Étel helyett benzint vettünk: ennél szomorúbb látleletük aligha lehetne az ársapkáknak

Fontos adatokat publikált a Központi Statisztikai Hivatal (kiskereskedelem, munkanélküliség). 2022 novemberében 0,6 százalékkal még emelkedett is az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Ugyanakkor az inflációtól leginkább sújtott élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 6,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben már 2,3 százalékkal csökkent a forgalom, miközben az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A munkanélküliek száma 2022 novemberében 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék lett, ez mind a bázishoz képest, mind a megelőző havi adatokhoz képest nagyobb.

Válságban van ilyen, de ez torz

Amikor minden a gazdasági nehézségekről, az energiaválságról, ágazatok problémáiról és az inflációról szól, akkor abban nincs meglepő, ha ez a munkanélküliségi adatokban is visszaköszön, vagy az emberek kevesebbet költenek az üzletekben, de amit a novemberi magyar adatok mutatnak, az egészen extra.

Vagyis az embereknek már nem volt annyi pénzük vásárolni, de a hiányjelenségek és az alacsony (sapkás) ár miatt a hazai tankolások csúcsra jártak. Alighanem azt is megoldották az élelmes hazai vásárlók, hogy „exportáljanak” benzint, vagy a mezőgazdasági gépeket akkor is megtankolják, amikor éppen munkálatok nem is zajlanak.

Összességében tehát a negatív külkereskedelmi mérleg, a fosszilis elleni harc és az orosz leválás időszakában a magyarok gőzerővel benzint vettek, de élelmiszerre nem jutott annyi.

Megdöbbentő átcsoportosítás

Nézzük részletesebben is a számokat. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8 százalékkal lett kisebb. Itt, szintén az ársapkákra utalva, több jelenség látható. Az élelmiszerek jobban drágultak, mint más termékcsoportok, vagyis a fogyasztók racionálisan visszafogták a fogyasztásukat. Lehetett persze a volumen apadásában szerepük a hiányjelenségeknek is, amelyek olykor okoztak kisebb zavart, de a fő hatás biztosan az, hogy az emberek tudatosan kevesebbet vásároltak, hiszen realizálták azt, hogy a nem hatósági áras termékeknél sokkal durvább áremelkedéssel találkoztak.

Mindezt jól mutatja, hogy a kiskereskedelem más szegmenseiben egyáltalán nem volt ekkora spórolás. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a használtcikk-üzletekben 8,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,1 százalékkal nőtt. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben nem változott, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben pedig 5,1 százalékkal mérséklődött (vagyis az élelmiszerekre költött pénz valóban kényszerű költési átcsoportosítás miatt apadt). Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1541 milliárd forintot ért el.

Nőtt a munkanélküliség

A munkanélküliség 3,8 százalékos adata úgy értelmezhető, ha tudjuk, hogy októberben még csak 3,6 százalék volt a ráta. Az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma 7 ezer fővel, 184 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt.

• A férfiak körében a munkanélküliek száma 98 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 86 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 10,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,5 százaléka közülük került ki. A munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt Magyarországon, a munkanélküliek 31 százaléka legalább egy éve keresett állást.