Matolcsy György: 2021-ben utat tévesztettünk

A magyar kormánynak az előző tíz évvel ellentétben nincs gazdaságpolitikai célja a következő tíz évre, mondta Matolcsy György az Országgyűlésben tartott beszédében a Portfolio és a 444 szerint.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a kormány negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, amit még a háború előtt kezdett. Matolcsy szerint „most kell tenni azért, hogy a 2030-ban élő utódaink ne azt kérdezzék, hogy hol tévedtünk, hol tévesztettünk utat. Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat”, mondta a jegybankelnök, aki szerint ez az útvesztés 2022-ben is fennmaradt, és egyelőre nem látszik, hogy ebben lenne változás.

Matolcsy szerint míg a 2010 és 2019 közötti évek virágoztak, addig 2019 után már egy másik évtized következett, és visszatértek részben a 1940-es és 1970-es évek. Állítása szerint már akkor lehetett látni, hogy lesz energiaárrobbanás, hogy lesz háború, recesszió és inflációs nyomás. Szerinte a jegybank 2021 közepén megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, de „itt történt egy törés a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank között”. És míg a jegybank rálépett a fékre, addig Matolcsy szerint a kormány inkább a gázra lépett rá.

És mik ezek a negatív gazdaságpolitikai fordulatok Matolcsy szerint? Például a költségvetés elengedése és az ársapkák bevezetése. A jegybankelnök szerint a magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az unióban, az élelmiszer-ársapkák pedig 3-4 százalékkal rontottak az infláción.

Arról is beszélt, az 3,9 százalékos idei hiánycél inflációt fog gerjeszteni, a kamatkiadások pedig jövőre a GDP 4,6 százalékára nőnek, ez pedig „csapdahelyzet” szerinte.

Matolcsy szerint Magyarország a hibás kormányzati gazdaságpolitikai fordulat következtében 2022 második felére csapdákba sétált bele, például a külföldi működő tőke beáramlásának csapdájába, mert szerinte nem lehet erre építeni egy ország felzárkózását. Példának hozta az akkumulátorgyárakat, amiknél csak 18 százalékos a hozzáadott érték.

Egy másik ilyen csapda a kamatcsapda. 2021-ben 2,3 százalék volt az államadósság utáni kamatfizetés, ez 2023-ra 3,7 százalék, és jövőre megduplázódik a 2,3-as szinthez képest, mondta.

A harmadik ilyen csapda a cserearánycsapda. Szerinte amikor ő kormányt mond, akkor Orbán Viktort érti alatta. Azt mondta, ha Orbán 2010-ben elfogadja, hogy egy 2000 megawattos megújulóenergia-programot indítsanak el, akkor most nem lenne probléma, és „valójában az energiafronton Magyarország kifejezetten jól állna”. Ezzel szemben a régióban szerinte Magyarországon a legmagasabb az importált energiától való függés, 50-70 százalék.

Matolcsy szerint ezek a csapdák az évente létrejövő magyar új jövedelem 10-15 százalékát fogják felemészteni: Magyarország fenntarthatatlan pénzügyi csapdában van, mondta.

Ha mérek, veszítek

Matolcsy szerint a válságokat ki kell használni, de ezeket a lehetőségeket a kormány elszalasztotta. Megemlítette, hogy Orbán Viktor egy magánbeszélgetésen a teljesítmények méréséről azt mondta neki, „ha mérek, veszítek”, de Matolcsy szerint ez nem igaz: „Aki nem mér, már veszített.”

Azt is mondta, „természetesen a Magyar Nemzeti Bank 2015–16-tól, az elmúlt 6-7 évben rendszeresen publikálja azokat az elemzéseket, amelyekkel szerettünk volna a kormány szívére és az agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, de ez nem történt meg”. Ilyen lett volna például szerinte a lakáspolitika- vagy az ösztönzési reform.

Arról is beszélt, hogy ő maga miért fogalmaz meg kritikákat a magyar kormánnyal szemben: „Sértődött a jegybankelnök? Frusztrált? Összeveszett a miniszterelnökkel? Nem, isten őrizz! Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között.” Matolcsy szerint a Magyar Nemzeti Banknak kötelessége az inflációellenes küzdelem, és ehhez várja a jegybank a kormány segítségét.

Matolcsy már korábban is ostorozta a kormány gazdaságpolitikáját, mire befutott a kormánymédia válasza is: Matolcsy egy olyan jogszabály-módosításért lobbizott a kormánypártoknál, mellyel „élete végéig, de minimum 2031-ig” a Magyar Nemzeti Bank elnöke maradhatott volna. A kormánypártok viszont ezt elutasították, erre ő megsértődött, és ennek „a személyes sérelemnek” tudhatók be a kritikái. Ezt Matolcsy tagadta.

Bár az MNB-elnök nem először kritizálta a Fidesz-kormány gazdaságpolitikáját, ilyen magas rangú gazdaságpolitikai vezető ilyen keserű és átfogó helyzetképet eddig még nem rajzolt az Orbán-kabinetről. Erről itt írtunk bővebben.