Év végéig meglesz a teljesen átírt költségvetés, a családtámogatásokról még mindig nem döntöttek

Kedd délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetője sajtótájékoztatót tartott. Az eseményt azért övezte fokozott várakozás, mert azt már régen lehet tudni, hogy a jövő évi költségvetést az alapjaitól át kell írni, de egyelőre nem tette közzé a kormány a módosításokat. Olyan, a lakosságból sokaknak fontos dolgokat sem lehet még tudni december közepe után, hogy meghosszabbítanak-e bizonyos családtámogatási típusokat, melyek december végével lejárnának. Az uniós források késlekedése és a devizaigény miatt az is valószínűnek látszott, hogy szó lesz az államháztartás külső finanszírozásáról.

Az eseményen jelen lévő Portfolio tudósítása szerint Varga azzal kezdte, hogy az európai gazdaságok jelentős része hamarosan recesszióba süllyedhet, és Magyarország energiaszámlája 4000 milliárd forinttal lett magasabb, mint a Covid előtt volt. A miniszter később azt mondta, azzal számolnak, hogy a 150 euró alatti gázár jó eséllyel tartható lesz 2023-ban is, emellett a villamosenergia és az olaj ára is csökkenhet, miközben a rezsivédelmi alap 600 milliárd forintból gazdálkodhat.

Varga Mihály szerint a kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési hiánycél (3,5% jövőre) és az államadósság tartása érdekében,

amennyiben szükséges, további intézkedéseket is készek hozni ennek érdekében – emelte ki az tájékoztató elején.

A pénzügyminiszter megígérte, hogy még az év vége előtt megjelenik majd a költségvetés várt módosítása, később, újságírói kérdésre válaszként pedig közölte, hogy szerdán tárgyalhat erről a kormány. Varga Mihály megismételte a korábbi előrejelzést, miszerint 2022-ben 4,5-5%-kal növekedhet a magyar gazdaság, a jövő évre pedig 1,5%-os növekedéssel és 15% körüli inflációval számolnak.

A pénzügyminiszter azt mondta, a helyreállítási terv és az uniós partnerségi megállapodás segíteni fogja a jövő évi finanszírozást; akár már januárban érkezhetnek források az EU-tól. Az agrártámogatások biztosan jönni fognak, a többi operatív program és a helyreállítási források kifizetése a Bizottságon is múlik – mondta Varga. Mindemellett a jövő év első felében további devizakötvény-kibocsátásokat terveznek, illetve szeretnének dollárkötvényeket visszavásárolni. Emellett euró- és dollárkötvény-kibocsátás is lesz, utóbbi legfeljebb 4 milliárd dollár értékben.

Kurali Zoltán szerint nehezítette az idei évet a „hozamemelkedés és a forint gyengülése”, ezekről azt mondta, hogy globális inflációs környezetnek és a kockázatkerülésnek voltak betudhatók. Az ÁKK célja még mindig az, hogy 11 ezer milliárd forintra rúgjon a lakossági állampapír-állomány, de most úgy látják, hogy ez valószínűleg nem fog teljesülni 2023-ban. A lakossági piacon a termékkör egyszerűsítése várható, az ügyfélszámot viszont növelnék. Az egyszerűbb paletta valahogy így nézne ki:

• Az infláció tetőzése után bevezetnének egy fix kamatozású papírt.
• Maradna a MÁP+, ami az ÁKK szerint „egy nagyon erős brand”.
• És marad az inflációkövető prémium állampapír.

Az ÁKK vezérigazgatója azt mondta, 3200 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számolva 3400 milliárd forintos nettó finanszírozást tervez az intézmény 2023-ra. Fontos változás még, hogy a devizaadósság felső korlátját 25-ről 30%-ra emelik, alsó korlátja pedig nem lesz. Később újságírói kérdésre azt mondta ezzel kapcsolatban, mindig konzultálnak a hitelminősítőkkel, pontosan ismerik az ő benchmarkjaikat, mielőtt ilyen döntéseket meghoznak.

Varga Mihály újságírói kérdésre válaszként közölte: még mindig

nincs végleges döntés a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban,

de gyorsan hozzátette azt is, hogy a családtámogatási intézkedések finanszírozása továbbra is biztosított, és hogy lesznek még családtámogatási döntések az év végéig.