani, mert ezt nem fizetik meg az emberek. De már csak annak alapján, ami eddig történt is nagy a baj.
„Nekünk ez a szakmánk, de a horizontunkon van immár a bezárás, mert ha nincs termék, vagy az a magyar háztartásoknak megfizethetetlen, akkor árral szemben nem tudunk úszni.”