Idén végre megáll a lakások drágulása, de ebben sincs sok köszönet
2023. január 9. – 07:02
Itt a sokak által évek óta várt lassulás az ingatlanpiacon, ami a lakások olcsóbbá válásával kecsegtet. A piaci folyamatok már most drámaiak, ez pedig hamarosan az árakban is tükröződni fog, de a szakmai konszenzus szerint olyan mélyre nem megyünk majd, mint a 2008-as válság után. Az áresés egyébként sem lesz általános, és főleg nem fogja azt jelenti, hogy fellélegezhetnek a vevők. Maximum azon kevesek, akik nem szorulnak hitelre, vagy az állami támogatások legfőbb kedvezményezettjei. Elemzőket kérdeztünk arról, mire számítanak 2023-ban az ingatlanpiacon.
Minimum a koronavírus-világjárvány kitörése, vagyis 2020 tavasza óta jelennek meg időről időre vészjósló előrejelzések a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacról. A szegmens azonban meglepően válságállónak bizonyult, a világgazdaság összes nyűgje ellenére nagy pörgés és drágulás jellemezte – egészen 2022 második feléig.
A tavalyi év végére már egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy itt is vége a hosszú menetelésnek, és a következő néhány év stagnálásról vagy akár árcsökkenésről fog szólni. Elemzőket kérdeztünk arról, mit hozhat 2023 az ingatlanpiacon, mekkora megborulásra lehet számítani.
Nem lehet már megúszni
„Véleményem szerint hazánkban a legnyilvánvalóbb és legvalószínűbb gazdasági esemény az lesz, hogy 2023-ban a hazai ingatlanpiac beleáll a földbe”
– írta még decemberben az év grafikonjait összegyűjtő válogatásunkban Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Érvelése szerint érdemes vetni egy pillantást a globális gazdasági folyamatokat gyakran előre jelző Egyesült Államokra, ahol 4 százalék körüli kamatszint mellett negyedéves alapon már elkezdődött a lakásárak csökkenése.
Milyen tényezők mutatnak abba az irányba, hogy itthon is erre kell számítani?
1. Nagyon drága eladósodni
Magyarországon elég messze vagyunk a 4 százalékos kamatszinttől, a jegybanki alapkamat már 18 százalék, ami 9 százalék fölötti jelzáloghitel-kamatokat eredményez. A növekedés, vagyis a hitelfelvétel drágulása drámai sebességű: míg 2021 novemberében 4,27 százalék, 2022 novemberében már 9,96 százalék volt az új szerződések átlagos kamata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.
„Most üt vissza az a hatalmas árnövekedés, ami a 2015 és 2021 közötti hét bő esztendőben végbement a magyar lakáspiacon. Ilyen árszínvonal mellett már minden második lakásvásárláshoz hitelt vettek fel az emberek, ez pedig most rettentően megdrágult” – mondta a Telexnek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A kamatemelkedés a kereslet mindkét típusát (vagyis a saját használatra szánt és a befektetési célú vásárlást is) visszaveti. „A mai kamatszint mellett ugyanannyi jövedelemre feleannyi hitelt tud felvenni a vásárló, mint tudott két évvel ezelőtt. Egy részük tehát egyszerűen kiárazódik a piacról vagy csak kisebb lakást tud venni” – magyarázta Gyurcsik Attila azokra utalva, akik maguknak vennének lakást. A befektetőkkel kapcsolatban pedig az Accorde vezérigazgatója úgy látja: mivel a hosszú oldali hozamok, például a tízéves magyar állampapír hozama felment évi 9 százalék környékére, a lakáskiadással elérhető évi 5-6 százalékos hozammal rövid távon egyszerűen nem jön ki a matek a befektetési célú vásárláshoz.
2. Válságvárás és általános pesszimizmus
A lakásvásárlás sokkal komolyabb anyagi elköteleződés, mint nagyjából bármelyik másik piaci döntés, ezért nagy mértékben hat rá, milyen az általános gazdasági környezet – objektív és szubjektív értelemben egyaránt. Az elmúlt közel három év konstans válsághangulatban telik, de 2022 különösen nagy sokkot jelentett az európai gazdaságnak: kilőtt az infláció, lassul a növekedés, bizonytalan az energiahelyzet.
2023 sem kecsegtet sok jóval ezeken a területeken. Még a legoptimistább becslések is nagyon gyenge GDP-eredménnyel számolnak Magyarországra, a reálbérek jó esetben csak stagnálni (és nem visszaesni) fognak, miközben a drágulás üteme továbbra is bőven két számjegyű lesz. Egyetlen reménykeltő dolog van: a régióra jellemző krónikus munkaerőhiány miatt nem valószínű, hogy néhány tized százalékpontnál jobban nőne a munkanélküliség.
Ilyen körülmények között mindenesetre nem valószínű, hogy azok az emberek, akik tudják még halogatni a lakásvásárlást, éppen 2023-ban szeretnének meghozni egy ilyen döntést, pláne ha csak hitellel tudnának vásárolni. Akik pedig saját tőkéből vennének, azok azért halogathatják, mert arra spekulálnak, hogy mehetnek még lejjebb is az árak.
Ha az eladósodás megdrágulása, az általános rossz hangulat, a megélhetési nehézségek miatt sokan elhalasztják a vásárlást, és a befektetői pénzek nagy része is máshova vándorol, akkor a kereslet komolyan visszaeshet.
3. Kényszerű lakáseladásokkal nyílik a kínálati olló
Eközben a kínálat szinten marad vagy még nőni is fog, így a két oldal között nyílik az olló – hallottuk a terület szakértőitől. A legnagyobb hirdetési állománnyal rendelkező hazai felület, az Ingatlan.com adataiból jól látszik, hogy ez már el is kezdődött, az érdeklődések elapadóban vannak, miközben a hirdetők nem lettek sokkal kevesebben.
A trend súlyosbodásához az is hozzájárul, hogy hiába lassul a piac, nem mindenkinek fér bele, hogy elhalassza az ingatlana eladását.
Például azok, akik a megnövekedett energiaárak mellett nem tudják fizetni a házuk rezsijét, kénytelenek megválni tőle még ebben a kedvezőtlen helyzetben, akár jelentős árengedménnyel is, hogy a következő telet már ne ott kelljen tölteniük.
Elapadt a vásárlási kedv
Ez a trend már nem sima jóslat, hanem a tavalyi nyár és ősz valósága: mind a lakáspiaci tranzakciók, mind a hitelkihelyezések statisztikai adatai azt mutatják, hogy tíz éve nem látott mértékben lassult le a piac. A kérdés most már inkább az, ott vagyunk-e már a gödör alja környékén, és ha nem, akkor mikor érünk oda.
Az adásvételeknél csak a második negyedévig vannak hivatalos adataink, de már ezen is drámai visszaesés látszik:
2022 áprilisa és júniusa között 40 százalékkal kevesebb tranzakció történt, mint a megelőző három hónapban, pedig már az a szám is gyatra volt a 2021-es maximumokhoz képest.
A zuhanás java viszont minden bizonnyal csak ezután következhetett be. Ezt mutatja legalábbis a jegybank októberig elérhető hitelezési statisztikája, amely szerint a májusi több mint havi 150 milliárd forintról 49 milliárdra zuhant a forintlakáshitelek összértéke:
A lakáspiacon tevékenykedő cégek ennek megfelelően gyenge forgalmat becsültek az év végére. A Duna House országosan 6474 adásvétellel számol decemberre, szemben az elmúlt évek 10-11 ezres december havi adatával (végleges, 2022. decemberi KSH-adat később várható). Ez az előző hónaphoz képest képest 19 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig 43 százalékos csökkenést jelent. Benedikt Károly, a cég marketing- és PR-vezetője a Telexnek azt mondta,
a teljes évre vonatkozó előrejelzésük 22 százalékos mínuszt mutat 2021-hez mérten.
Ez a trend ijesztőnek hathat, viszont a lakáspiac sajátossága, hogy teljesen nem tud lenullázódni, hiszen még a legnagyobb lefagyáskor is megmaradnak az élethelyzeti kényszerekből következő tranzakciók: házasság, összeköltözés, gyerekvállalás, válás, öröklés miatt mindig akadnak, akiknek muszáj venniük vagy eladniuk. Balogh László szerint a Covid első hullámának ijedtsége hirtelen 50-60 százalék közötti zuhanást okozott egy időre, valahol ott lehet az „organikus minimum”, tehát attól nem kell tartani, hogy teljesen beleállna a földbe a piac.
Mennyire gyűrűzik be mindez az árakba?
Látjuk, hogy a lassulás már bőven megkezdődött, de ennek az árakra gyakorolt hatása egyelőre csak korlátozottan jelentkezik. Azt pedig pláne nem látjuk, hol lesz a folyamat vége.
„Az ingatlanpiac olyan, mint egy nagy teherhajó: miután behúzták a féket, még sokáig sodródik. A kamatok gyorsan emelkedtek, nagyjából még fél év lehet, mire ráeszmél a piac, hogy eltűntek a vevők” – mondta Gyurcsik Attila, aki szerint az is lassítja a ráeszmélést, hogy Magyarországon hagyományosan erős a befektetői vonzódás az ingatlanhoz.
Benedikt Károly szerint „ha lefelé kellene menni, akkor az árak sokkal lassabban változnak az ingatlanpiacon, erről nehezen döntenek az eladók. 2022 második felében annak ellenére sem kezdtek meredeken csökkenni a négyzetméterárak, hogy drasztikusan esett a tranzakciószám”.
A KSH a lakóingatlanok teljes árváltozását mutató lakásárindexe alapján 2022 második három hónapjában már csökkentek az árak negyedéves alapon, ez azonban nem csak azt tartalmazza, hogyan változott a lakóingatlanok ára, hanem azt is, hogy milyen minőségű, elhelyezkedésű lakóingatlanok cseréltek gazdát, vagyis az eladott lakóingatlanok összetételének változását. A tiszta árváltozást mutató index azonban mind a KSH-nál, mind az MNB-nél csökkent a második negyedévben.
A nagy ingatlanközvetítők adatai szerint 2022 utolsó hónapjai a kínálati árak stagnálásáról, esetenként visszaeséséről szóltak, és idén is ugyanez várható, a mérték azonban nehezen becsülhető meg.
Ha ingatlan és árcsökkenés, akkor mindenkinek a 2008-as világgazdasági válság utáni évek jutnak eszébe, amikor reálértéken 30 százalék körüli zuhanás történt, a folyamat mélypontján, 2013-ban a 2001-es érték mindössze 84 százalékáért lehetett lakást venni.
Aki erre spekulál, azt ki kell ábrándítanunk: az általunk megkérdezett szakértők szerint ilyen szintű, évi 5-6 százalékpontos esés most nem valószínű (bár a turbulens világgazdasági helyzet miatt teljesen kizárni sem lehet).
A 2008 után történtekben fontos szerepe volt annak, hogy csődbe jutott devizahitelesek tízezrei akartak bármi áron megszabadulni az ingatlanjaiktól, miközben az általános gazdasági helyzet a mostaninál sokkal rosszabbul nézett ki, és az anyagi reménytelenség gyakran a munkahely elvesztésével párosult – ilyesmire szerencsére jelenleg nincs kilátás.
Benedikt Károly (Duna House) és Gyurcsik Attila (Accorde) stagnálásra vagy nagyon enyhe mérséklődésre számít, ami persze két számjegyű infláció mellett valójában reálértéken érzékelhető csökkenést jelent, Balogh László (Ingatlan.com) el tudja képzelni az összesített árindex néhány százalékpontos esését. Azt viszont mindenki kiemelte, hogy az átlagolt indexek egyre kevesebbet mondanak el az egyes esetekről, ugyanis az ingatlanpiac az utóbbi időben durván szétszakadt néhány kulcstényező mentén.
Nincs többé olyan, hogy általános trend
Az új lakások ára például szinte biztosan nem fog csökkenni, több okból. Egyrészt a munkaerő- és az építőanyag-költségek rettentő magasak voltak az elmúlt pár évben, és az ingatlanfejlesztők nyilván nem fogják kevesebbért kínálni a lakást, mint amennyibe a kivitelezés került. Másrészt
új lakásból olyan kevés érhető el, hogy a magas árak mellett is létezik rájuk egy stabil kereslet.
„Mióta a jegybank zöldhitele kifutott, a negyedévenként eladott új lakások száma kétezer környékéről visszaesett ezer környékére. Ezzel párhuzamosan az árak viszont nőttek tovább, éves alapon decemberben mintegy 30 százalékos volt a drágulás ebben a szegmensben. Az év végét leszámítva 2022-ben kevés új projektet hirdettek meg, miközben az első felében a zöldhitel miatt sok lakást eladtak, így csökkent a kínálat” – mondta Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont munkatársa a Telexnek. A cég felmérése szerint míg 2021 nyarán még közel hétezer szabad új lakás volt Budapesten, 2022 nyarára ez a szám 4500 alá esett vissza.
A továbbra is elérhető csok szintén segíti, hogy legalábbis szinten maradjanak az újlakás-árak, a legnagyobb összeget ugyanis új építésűre lehet igényelni. Sápi szerint a szakma folyamatosan lobbizik a jegybanknál, hogy valamilyen – akár a korábbinál kevésbé kedvező – formában hozzák vissza a zöldhitelt, amennyiben ezt megtörténik (elvileg az MNB „nyitott rá”), az is megtámaszthatja az új, energetikai szempontból korszerű lakások iránti keresletet.
A következő pár évben várható újlakás-árakra hatással lesz az is, mennyire akaródzik ilyen ingatlanpiaci környezetben a nagy szereplőknek új beruházásokat indítani. Az Eltinga legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy némileg talán meglepő módon 2022 év végén több nagy fejlesztő is új projekteket jelentett be, Sápi Zoltán szerint azért, mert dönteniük kellett, hogy leépítik a kapacitásokat, vagy inkább „előre menekülnek”, és az utóbbit választották. A dolgukat némileg megkönnyítheti, hogy a kormány több ezer infrastrukturális fejlesztés elhalasztásáról döntött, így most rengeteg kivitelezési kapacitás felszabadul, és talán reálisabb munkadíjakkal lehet majd foglalkoztatni az alvállalkozókat.
Szintén nem valószínű, hogy áresés következne be az utóbbi évek ingatlanpiaci slágerénél, a jó (főleg nagyvárosi) helyszíneken fekvő, kisebb méretű lakásoknál. Amint az a jegybanki árindex fentebbi grafikonján látszik, a 2015 óta tartó piaci boom kezdete óta teljesen elvált egymástól a városi és a községi ingatlanok drágulási üteme. A városokban óriási a kereslet, és e tekintetben semmi nem utal trendfordulóra, ráadásul a rezsidrágulás miatt fontosabb szempont lett az ingatlan mérete: minél kisebb, annál könnyebben kifűthető. Benedikt Károly arról számolt be, amikor a befektetői magatartásról kérdeztük, hogy tapasztalatuk szerint a piacról való menekülés helyett sokan csak átrendezik a portfóliójukat, és kevesebb nagy helyett több kisebb lakást tartanak.
A rezsicsökkentés-csökkentés óta az energiahatékonyság minden ingatlantípusnál kiemelt jelentőségre tett szert, ezért az is borítékolható, hogy a korszerű lakások és házak iránti kereslet a lassulás közepette is megmarad.
Már csak azért is, mert borzasztó kevés ingatlan tartozik ebbe a kategóriába: a piacon forgó lakások több mint 60 százaléka elavult és kevesebb mint 25 százaléka rendelkezik hatékony besorolással – mondta Balogh László. Akinek ebbe a kategóriába tartozik az ingatlana, annak nem kell tartania fájó értékvesztéstől, és fordítva: ha energiahatékony lakást vásárolnánk, ne reménykedjünk benne, hogy komoly diszkonttal juthatunk hozzá idén.
Többen fognak rosszul járni, mint jól
2023 rázós évnek ígérkezik az ingatlanpiacon, a kialakulóban lévő helyzetnek lesznek nyertesei és vesztesei.
A rosszul járók közé sorolhatjuk azokat, akiknek valamilyen külső kényszer miatt mindenképpen gyorsan el kell adniuk az ingatlanjukat. A várható kínálati dömping miatt ők valószínűleg jókora engedménnyel tudnak csak megszabadulni tőle a 2022-es árakhoz képest (különösen, ha energiapazarló lakásról van szó).
Hiába állt meg az általános drágulás, azok sem lesznek boldogok, akiknek muszáj lakást vásárolniuk, és ehhez nem rendelkeznek elég pénzzel, valamint lakástámogatásokra sem jogosultak, ezért a magas szinten stagnáló lakásárak mellett piaci hitelt kell felvenniük.
A csok és a babaváró hitel kamatszintje a mai piaci kamatok mellett hatalmas ajándék az államtól, aki ezeket nem tudja felvenni, az jókora hátránnyal indul a támogatott vevőkkel szemben a piacon, és kénytelen lesz rettentő drágán eladósodni.
A bérlőkön is csattanhat az ostor: várhatóan sokan halogatni fogják a lakásvásárlást, és közülük lesznek, akik lecsorognak a bérleti piacra, ahol felhajtják a keresletet. A bérleti díjak emelése irányába hat az is, hogy az ingatlanbefektetők szívhatják a fogukat a lakbér formájában beszedett évi 5-6 százalékos megtérülésükön, miközben államkötvényben ennek közel kétszeresét is realizálhatnák, és közben még a lakásuk ára is stagnálni fog.
Jó üzletet csinálhatnak viszont azok, akik vásárolnának, de nem annyira sietős nekik, illetve van rá elég pénzük – tehát a tehetősebbek. Ahogy Balogh László fogalmazott, ők „duplán jól járnak”: az elmúlt évek keresleti piacához képest több ingatlanból tudnak majd válogatni, és sokkal jobb alkupozícióban lesznek, a meghirdetett áraknál akár jóval olcsóbban juthatnak hozzá egy-egy lakáshoz.
Összességében tehát úgy néz ki, hiába várták sokan, hogy végre csillapodjon a lakáspiac túlfűtöttsége, essenek vagy legalább stagnáljanak az árak, ez a helyzet sem az esélyek kiegyenlítődése irányába fog hatni.
A lakhatás egyre nehezebb megfizethetőségével és ennek lakáspolitikai összefüggéseivel a Telexikon legutóbbi részében foglalkoztunk: