A 18. kerület megadóztatná a reptéri utasokat, a légitársaságok és a földi kiszolgálók tiltakoznak

Az önkormányzatok nincsenek könnyű helyzetben. Itt a magas infláció, itt az energiaár-robbanás, ugyanakkor a bevételeiket igen alacsonyan tartja a kormány. Nem is kérdés, hogy a legtöbb önkormányzatnak pótlólagos bevételre kell valahogyan szert tennie, mégis elsőre talán meglepő lehetett, hogy november végén a VG.hu arról írt, hogy a 18. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata bejelentette a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vonatkozó, „légiutas-adójának” a tervét.

Az utazásonként ezerforintos légiutas-adót mint települési adót a reptérről induló és oda érkező vagy az ott átszálló utasok fizetnék, kivéve a 18 év alattiakat és a kerületi lakosokat.

A 39/2022. önkormányzati rendelet a helyieket azért mentesítené, mert ők elszenvedik a légi közlekedés okozta zaj- és környezetszennyezést. A települési adórendelet szerint az adó beszedése a légitársaságok és a földi kiszolgálók egyetemleges felelőssége lenne.

A DK-s vezetésű önkormányzat (Szaniszló Sándor a polgármester) részéről korábban Kőrös Péter alpolgármester nyilatkozott, a VG szerint ő azt állította, hogy a Pénzügyminisztériumban történt szakértői egyeztetés is az ügyben, és a PM nem talált az adóban kivetnivalót.

Mi ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a reptéri cégek, vagyis maga a reptér, a légitársaságok, a földi kiszolgálók nagyon kritikusan fogadták az újabb terhet. Ennek a történetnek igyekeztünk utánajárni, kerestük Szaniszló Sándor polgármestert, a Budapesten dolgozó valamennyi földi kiszolgálót, de a Budapest Airportot, a Wizz Airt, illetve jogi szakembereket is. Akiket cikkünkben nem idézünk, ők nem válaszoltak. Mindenesetre a történet még nyitott, ha semmi nem változik, akkor januártól jön az adó, de a kormányhivatal még el is gáncsolhatja azt.

Kerületi adók

De tényleg megadóztathatja egy kerület a reptéri utasokat? Ha valakit zavar a zaj és a tömeg, akkor csak úgy adót vethet ki? A 14. kerületben van a Puskás Ferenc Stadion, vajon a kerület a dugók és a tömeg miatt nem kérhetne 100 forintot a válogatott meccsek jegyeiből? Egyáltalán, mi a kerületi adókivetés jogi háttere?

A kérdésben Juhász Gergely, a PwC adópartnere segített a Telexnek, aki elmondta, hogy korábban az önkormányzatoknak kötöttebb volt az adókivetési joguk. A helyi iparűzési adó, a telekadó, az építményadó, a kommunális adó volt az a négyes, amiben gondolkodhattak. Aztán tényleg megnyílt a tér, mert az önkormányzatok immár úgynevezett települési adót is kivethetnek, ahol elég tágas a játéktér, vagyis az önkormányzatok szinte mindent megadóztathatnak, ha az adó megfelel három kritériumnak:

• A települési adóval megadóztatott tevékenység valóban az adott településen történjen.
• Más közteher ne terhelje az új adó tárgyát, vagyis ne valósuljon meg dupla adóztatás.
• A vállalkozókat a vállalkozási tevékenységük miatt ne adóztassa meg az önkormányzat (ez a pont egyébként nagyjából a második pont kibontva, hiszen a vállalkozások állami adókat már fizetnek).

Mint Juhász Gergely elmondta, az elmúlt években jöttek is az ötletek, a telekadó mellett megjelent az ültetvényadó. Az indoklás szerint nemcsak a föld, de a rajta megtermő növények után is kell adót fizetni. De hasonló ötlet volt a távközlési tornyok után a póznaadó.

Szabályos-e ez a verzió?

A 18. kerületi megoldás biztosan vitatható. Aligha okozunk meglepetést, hogy aki az adót kivetné, szerinte rendben van, aki magát a beszedést végezné, az tiltakozik.

A legélesebb vitapont az lehet, hogy nem valósul-e meg a kettős adóztatás. A légi utazások jegyeit ugyanis már terheli egy brutális adó, ez az extraprofitadó. Vagyis van már egy olyan adó, aminek a tárgya ugyanez: az egy darab légi utazás.

Az önkormányzat érvrendszerében ez azért más, mert az extraprofitadó az utazással kapcsolatban a légitársaságokat, míg az utasokra kivetett adó a magánszemélyeket adóztatja, igaz, utóbbi esetében is a légitársaságok és a földi kiszolgálók szedik be az adókat.

Taner Sari, a Celebi, vagyis a hazai reptéren piacvezető, török földi kiszolgáló cég vezetője azt jelezte a Telexnek, hogy nem életszerű az ő bevonásuk: „A terminálon nem lehet pénzt beszedni az utasoktól. Az érkező utasokkal csak akkor lépünk kapcsolatba, ha poggyászproblémáik vannak. Az induló utasok számára pedig nagyon gyors check-in szolgáltatást végzünk. Nincs lehetőségünk minden utastól pénzt beszedni a bejelentkezés vagy a beszállás során. Nem szeretnénk azzal foglalkozni, hogy az utasoktól pénzt szedjünk be.”

Tiltakozás

A Budapest Airporttól úgy tudjuk, hogy a reptér a kormányhivatalhoz fordult. Mint mondták, a 18. kerületi Önkormányzat Légiutas-adó Rendelete 2023. január 1-jén lépne hatályba, amennyiben a Kúria ez év végéig nem hoz ellene irányuló döntést Budapest Főváros Kormányhivatala kérelmére. Ennek az eljárásnak a neve „azonnali jogvédelemben részesítés iránti kérelem”.

„A magyar kormány által nemrégiben bevezetett extraprofitadó mellett ez a légi közlekedést terhelő további adóteher valószínűleg komoly hatással lesz a forgalomra és a turisztikai szektorra, és a jegyárak továbbemelkedését, a rendelet körüli bizonytalanságok pedig járatok törlését eredményezhetik.”

Úgy tudjuk, hogy a kormányhivatal ígéretet tett a Budapest Airportnak arra, hogy még karácsony előtt intézkedik.

Az ellenérvek

A Budapest Airport legalább három szemponttal indokolta a kérelmét:

• a repülőjegyekre kétszeres adóztatás valósulna meg (extraprofitadó és települési adó);
• a repülés nemzeti és országos, nem 18. kerületi ügy;
• technikailag is aggályos, hogy amikor egy cég, elsősorban a földi kiszolgálók nem is feltétlenül találkoznak az utasokkal (online check-in, érkező utas), akkor hogyan kérhető rajtuk számon az adó beszedése, illetve miképpen ellenőrizheti bárki azt, hogy ki az, aki 18. kerületi lakos, és ki az, aki nem (eddig a reptéri folyamatokban nem szerepelt a lakcímkártya, de aki ismeri az állandó lakcím, a tartózkodási hely és az ideiglenes tartózkodási hely összetett világát, az tudja, hogy ez még utána sem egyszerű).

Lapunknak adott válaszai szerint az új adó bevezetését a Wizz Air is határozottan ellenzi és jogellenesnek tartja, mert kettős adóztatást eredményezne, és egyértelműen túlmutatna az önkormányzat adóztatási jogain is. A légitársaság úgy véli, ez a különadó további akadályokat gördítene a magyar légi közlekedési és turisztikai ágazat megerősödése elé.

Más azt emeli ki, hogy Budapest, illetve a reptéri szolgáltatások piacának komoly reputációs sérelem, ha állandóan változások és fenyegetések érezhetők. Ki szeretne olyan városban dolgozni, ahová bármikor bejöhet valami adó, vagy ahol az állam is jelzi akár az „elégedetlenségét”, akár a reptérrel kapcsolatos vásárlási szándékát?

Hogyan tovább?

A kerület tehát abban bízik, hogy a már elkészített űrlapjai segítségével bevallásokat és adókat fog kapni. Az ellenlábasok pedig abban, hogy a kormányhivatal eljárásjogi szempontból még eldöntheti, hogy ez jogszerű-e, majd a felek bírósághoz fordulhatnak.

Kérdés, hogy mi lesz a beszedésre kötelezett cégek magatartása. Hiszen ha a kötelezett cégek úgy döntenek, hogy a képlékeny helyzetben egyelőre majd nem fizetik meg az adót, akkor kockázatot vállalnak, bizonytalan jogi helyzetet húznak magukra.

Ha ugyanis a kerület adóhiányt állapít meg, akkor bírságot, késedelmi pótlékot is kap a nyakába a szolgáltató cég, ami sokkal kellemetlenebb, mint ha adóbeszedésre kötelezettként beszedte volna az adót az utasoktól.

Taner Sari jelezte, hogy a Celebi az utasok adóbeszedésének bejelentése előtt semmilyen megbeszélésen, egyeztetésen nem vett részt: „Szívesen megosztottuk volna a véleményünket, ha megkérdezték volna.” A szakember azt mondta, hogy jelen szakaszban nem tudja megítélni, hogy az adó az üzletet mennyiben érinti. „Nekünk a légitársaságok az ügyfeleink. Nem titok, hogy ők nem örülnek egy ilyen fejlesztésnek. A járvány súlyosan érintette az idegenforgalmi ágazatot és a légi közlekedési üzletágat. Újabb nehéz időszak kezdődött a háború miatt, miközben az iparág 2023-ban gyors fellendülést várt, ami még meg sem történt.”

A Wizz Air válaszában jelezte, hogy 2022-ben eddig több mint hárommillió utasa fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és a tervek szerint az utasszám 2023-ban ezt a számot is meghaladja. Mint írták, a légitársaság minden rendelkezésére álló jogi eszközzel fellép a légiutas-adó kivetése ellen.

A kerület mellett

De azért akad a kerület tervét támogató vélemény is. A szállodák is képesek idegenforgalmi adót beszedni, oldják meg – szól az ellenvetés.

Mint már korábban is hangsúlyoztunk, azzal egyetértenek a beszélgetőpartnereink, hogy az nem kérdés, hogy a gazdasági helyzet mindenkit arra kényszerít, hogy alternatív bevételek után nézzen.

A települési adó szabályai és a jogalkalmazás nem teljesen kiforrott, meg kell próbálni mindent, aztán legfeljebb nem sikerül

– hallottunk egy jogi értelmezést.

Ugyanakkor az persze jó lenne, ha a magyar közösségi ágak nem egymás rovására szereznének előnyt. Például a kormány ne azzal szerezzen népszerűséget, hogy bizonyos céges körben lefelezi az önkormányzatoknak járó helyi iparűzési adót, a kerületi önkormányzatok pedig, ha lehet, ne tegyenek rá még egy lapáttal a hazai turisztikai vonzerőt már eleve rontó kormányzati intézkedésekre – tették hozzá forrásaink.