Ismét jön egy 16 százalékos kezdőkamatú állampapír-sorozat: már 5000 milliárd forint van ilyenekben

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elmúlt hetekben megreformálta a lakosságnak szánt állampapír-kínálatát. A Portfolio több cikkben is elemezte már az újdonságokat: itt a forintalapú termékeket, itt az euróalapú új kínálatot. Cikkünkben bemutatjuk az új sorozatok legfontosabb paramétereit mi is, de kísérletet teszünk arra is, hogy az adósságkezelés stratégiája felől értelmezzük a papírokat – egy magyar állampolgárnak ugyanis valójában két pozíciója van ilyenkor, befektetőként jó megtérülést remél, de adófizető állampolgárként annak is drukkolhat, hogy a magyar állam ne finanszírozza magát túl drágán.

Előbbi sapkájában túl sok dolga nincs, ha lát egy ajánlatot, amiben adott időre, adott kamat- és visszaváltási feltételekkel adhatja kölcsön a pénzét az államnak, akkor erről hoz egy döntést. A másik sapka már összetettebb, és valójában az, hogy az állam mit ajánl fel, egy nagyon összetett szempontrendszerben meghozott stratégia eredménye.

Új inflációkövető állampapír

Magyarországon hétről hétre meg lehet figyelni, hogy a lakosság milyen állampapírokat jegyez le. Senki nem ellensége a pénztárcájának, elhihetjük, hogy amit az emberek választanak, most az a jó döntés. Márpedig az inflációkövető PMÁP-termékcsalád rendkívül vonzó a többi állampapírral összehasonlítva, a legutóbbi héten például abból 60 milliárd forintnyit vettek a magyarok, MÁP Pluszból 0 milliárdot, de az egyéb fajtákból is csak legfeljebb 10 milliárd alatti összeget.

Nem csoda, hiszen ki akarna mondjuk 5 százalékot fizető papírt venni, amikor a piacon elérhető inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok 16, vagy 15,25 és hasonló százalékokat fizetnek. A kamat ugyanis változó, a megelőző éves átlagos infláció és egy kamatprémium összege. A 2022-es átlagos éves infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása alapján 14,5 százalék volt. A 2027/K jelű termék 0,75 százalékos kamatprémiumot, míg a 2030/I sorozat 1,5 százalék kamatprémiumot. Vagyis

• a 4 éves (2027-ben lejáró) 2027/K indulókamata 15,25 százalék,
• a 7 éves (2030-ban lejáró) 2030/I indulókamata 16 százalék.

Itt a váltás

Mindez remek, de az ÁKK most abbahagyja a 2030/I értékesítését és elkezdi a 2030/J értékesítését, ami március 27-től lesz kapható, itt olvashatók a feltételek.

Az első kamatot 2024. március 20-án fizeti a papír, a 16 százalék időarányos részét, majd utána is minden évben március 20-án a megelőző évi átlagos infláció plusz 1,5 százalékot. Mivel idén akár 18-19 százalékos is lehet az átlagos infláció, így jó esély van arra, hogy 2025. március 20-án akár 19,5-20,5 százalék lesz a kifizethető kamat (gondoljunk csak bele, ha akkor már egy számjegyű lesz az infláció, ez szuper reálhozam lesz).

Ennek a sorozatváltásnak egyébként az oka, hogy az ÁKK az állampapír-lejáratokat időben jobban szét szeretné húzni. A PMÁP ugyanis rendkívül népszerű, a 9000 milliárd felé közelítő összes lakossági állampapírból 5000 milliárd forint már ilyenben van.

Az nem könnyítené meg a magyar adósságkezelés dolgát, ha hirtelen kellene 1000 milliárd forintot visszafizetni, így az ÁKK most azt a gyakorlatot folytatja, hogy legfeljebb 500-700 milliárd forintot enged egy sorozatból, majd egy következőt indít, más lejárati nappal.

Azt ugyanis nem tudja irányítani, hogy előtte ki, mikor váltja vissza. A legtöbben vélhetően megtartják a papírokat a futamidő végéig, az 1 százalékos visszaváltási jutalékot inkább csak az vállalja, akinek már nagyon kell a likviditás.

Eurós papírok

Nagyobb változás történt viszont az eurós állampapíroknál. Hiszen itt mit tudott az előző sorozat? A korábbi Prémium Euró Magyar Állampapír 2028-ban lejáró sorozata (a 2028/Y) hasonló volt, mint a forintos PMÁP, csak ez a papír nem a magyar inflációhoz, hanem az eurózóna inflációjához képest fizetett kamatprémiumot (igaz csak 0,25 százalékot).

A 400 millió euró értékben kibocsátott változó kamatozású papír a megelőző évi, átlagos éves eurózónás inflációhoz képest fizetett, de mivel csak augusztusban van a kamatforduló, jelenleg még a 2021-es infláció (2,6 százalék) számított, így jött ki a 2,85 százalékos eurókamat. Ezt immár nem értékesíti tovább az ÁKK. Itt fontos tudni, hogy aki ezt korábban megvette, annak természetesen minden feltétel változatlan, de az ÁKK úgy döntött, hogy újabb papírokat már nem ad el a keret kimerülése után.

Március 17-től megérkezett viszont az új, Euró Magyar Állampapír (EMÁP), amit az előző sorozat kivezetésével egy időben indított az ÁKK 250 millió euró keretösszegben. A papír a 3 hónapos Euriborhoz kötött negyedéves kamatfizetéssel, évi 2,944 százalékos induló kamattal, ezek a papírok már megvásárolhatók.

Az ÁKK stratégiája

Vagyis a lakosság azt látja, hogy a 2,85 százalékos kamatozású papír helyett jön egy 2,944 százalékos. Igen ám, de az előbbinél augusztusban belép az eurózóna elszállt inflációja, míg az utóbbi az azóta már lejjebb eső kamatszinthez fog igazodni.

A tavalyi 9,2 százalékos, azóta már 8,5 százalékra apadt eurózónás inflációból kiindulva a magyar állam egy újabb ilyen papírral azt üzente volna, hogy annyira kétségbe van esve, hogy közel 10 százalékos eurókamat mellett is hajlandó eladósodni. Ennél sokkal jobb üzenet az, hogy a mindenkori Euribort, vagyis valóban a piacot követi, három havonta.

A 2026/U nevű, kamatadómentes EMÁP ugyanis 3 éves, negyedéves kamatfizetésű, a 3 hónapos EURIBOR-hoz kötött. sorozatú. Egy befektető egy EMÁP sorozatból maximum 500 ezer euró együttes névértékű állampapír-sorozatot jegyezhet, de azt belföldi és külföldi magánszemélyek is megveheti.

Az állam szempontjából három évre Euribor-kamaton eladósodni kedvező, mert nem kell rá semmilyen kamatprémiumot fizetni, aki így odaadja a pénzét az államnak, az azt garantálja, hogy piaci hozamon felár nélkül ketyeg az adósságfinanszírozás ezen eleme. Vagyis eurót szerezni a lakosságtól olcsóbb, mint a devizakötvény-piacon, de a kamat a lakosságnak is attraktív lesz.

Hogyan tovább, inflációkövetés?

Annak, aki ezeket a nagyon vonzó inflációkövető papírokat meg akarja venni, az eurós sorozat esete jó példa arra, hogy arra nincs semmiféle garancia, hogy ezek a termékek hosszabb távon is a piacon maradnak. Az állam oldaláról ugyanis nagyon drága is lehet az inflációkövető papír, csak van egy olyan természetes fedezet, hogy amikor az állam sokat fizet az inflációkövető papír kamataira, akkor sok bevétele is van, például a 27 százalékos forgalmi adó bevétele során.

Az is látszik, hogy az ÁKK marad az éves átlagos inflációs számítás elvénél. Ha például a 25 százalék feletti infláció idején ehhez viszonyítva árazna, borzasztó kedvező papírt venne a lakosság, amikor viszont majd leesik (remélhetőleg) az infláció 5 százalékra, akkor kevesen finanszíroznák így az államot. Vagyis az államnak jó ez a kiegyensúlyozás, mert a mostani évek inflációjából kiinduló papír úgy nagyon vonzó, hogy nem jelent azonnal finanszírozhatatlan terhet, de a vásárlóknak ott van benne egy nagyon jó év ígérete.

Az infláció ezekbe a papírokba láthatóan lassan árazódik be és majd lassan árazódik ki, mindenesetre ez egy olyan lehetőség a magyar befektetőknek, még a kockázatkerülő befektetőknek is, amit érdemes megismerni.

Az állam szívesebben fizet a magyar lakosságnak

És végül van ebben az egészben egy olyan ki nem mondott elv is, hogy a magyar állam sokfelől kaphat pénzt, de a legszívesebben a magyar állampolgároktól kér. Jó esetben kapunk vissza nem térítendő támogatásokat, adott lehet az uniós hitel vagy az IMF, de ezeket nem nagyon szeretjük, mert még kérni akarnak valamit, beleszólni a felhasználásba, akár még a demokráciába is. Esetleg választhatjuk a nemzetközi devizakötvény-piacot, az intézményi forintbefektetőket, de azok elég drágán adnak pénzt, és ha valamivel elégedetlenek, egyszerre mozdulnak.

A magyar állam a legjobban a magyar lakosságot szereti, mert ő döntően nem viszi ki a pénzt, vagyis a kamatokat itt költi el, ha jó kamatot kap, még elégedett is lehet (ez szavazatgyűjtő logika), ráadásul a magyar lakosságnak az EU-hoz vagy az IMF-hez képest van még egy nagy előnye: nem fogalmaz meg kéréseket, nem szól bele semmibe, legfeljebb négyévente, ezt hívják választásnak, de az egészen biztos, hogy a nép nem az állampapírpiaci kamatszint miatt fogja leszavazni a kormányoldalt.