A legolcsóbb ajánlattevőt kizárták, a 4iG nyert, az OLAF beszállt

A Telex információi szerint a magyar állami szerveket is meglepte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) február 23-án sajtóközleményben jelentette be, hogy lezárt egy magyar vonatkozású vizsgálatot. Hogy pontosan melyik ügyet vizsgálták, azt nem közölték, csak annyit, hogy a magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálat után több mint 3,6 millió euró (1,36 milliárd forint) uniós támogatás visszafizetésére tettek javaslatot.

Mi lehet az ügy?

Először egy olvasónk jelezte, hogy szerinte az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 „Digitális kompetencia fejlesztése” című projektről lehet szó, hiszen a közlemény minden paramétere illik az eljárásra. Az ügyről minden dokumentum elolvasható az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján.

A közbeszerzés 2018 végén, vagyis több mint négy éve indult. Az EU jó érzékkel már a Covid előtt is fontosnak tartotta az iskolák digitális képességeinek fejlesztését, így azt is, hogy a magyar iskolákban legyen a black board mellett egy white board is, vagyis a hagyományos, krétás tábla mellett egy olyan okos fal (interaktív panel) is, amely nagyban segíti a modernebb, a digitális oktatást. A Klebelsberg Központ projektje így tagadhatatlanul nagyon hasznosnak tűnt, az külön szerencse volt, hogy a fejlesztések már a Covid előtt elindultak.

Csak egy elem volt problémás

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében megnyílt egy 48 milliárd forintos program, az említett EFOP-3.2.4. Ebből nagyjából 38 milliárd forint értékben végül a Klebelsberg Központ szerzett be többek között notebookokat (több mint 45 ezer darabot), fejlesztett wifit és sávszélességet, és volt egy projektje, amiben interaktív panelek (összesen 3005 interaktív panel és 1605 mobil állvány beszerzését), azok kiszállítását, beüzemelését és némi e-learning-képzést kellett vállalniuk a pályázaton indulóknak.

Mivel azt konkrétan tudjuk, hogy ebben az ügyben az OLAF két, Brüsszelben dolgozó, de amúgy magyar állampolgárságú kollégája hosszasan vizsgálódott, magyar intézményekben jártak, még vidéki általános iskolákat is meglátogattak, így szinte biztosan erről a pályázatról van szó.

A nevezett pályázati kiírást a kormányközeli 4iG Nyrt. nyerte nettó 4,39 milliárd forintos ajánlattal. Alvállalkozóként a 4iG megnevezte az SDA DMS Zrt.-t, amely az ismert informatikai vállalkozó, Fauszt Zoltán egyik érdekeltsége. Anno a 4iG mindezt be is jelentette a tőzsdén.

„Lehet, hogy miattuk is vizsgálódott az OLAF, de valójában ilyenkor a sikeres pályázóval nincs tennivaló, ő elindult, adott egy ajánlatot, és nyert, ha bárki nekik kedvezett, vagy szándékosan takarított el pályázót az útból, az nem az ajánlattevő, hanem a kiíró felelőssége”

– vélte egy jogász.

Volt ugyanis a pályázaton egy olyan ajánlattevő, a magyar magánszemélyek tulajdonában álló, az Opten szerint mindössze két munkavállalóval rendelkező (tehát kicsi) Freedom-Tech Informatika Kft. és a vele együtt induló, szintén hazai Sinaptive Kft. kettőse, amely jóval alacsonyabb áron adott be ajánlatot,

csak éppen kizárták.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) hozzáférhető „előzetes vitarendezési kérelem” alapján az látszik, hogy ez a cégpáros 2 milliárd forinttal kevesebbért vállalta volna a szállítást. Úgy tudjuk, hogy a cég az amerikai Newline Interactive termékeivel indult volna, de végül kizárták őket (volt állami szereplő, aki arra is utalt, hogy a cég immár általánosan is ki van zárva a hazai közbeszerzésekről, de úgy tudjuk, hogy a két ügynek nincs köze egymáshoz).

A kizárás okait az EKR oldalán az „Összegzés” menüpontban ismertetik. Eszerint ahhoz, hogy az ajánlatkérő megalapozott döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról, további információkat kérhet. A Klebelsberg Központ úgy ítélte meg, hogy többszöri felhívása ellenére sem tudott olyan ellenőrzést végrehajtani, amelynek alapján meggyőződhetett volna arról, hogy a többi indulóhoz (összesen hatan adtak be ajánlatot) képest 47–61 százalékkal alacsonyabb ár reális-e.

„Ajánlatkérő sajnálatos módon nincs abban a helyzetben, hogy az Ajánlattevő indokolását/megalapozottságát elfogadja”

– írta a dokumentum.

Folytatódott a vita

Természetesen próbáltunk állami oldalról is elérni szakembereket, ők úgy emlékeztek, hogy ha 2019-ben 2 milliárd forinttal beljebb van az állam, akkor további eszközök fértek volna bele a programba, aminek természetesen mindenki örült volna, de egyszerűen attól tartottak a kiírók, hogy ilyen árral valamit nem vett figyelembe az ajánlatot adó.

Azt hallottuk, hogy a pályázat kiírója úgy élte meg, hogy ők több körben próbáltak tájékozódni, de a kommunikáció hangneme elfajult. Végül a kizárt ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult jogorvoslatért, de a 20 millió forintos jogorvoslati díjat nem fizette be, így a KDB elutasította a panaszt.

Igaz, erről azt is hallottuk, hogy az ajánlattevő még a magas jogorvoslati díjat is befizette volna az általa képviselt nemzetközi gyártó segítségével, de nem akart úgy pénzt utalni, hogy a végzésben hibás iktatószám szerepelt, nehogy rossz helyre menjen a hatalmas összeg. Ezért jelezte a KDB-nek, hogy el van rontva az ügy iktatószáma, a KDB javította az iktatószámot, de nem tűzött ki új határidőt. Itt olvasható a vonatkozó végzés.

A felek véleménye

Sokakkal tudtunk beszélni az ügyről, illetve hivatalosan is kerestük a Közbeszerzési Hatóságot, a kiíró Klebelsberg Központot, az Integritás Hatóságot, a győztes 4iG-t, a kizárt Freedom-Tech Kft.-t, az OLAF központját és konkrét munkatársát.

A Klebelsberg Központ azt jelezte, hogy

„a Klebelsberg Központ nem kapott az OLAF-tól vizsgálati jelentést, ezért érdemben nem tudunk a feltett kérdésekre válaszolni”.

Az Integritás Hatóság ezt írta:

„Az Integritás Hatóság jelenleg bejelentés alapján indít vizsgálatot, és ebben az ügyben nem érkezett bejelentés. A későbbiekben a kockázatelemzési rendszer révén is a tudomásunkra juthat hasonló ügy: ennek rendszerét most alakítjuk ki. A legtöbb esetben a különböző hatóságok vizsgálatai között egymásutániság a viszony, tehát az OLAF vizsgálatát követően lenne ideális az IH bevonása, ha ez szükségesnek bizonyul.”

Az OLAF ugyan megköszönte az érdeklődést, de a közleményén túl további részleteket nem közölt velünk, a Közbeszerzési Hatóság azt jelezte a Telexnek, hogy az uniós közbeszerzésben ő nem illetékes, mások hivatalosan még nem válaszoltak, ha érkezik majd ilyen, folytatjuk a cikkünket.

Az elérhető nyilvános dokumentumok alapján innen a tender további sorsa már nem ismert. A háttérbeszélgetésekből annyit azért megtudtunk, hogy az állami oldal képviselői szerint az egész digitalizációs projekt összességében jól sikerült, a Covid alatt nagyban segítette az iskolák képességeit a távoktatásban, maga az interaktív panel ugyan nem a távoktatásban kellett, de az iskolák kifejezetten szerették, a visszajelzések alapján többet is igényeltek volna.

Az OLAF haladt

Ugyanakkor az is kitisztult számunkra, hogy az OLAF 2019 és 2022 novembere között vizsgálódott. A pontos vizsgálati cselekményeket nem ismerjük, de úgy hallottuk, hogy egy magyar szakember, Halmai Ágnes volt a vizsgálatvezető. Valamikor 2022 végén zárták le a munkájukat. Majd további előzmények nélkül jött a már belinkelt közlemény.

Az OLAF eszerint úgy látja, hogy az Európai Szociális Alap által finanszírozott projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt, ami javította az e-learninghez való hozzáférést. Ugyanakkor az OLAF vizsgálata számos szabálysértést tárt fel a közbeszerzési eljárás során. Ezek között szerepelt a felhívás műszaki specifikációjának utolsó pillanatban történő módosítása, valamint a nyertes cégnek versenyelőnyt biztosító legolcsóbb ajánlat kizárása. Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre, hanem a hallgatók tanulási tapasztalataira is hatással voltak, hiszen a projekt megfelelő megvalósítása mellett azonos áron kiváló hardvereket lehetett volna vásárolni.

Az OLAF ezért 3,6 millió euró (1,3 milliárd forint) visszafizetésére vonatkozó pénzügyi ajánlását elküldte az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Társadalmi Főigazgatóságának.

A kormányzati vélemény

A munkánkat háttérben segítő kormányzati forrásaink pontos, tényszerű információt az ügyről nem adtak, de tapasztalatunk szerint nagyon másképpen látják a folyamatot. Szerintük

• az eljárás mindenben a hazai közbeszerzési törvény szerint zajlott;
• maga az OLAF sem csalásról vagy korrupcióról beszél, még ha a hazai kritikus sajtóban ilyen is az ügy hangulata, hanem közbeszerzési szabálytalanságokról ír, a projekt értékéhez képest mintegy 25 százalékos visszavonás egyelőre csak egy ajánlás;
• az állam oldaláról brüsszeli rosszindulatnak és teljes szereptévesztésnek tűnik, hogy az OLAF, mint valami oktatási szaktekintély, megmondja, hogy egy projekt hatása milyen lehetett volna a fiatalok digitális fejlődésre.

Annyi biztos, hogy ha az OLAF részletesen is bemutatja a megállapításait, és a magyar hatóságok számára is nyilvános lesz, hogy mit is vizsgáltak, biztosan lesz folytatása ennek a történetnek.