Arrébb kell tenni egy vasútvonalat Debrecennél, mert az épülő aksigyár telkén halad át

• A Debrecenből Nagykerekibe vezető 106-os vasútvonal áthalad egy olyan területen, amelyet pár éve ipari parknak jelöltek ki. A területre a CATL aksigyárát tervezik, amelynek első ütemét már el is kezdték építeni.
• A vasútvonalnak külön jelentőséget ad, hogy erre tervezik vezetni a Debrecen–Nagyvárad tram-traint, amely Magyarország második vasútvillamos-vonala lehet majd.
• Az új nyomvonalra viszont még várni kell, az átépítésről ugyanis a közbeszerzést sem írták ki, ráadásul egyelőre a CATL is csak a sínpár keleti oldalán építkezik.

Április elején egy különös történettel keresett meg minket egy olvasónk. A debreceniek között elkezdett terjedni a hír, hogy a városból Nagykerekibe vezető 106-os vasútvonal egy szakaszát megvásárolta a kínai CATL, és azon a területen fogják felépíteni az akkumulátorgyárukat. Ez értelemszerűen azt jelentené, hogy vagy új nyomvonalat kell kijelölni és azon egy új sínpárt építeni, vagy megszűnne a személyvonat-közlekedés a 106-os vonalon és ezzel az azon fekvő öt településen.

A történet először hihetetlennek tűnt, hiszen gyárépítések ide vagy oda, vasútvonalakat azért nem szoktak ilyesmi miatt felszámolni. Aztán egy gyors kereséssel kiderült, hogy a 106-os vonal tényleg pont kettévágja azt a 221 hektáros területet, amelyre a CATL a gyárát tervezi. Az pedig valóban nem tűnik logikusnak, hogy egy veszélyes ipari üzem közepén haladjon át napi 15 pár személyvonat.

A vasútvonal jelentőségéről a mellette fekvő Esztár polgármestere a Telexnek azt írta: „A 106-os nyomvonal a községünk és a térség életében nagyon fontos szerepet tölt be, mivel az egyetlen komolyan vehető tömegközlekedési eszköz a vármegyei jogú várossal, Debrecennel. Az a verzió, hogy hosszú évekre vonatpótló buszokkal közlekedjenek az itt élők, az teljességgel elfogadhatatlan, mivel ennyi utast úgy nem lehet kulturáltan szállítani.”

Egy régi fejlesztés, amelyről évek óta nem hallani semmit

Mint kiderült, a 106-os vasútvonal nyomvonalának megváltoztatásáról igazából már évekkel korábban szó volt. A debreceni önkormányzat 2021-ben (tehát még a CATL-beruházás bejelentése előtt) megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt a vasútvonal nyomvonalának megváltoztatásáról, erről akkor a debreceni sajtó is beszámolt. A cél az akkor még felparcellázás előtt álló Déli Ipari Park elkerülése volt.

Azóta eldőlt, hogy az érintett területen a CATL gyára épül fel, az új nyomvonalról azonban semmit nem tudni. Megkerestük az ügyben a debreceni önkormányzatot és a MÁV-ot, mindkét helyről az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) irányítottak minket.

A minisztérium megerősítette, hogy a vasútvonal nyomvonalának áthelyezését évek óta tervezik, arra már megvalósíthatósági tanulmány is készült. A „nyomvonal-korrekcióra” pedig nemcsak a gyárépítés miatt van szükség, de azért is, mert a debreceni repülőtér kifutópályáját meg fogják hosszabbítani, a mostani vasútvonal pedig ennek is útjában lesz. Ráadásul az ipari parknak saját, teherszállításra alkalmas vasúti terminálra van szüksége, így más mellett a CATL akkumulátorait is kötött pályán szállíthatják majd az autógyárakba.

Lázár egyik nagy projektje is erre kanyarodna

A Debrecen és Nagykereki közötti 106-os vasútvonalat eredetileg Debrecen és Nagyvárad összekötésére építették ki. A trianoni döntés értelmében a román–magyar határ elvágta a vonalat, a forgalom a határnál megszűnt, majd az utolsó kilométereken a határ mindkét oldalán felszedték a síneket.

Így alakult ki az a helyzet, hogy a légvonalban egymástól 55 kilométerre fekvő városok között nincs közvetlen vasúti összeköttetés. Vonattal leggyorsabban úgy lehet közlekedni, hogy az ember Debrecenből elindul Budapest felé, majd Püspökladánynál átszáll, és visszaindul Nagyvárad irányába, ez az út így viszont 120 kilométer.

A közvetlen Debrecen–Nagyvárad vasútvonal újjáépítése több mint tíz éve napirenden van. 2021 elején, a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train építése idején Lázár János belengette, hogy egy hasonlót Debrecen és Nagyvárad között is lehetne építeni. Az év őszén Palkovics László akkori miniszter pedig már eldöntött tényként közölte, hogy a következő vasútvillamost Debrecen és Nagyvárad közé építik.

A projekt mellett számos érv szól:

• A vasútvonal nagy része megvan. Azt teljesen újjá kellene ugyan építeni, de a nyomvonal (az ipari park szakaszát leszámítva) állami tulajdonban van, nem kell semmit kisajátítani.
• Mindkét városnak komoly villamoshálózata van, ezeknek mindkét helyen a vasútállomás a legfontosabb csomópontjuk. Mivel a kettő ugyanazon a nyomtávon működik, nincs technikai akadálya, hogy a vonatvillamosok mindkét várost és az egymás közötti területeket bejárják.
• A fejlesztéssel a mostaninál gyorsabb, közvetlen összeköttetés jönne létre a testvérvárosok és a köztük lévő települések között, főleg, ha Románia néhány éven belül bekerül a schengeni övezetbe.
• A projekt a politikusoknak azért is lehet fontos, mert az jelentős gesztus lenne az erdélyi magyar közösségnek és Romániának is.

A beruházás megvalósulására azonban a közeljövőben nincs sok esély. Az persze segítség, hogy az erőforrásokat rendre Budapestről vidékre átcsoportosító Lázár János került az ÉKM élére. Az ország anyagi helyzete viszont a következő években valószínűleg nem lesz olyan rózsás, hogy ehhez hasonló presztízsberuházásokra lehessen költeni. Főleg, hogy a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train költségei 14 milliárdról a megvalósítás végére 70-80 milliárdra kúsztak fel.

Na de mi lesz a 106-os vonallal?

Arra a kérdésünkre, hogy a 106-os vasútvonal pályáját mikor helyezik át, az Építési és Közlekedési Minisztérium azt válaszolta: „A tervezési folyamat megkezdésére kormánydöntés esetén, sikeres közbeszerzési eljárás lefolytatását és forrás rendelkezésre állását követően kerülhet sor.” Magyarul még a tervezésről sem döntöttek, pénz meg amúgy sincs.

Megkerestük a CATL-t is a vasútvonal sorsával kapcsolatban, kérdésünkre azt írták: „Vállalatunk közvetlenül nem egyeztetett a MÁV-val a 106-os vasútvonal kapcsán. A CATL tulajdonában lévő földterület a vasútvonaltól keletre található, tevékenységünk nem érinti a vasútvonal működését.” Ez a valóságban annyit jelent, hogy a CATL eddig a tervezett teljes gyár területének egy részét, a vasúttól keletre eső területet vette meg, ezen építik fel a gyár első ütemét. A vasútvonallal kapcsolatos probléma tehát csak a második vagy harmadik ütem megvalósulásakor lesz aktuális, a következő néhány évben nem.

A 106-os vonalnak viszont van más problémája is, az esztári polgármester kérdésünkre például azt írta: „A gond a menetidő hosszúságával van, mivel a pálya bizonyos szakaszai nagyon rossz állapotban vannak. Arról van egyértelmű információnk, hogy az illetékes minisztérium egy nagyobb léptékű nyomvonal-felújítást tervezett be, melynek köszönhetően rövidülhetnek a menetidők.”

A 106-os vonalat tehát néhány éven belül mindenképpen fel kell újítani vagy újjá kell építeni, és a Debrecenből kivezető szakasznál új pályára is szükség van. Ez viszont nemcsak a CATL miatt van így, hanem az ipari park és a reptér bővítése miatt is. Kérdés, hogy mikor lesz pénz és politikai akarat a megvalósításra.

Legutóbb a Szerbián keresztül tervezett Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal ügyéről írtunk részletesen, az a cikk itt olvasható.