Ácsi katódgyár: a lélegeztetőgép-bizniszből ismert vállalkozóé volt az építési telek egyik fele

Június 1-jén a kormány minden magyarázat nélkül ipari innovációs területté nyilvánított a kisalföldi Ács városa mellett egy ma még kukoricával bevetett területet. A rendeletből nem derült ki, hogy mi a cél, de az igen, hogy a területet egy szempontból kivonják a helyi településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelmények hatálya alól, és a legnagyobb megengedett épületmagasságot 30 méterben határozzák meg.

A kormányrendelettel egy fontos változás is történt: míg a terület besorolása szerint korábban ott nem lehetett volna ipari tevékenységet végezni, ez egyik pillanatról a másikra lehetségessé vált. A telkek értéke ezzel valószínűleg hatalmasat nőtt.

Június 21-én aztán kiderült, hogy a területen a kínai Huayou-csoport leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. szeretne 520 milliárd forintból katódgyárat építeni. A cég tájékoztatása szerint június második felében meg is kötötték a telkekről szóló szerződést, amely a vételár kifizetésével lép majd érvénybe.

Az ehhez hasonló ingatlanügyek azért szoktak érdekesek lenni, mert egy átminősítéssel egy telek értéke gyakran a sokszorosára nő: ha valaki szerencsés pillanatban tudja, hogy hova érkezhet beruházás, egy tollvonással milliárdokat kereshet. Mint később látni fogjuk, itt nem ilyen egyértelmű a helyzet.

Egy kis hal és egy nagyobb

A gyárnak kinézett telek nagyobbik része korábban mezőgazdasági terület volt, amely 2008 óta van egy székesfehérvári vállalkozó tulajdonában. Ő egy családi cégcsoport egyik vezetője és résztulajdonosa, ingatlanügyekkel korábban nem került be a hírekbe.

Érdekesebb viszont a terület másik, közvetlenül az M1-es autópálya lehajtója mellett található része. Ezt a területet már jóval korábban gazdasági területnek nyilvánították, amin ugyan lehetett volna építeni (például bevásárlóközpontot vagy irodát), de gyárat nem. A telket már így vette meg 2018-ban a néhány nappal korábban alakult M1 Napforduló Kft., amelynek többségi tulajdonosa egy anyavállalaton keresztül Schimicsek Tibor, zűrös budapesti ingatlanügyek szereplője.

Belvárosból szedte meg magát, aztán jött a lélegeztetőgép-biznisz

Schimicsek neve évek óta rendszeresen felbukkan a kormánypártok bizonyos köreihez kötődő ingatlanügyekben. A vállalkozó a belvárosi ingatlanmutyi egyik nagy nyertese, aki a 2010-es években több értékes, korábban önkormányzati tulajdonban álló irodát szerzett meg messze áron alul.

Schimicsek akkor is képbe került, amikor 2020-ban, a koronavírus-járvány első hulláma alatt az állam több ezer, később soha nem használt lélegeztetőgépet vásárolt, amelyeket a Teva gyógyszergyár gödöllői telephelyén tároltak. A Teva még az év nyarán eladta a raktárkomplexumot Schimicsek Victoria Ingatlanhasznosító Kft.-jének, amit ők néhány hónappal később továbbadtak egy másik vállalatnak.

A lélegeztetőgépek raktározásáért az állam brutális összeget, eleinte havi 22,5 millió forintot, később azonban havi majdnem 90 millió forintot fizetett a tulajdonosnak. Azt, hogy Schimicsek cége ebből meddig és mennyit kaszált, nem sikerült pontosan kiderítenünk.

Szántóföldből katódgyár

Schimicsek cégének ácsi telke a város honlapján lévő dokumentumok szerint 2017-ben még kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület volt, egy 2021-es dokumentum szerint már általános gazdasági terület, most ipari innovációs területté változott. Egy 2021-es dokumentum szerint akkor Szentirmai István, Ács polgármestere rendeletben, a képviselő-testület megkerülésével módosította a terület beépítési paramétereit, a maximális építménymagasság már ekkor 25 méter volt. A telek értéke a rá vonatkozó szabályok változásával együtt valószínűleg fokozatosan nőtt, amíg idén júniusban azt feltehetőleg az eredeti ár sokszorosáért adhatták el.

Frissítés 1: Megkerestük ezzel kapcsolatban Ács városát, ahonnan a következő tájékoztatást kaptuk: 2021-ben az M1 Napforduló Kft. kereste meg az önkormányzatot azt kérve, hogy változtassák meg a telek területfelhasználási jogait. Akkor a polgármester egy rendeletben ezt ugyan nem tette meg, de javította a beépítés paramétereit.

2022-ben Ács új területrendezési tervet kapott, amelyben az ingatlant általános gazdasági területté sorolták át. Ezzel lehetővé tették, hogy azon ipari tevékenységet végezzenek, de csak „a környezetre jelentős hatást nem gyakorló” módon. Ahhoz tehát, hogy katódgyár épülhessen, a kormányrendeletre volt szükség.

Frissítés 2: Megkerestük az üggyel kapcsolatban a Bamo Technologyt, akik azt írták, a telek kiválasztásánál a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) ajánlása alapján „több mint tíz különböző magyarországi helyszínt vizsgáltak meg a vállalat szakemberei megvalósíthatósági, műszaki és jogi szempontból. Nagyon sok különböző szempontot kellett figyelembe venni, elemezni, mérlegre tenni. Természetesen, döntőnek bizonyult, hogy minél közelebb legyen a terméket felhasználó cégekhez, minimalizálva a szállítási távolságot, a cégre jellemző környezettudatos gondolkodás szellemében. A közvetlen autópálya-kapcsolat például garantálja, hogy a gyár működéséhez szükséges szállítási forgalom egyáltalán nem érinti Ácsot.”

Nem akkumulátorgyár, katódgyár!

Június 21-én jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy a Komárom mellett található Ács város külterületén épít katódgyárat a kínai Huayou Group magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. A zöldmezős beruházás értéke körülbelül 520 milliárd forint, azzal 900 munkahely jönne létre Ácson.

A beruházás mellett a térség országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit az ácsi postaládákba kiosztott szórólapokon érvelt, amit a Kiáll(t)unk Ácsért civil csoport propagandának nevezett. A gyárépítés ellen Lakatos Béla egykori ácsi polgármester aláírásgyűjtést indított, erről és a gyár hírének fogadtatásáról helyszíni riportunkban írtunk bővebben.