Vasárnap mínusz 500 euró volt az áram egységára – öveket becsatolni, lesz még ilyen

Szürreális árakat láthatott az, aki a hazai áramtőzsde, a HUPX július 2-i, vasárnapi jegyzéseit figyelte. Délután három órakor mínusz 500 euró/MWh volt az áram ára, vagyis aki vállalta, hogy elfogyaszt egy MWh-nyi áramot, az még kapott is 500 eurót, aki pedig talált valakit, aki végre elvitte az áramát, annak ennyit fizetnie is kellett a leszállított villamosenergia mellé.

Kínálat volt, kereslet nem

Mi történhetett? Egyrészt vasárnap volt, vagyis a kereslet, elsősorban az ipari, vállalati fogyasztás, mérsékelt volt, másrészt gőzerővel termeltek a megújuló erőművek, jó idő volt, vagyis a naperőművek is dolgoztak, de mint azt Turai József, a T-Energy Advisory Ltd. szakembere elmeséli, ennél még fontosabb hatás volt, hogy

az összekapcsolt piacokon (market coupling) a szokatlanul erős német szél miatt nagyon sok szélenergia is érkezett a rendszerbe.

Miközben az átlagos teljesítmény ilyenkor 20 és 30 ezer MW között szokott lenni, ebben az időszakban 43 ezer MW volt a hálózaton. Érdekesség, hogy július 3-án, hétfőn még ennél is több volt a működő időjárásfüggő termelés, de ez már munkanap volt, ilyenkor elfogy a sok áram.

Ennél már nem lehetne kevesebb

A helyzet az általunk elért szakemberek szerint nagyon összetett, részben az összekapcsolt piacok problémáit is mutatja, részben a megújuló termelés kilengéseit (néha sok az áram, viszont ha nincs szél, nincs nap, akkor meg nagyon kevés). Ennél alacsonyabb ár amúgy nem is alakulhatott volna ki, mert nem lehet mínusz 500 euró/MWh-nál kisebb árat beadni az áramtőzsde rendszerébe.

Ha valaki kereskedik, bármely termék rajta rohadhat, az alsónadrág, a kakaós csiga vagy a perec is. Ilyenkor érdemes lehet engedni az árból. A pék – mielőtt végképp kiszáradna a kakaós csiga – 50 százalékos áron adja a portékáját, vagy a válogatott focimeccs után a pereces már ingyen odaadja a gyerekeknek az el nem adott perecet, minek cipelje haza, ha úgysem tudja eladni – persze azért nem fizet a boltos, hogy valaki elvigye az áruját.

Az áram viszont nem tárolható, ha valakinek termel az erőműve, és drága lenne leállítani, akkor el kell sózni a villamosenergiát.

Balogh József energiakereskedő szerint azonban az őrült nagy fordulat, hogy még a folyamatos termelés (zsinóráram) árában is megjelent a mínuszos szint, de az 500 eurós mínusz is újfajta rekord.

Sokba kerül mindenkinek

Mint a szakember figyelmeztet, egy ilyen árszint valakinek (például az államnak) nagyon sokba is kerülhet.

A megújuló energiatermelés korábbi ösztönzési rendszerében sok KÁT-os (kötelező átvételi rendszerű) erőmű épült. Itt az állam, azért, hogy ösztönözze a beruházásokat, azt vállalta, hogy az erőművet építők majd garantált átvételi árat – ebből következően pedig fix nyereséget – kapnak.

Ez árfolyamfüggő, de nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk, hogy ez az ár 85 euró/MWh körül van. Amikor tavaly 200, 400, olykor 600 euró/MWh volt az áram ára, csábító lehetett a naperőművek tulajdonosainak, hogy kiszálljanak a rendszerből, mert a piac többet fizetett az áramért, mint az állam a kötelező átvételi rendszerben.

Ám gondoljunk bele, hogy amikor mínusz 500 euró az ár, de van termelő, aki ilyenkor is 85 eurót kap, na, ilyenkor látszik, hogy mekkora érték az állam garantálta kiszámíthatóság.

Mindenesetre az úgynevezett KÁT-mérlegkörbe kerülő áramot ilyenkor a rendszerirányító bármennyiért (unlimited offer) el fogja adni, csak most annyira nem kellett senkinek az áram, hogy az alsó szint lett az elszámolóár.

Nemzetközi kitekintés

Turai József azt mondja, hogy más országokban, Hollandiában, Belgiumban az egész vasárnap negatív árakat hozott napközben, nálunk is voltak még negatív árazású órák, de a 15 és 16 óra közötti időszak volt a mélypont. A szakember szerint keleten is nagyon sokan (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Szerbia, Horvátország) fejlesztenek nagy napelemparkokat, vagyis ilyen mínuszokra fel kell készülni. Miközben nálunk az a paradox helyzet áll fenn, hogy a közeljövőben inkább az lesz a probléma, hogy az elektromos közlekedés, fűtés és ipar (akkumulátorklaszter) igényeit miképpen tudjuk majd árammal kielégíteni.

Ráadásul július 1-e inkább egy áremelkedést ígérő trendfordulót hozott volna, mert a forró és nyáron sok turistát vonzó Balkánon a június 30. és július 1. közötti napforduló fontos váltás. A vízerőművek innentől már inkább raktároznak, nem annyira termelnek a vízzel energiát, de most még így is borzalmas többlet alakult ki.

A szakemberek leszögezik, hogy ebben az is fontos, és ez legalább örömteli, hogy a sok energiahatékonysági program miatt 2023 nyarán egész Európában alacsonyabb az energiafogyasztás, mint volt a 2020-as júniusi covidos lezárások alatt.

Végül egyfajta rendszerhiba, hogy a nagy összekapcsolt piacok „békeidőben jól működnek”, viszont ha turbulencia keletkezik, például ha nagyon sok szél van, akkor furcsa dolgok történnek. Mint a szakemberek megjegyzik, ilyenkor Németország általában élvezi az előnyöket, de a mi piacunkra inkább a problémák jutnak el.

Július 2-a és 3-a például még a rekordalacsony árkilengés ellenére is átlagosan 40-50 euróval magasabb magyar árakat hoztak, mint ami a német piacon kialakult.