Nagyobb hiánycél és több bevétel a lakosságtól – ezt várja a Költségvetési Tanács a költségvetéstől

A korábban tervezettnél nagyobb GDP-arányos hiány és 670 milliárd helyett 2610 milliárdos Rezsivédelmi Alap – elkészült a Költségvetési Tanács (KT) a rendeleti úton módosított 2023-as költségvetés véleményezésével – írja a Portfolio.

A Költségvetési Tanácsnak Kovács Árpád az elnöke, Windisch László ÁSZ-elnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig a tagja. A vélemény alján azonban nem szerepel Matolcsy György aláírása – Matolcsy korábban erős kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájáról.

A most közzétett vélemény egyik legfontosabb megállapítása, hogy

a pénzügyminiszter korábbi 3,5 százalékos várakozásával szemben a KT 3,9 százalékos GPD-arányos hiányt vár.

Nem lesz olcsó a módosított rezsicsökkentési rendszer fenntartása sem a Költségvetési Tanács véleménye alapján. Ezt jól mutatja, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap közel kétezer milliárddal, 2610 milliárd forintra emelkedik. A módosított költségvetést még december 23-án küldte el Varga Mihály pénzügyminiszter a KT tagjainak. Ez az úgynevezett „veszélyes évre” átfazonírozott terv. Ebből kiderült, hogy a magyar gazdaság idén 4 százalék felett növekedhet, és éves szinten jövőre is sikerül elkerülni a visszaesést, 2023-ban 1,5 százalékos bővülésre számítanak.

A Portfolio elemzése szerint a most közzétett véleményből kiderült többek közt, hogy:

• az éves infláció várhatóan 15 százalékos lesz, emiatt az eddigi legnagyobb áfabevételére számíthat a kormány. Ez megközelíti a 8000 milliárdot, ami 16,2 százalékos emelkedés 2022-höz képest;
• a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségeit részlegesen kompenzálja az állam;
• lényegesen magasabb kamatkiadásokkal számolhat a kormány jövőre;
• tartják azt az ígéret, hogy amennyiben a tervezettnél jobban nő jövőre a GDP, akkor az ebből származó többletbevételt a kormány a hiány mérséklésére fordítja – itt a három százalékra csökkentést szorgalmazza a Költségvetési Tanács;
• a lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő;
• 855 milliárdra emelkedik az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja;

A Költségvetési Tanács szerint a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz. Hozzátették azonban, hogy a tanácsnak a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló rendelettervezet hitelességére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a rendelettervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Innentől az utolsó akadály is elhárult az életbe lépés elől, parlamenti vitát nem tartanak majd. Így a teljes magyar közvélemény – köztük az ellenzéki képviselők is – a Magyar Közlönyből tudhatják meg a jövő évi költségvetés részleteit.