Riasztó mértékben nőhet a nyugdíjkassza hiánya – véli maga a kormány
2023. május 7. – 07:53
A Portfolio.hu elemezte a Brüsszelnek benyújtott friss konvergenciaprogram nyugdíjakra vonatkozó megállapításait.
A napokban jelent meg Magyarország legújabb konvergenciaprogramja, amely összefoglalóan mutatja be a kormány legfrissebb gazdasági és pénzügyi feltételezéseit. A Portfolio.hu a hosszú anyagból most a nyugdíjjövőt elemezte. Aki pedig eredetiben olvasná el az információkat, az itt található konvergenciaprogram 48-ik oldalától találhatók a vonatkozó passzusok.
Mindenesetre, ha külön a legfontosabb nyugdíjszámokat nézzük, akkor a hosszú távú előrejelzésből kiderül, hogy 2024-ben mekkora emelésre számíthatnak az időskorúak. A kormány továbbra is kitart azon várakozása mellett, hogy az idén 15 százalék lesz az átlagos infláció. Ezt az előrejelzést már a legtöbb elemzőház alacsonynak, túlságosan optimistának tartja, inkább a 20 százalékhoz közelebbi szintet tartja reálisnak, még az optimistább Concorde Értékpapír is 16 százalékos jósolt. A kormány azzal számol, hogy 2024-ben viszont már csak 6 százalék lesz az átlagos infláció, vagyis a nyugdíjasok is ekkora emelésben részesülhetnek jövőre január elsején.
Az állam az elemzésében sorra veszi az állami nyugdíjkiadások, egészségügyi, tartós ápolási és oktatási kiadások hosszú távú GDP-arányos értékét is, egészen 2070-ig kivetítve. Ezek szerint az állami nyugdíjkiadások most látott 8-9 százalékos GDP-arányos értéke
- 2040-re 9,7 százalékra,
- 2050-re 11,2 százalékra,
- 2060-ra 11,9 százalékra,
- míg 2070-re 12,4 százalékra emelkedik.
Természetesen ennek a fő oka az öregedő társadalom és a nyugdíjasok növekvő aránya az aktívakkal szemben.
A nagy probléma az, hogy eközben a 2019-ben mért 7,7 százalékos GDP-arányos nyugdíjbiztosítási járulékbevételei arányszám 2030-ra 7,4 százalékra csökken és az előrejelzés szerint 2070-ig itt is marad.
Vagyis, ha a két idősort összevetjük, a nyugdíjkassza hiánya folyamatosan nő, egészen a GDP-arányos 5 százalékig.
A nyugdíjkassza hiányát a kormány a központi költségvetésből pótolja, de ha ez egyre nagyobb mértékű, akkor a költségvetésnek más kiadási célokat kell hanyagolnia, évről évre – írja a lap.