Fél éven belül 90 százalékkal emeli a vezetékes internet árát a Digi, és a házban nincs más szolgáltató – lehet ilyet?

November 11-én jelentette be a Digi, hogy január elsejétől egy sor csomagjuknál árat emelnek. A rendkívül népszerű Diginet 1000 nevű, 1000 megabites vezetékes internetnél nem is kevéssel, 3900-ról 5900 forintra, ami több mint 50 százalékos növekedés. Az eset után több olvasó is megkereste a Telexet, mert inflációs környezetben a drágulás megszokott ugyan, de a Digi áremelésével kapcsolatban két dolog mégis feltűnt nekik:

• nyáron már történt egy jelentős emelés, akkor ezt a csomagot 25 százalékkal drágították, tehát így fél év alatt több mint 90 százalékkal emelkedik a szolgáltatás ára;
• rengeteg házban csak a Digi kötötte be a vezetékes internetet, tehát bár elméletileg lehetne szolgáltatót váltani, a gyakorlatban ez nem lehetséges – hacsak nem akar az ember ezentúl mobilnetről netflixezni.

A Digi szerint nincs itt semmi látnivaló

Ez a helyzet valóban nem tűnik korrektnek, ezért elhatároztam, utánanézek, hogy megteheti-e ezt a Digi. Megkérdeztem a céget, hogy mégis mi indokolja a fél éven belül végrehajtott 90 százalékos emelést. Válaszukban azt írták: áraikban mindig a makrogazdasági környezethez igazodnak, ráadásul 2016 óta nem drágítottak egyáltalán. Az azóta eltelt időszakban az összesített infláció 42,5 százalék volt, a bérek 89 százalékkal emelkedtek, míg az ipari energia ára (amely a költségeik nagy részét kiteszi) 144,6 százalékkal emelkedett.

Ezt támasztja alá az is, hogy a KSH statisztikája szerint szinte minden mással ellentétben az internet- és telefonszolgáltatások ára az utóbbi években inkább csökkent, mint nőtt.

Megkérdeztem azt is: nem gondolják-e, hogy monopolhelyzetben vannak, ha egy társasházba csak ők vezették be a vezetékes internetet, így a felhasználók nem tudnak váltani. Erre ezt írták:

„A saját hálózat kiépítésére minden szolgáltatónak lehetősége van minden végfelhasználóhoz, így nem beszélhetünk monopolhelyzetről sem jogi, sem közgazdasági értelemben. A Digi ráadásul nem tesz semmilyen különbséget az előfizetői között, így azokban a társasházakban, ahol egyedüli szolgáltató, ott is a legkedvezőbb árakon és azonos tarifákon elérhetőek szolgáltatásaink, aktuális akcióink és kedvezményeink is.”

Magyarul szerintük elméletileg van lehetőség váltani, hiszen meg lehet kérni például a Telekomot vagy a Vodafone-t, hogy ők is húzzák be a kábelüket a házba. Attól függetlenül, hogy erre elméletileg van-e lehetőség, elkezdtem körbenézni ismerőseim címein, hogy vajon azokba a házakba, amelyekben ők laknak, be van-e kötve több szolgáltató. A válaszaikból pedig egyértelművé vált, hogy nem: Budapesten legalábbis abszolút jellemző, hogy a házakba csak egy szolgáltató kötötte be a vezetékeit. Annyira tehát azért nem könnyű a váltás, mint ahogy az elméletben hangzik.

Erőfölényben a piacon

Elkezdtem utánanézni annak, hogy vajon létezik-e olyan szabály, amely vonatkoztatható az ilyen helyzetekre. Magyarországon a tisztességtelen piaci magatartást az 1996-os LVII. törvény szabályozza. E szerint

„Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására”.

Ez a leírás illik a tévé- és vezetékesinternet-szolgáltatókra, hiszen a legtöbb társasházban csak a néhány cég egyikének szolgáltatása elérhető. A fél éven belüli több mint 90 százalékos áremelés pedig határozottan emlékeztet az erőfölénnyel való visszaélésre, amelyet az említett törvény szigorúan tilt. Megkérdeztem erről a fogyasztóvédelemért felelős Budapesti Kormányhivatalt is. Az ő válaszukból viszont csak az derült ki, hogy ez nem fogyasztóvédelmi, hanem versenyjogi kérdés.

Továbbmentem ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz, érdeklődve, hogy vizsgálják-e a Digi áremelését, illetve hogyan szokták alkalmazni az érintett törvényt az internet- és tévészolgáltatókra. A GVH tájékoztatása szerint a Digi ellen nemhogy vizsgálatot nem indítottak, de még panasz sem érkezett. Az erőfölényről pedig ezt írják:

„Önmagában egy akár jelentős mértékű áremelés sem tekintendő a versenyjogi gyakorlat alapján tisztességtelennek. A versenyjogi elemzésnek ilyen esetekben számos körülményre szükséges kiterjednie (például a vállalkozás különböző költségeinek szintje és azok változásai, áremelés és annak mértékének indokoltsága), ugyanis még erőfölényes pozícióval rendelkező vállalkozások esetében is alapelvi szinten érvényesül az árképzés szabadsága.”

Magyarul önmagában egy erőfölényből végrehajtott áremelés nem jelenti azt, hogy az adott cég visszaél erőfölényével. Megkerestük ezzel kapcsolatban Siklósi Mátét, a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadással foglalkozó cég szakértőjét, aki a hivatali gyakorlattal kapcsolatban megerősítette a GVH információját.

A társasházakon is múlik

Az áremelés Siklósi szerint is csak akkor lenne tisztességtelen, ha megtévesztő, vagy agresszív módszereket alkalmaznának szerződési feltételeikben, vagy az értékesítés során. Egyébként is kérdés, hogy a jellemző árszint fölé drágulna a Digi szolgáltatása, vagy inkább csak eddig számított az adott szolgáltató olcsónak, és most zárkózott fel a versenytársai áraihoz.

Siklósi szerint valószínűleg a verseny szándékos korlátozása sem áll fenn. Igaz, hogy Magyarországon ezen a piacon csak néhány szolgáltató van, és a legtöbb társasházban a néhányból csak egy cég kötötte be a vezetékeit, de arra semmi bizonyíték nincs, hogy szándékosan osztották volna fel a piacot és zárkóznának el a versenytől.

Inkább arról van szó, hogy ha valahová az egyik társaság már bevezette a kábeleit, akkor a másiknak már nem éri meg, hiszen nem valószínű, hogy tömegesen váltanának a felhasználók. Amennyiben azonban váltani szeretne a társasház, erre vélhetően minden lehetősége megvan, ha az adott földrajzi helyen más szolgáltató terméke is elérhető.

Siklósi szerint az is gyakori, hogy egy társasház kivitelezője/értékesítője köt kizárólagos szerződést a tévé- és vezetékesinternet-szolgáltatókkal, azaz a kábelek behúzásakor vállalja, hogy mást nem köttet be az épületbe. Így egy adott házban hiába elérhető kizárólag egy szolgáltató, ennek megváltoztatását a társasháznak kell kezdeményeznie. Összességében tehát Siklósi szerint a Digi áremelése ebben a formában nem sérti meg a fogyasztóvédelmi és a versenyjogi szabályokat.

Még így is olcsónak számít a Digi

A piacon körbenézve ráadásul kiderül, hogy Digi még így is a legolcsóbb szolgáltatónak számít. Ugyanez a másodpercenkénti 1000 megabites vezetékes internet a Vodafone-nál 5990 forintba kerül, míg a Telekomnál 7500 forintba. Hűségidő vállalásával és internetes számlafizetési beállítással pedig a Diginél még mindig lehet 1500 forint kedvezményt kapni a januártól 5900 forintos árból, amivel már az emelés sem lesz olyan vészes.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a Digi marketingesei szende szüzek lennének, augusztusban a cég 190 millió forintos bírságot kapott a Gazdasági Versenyhivataltól. Akkor az derült ki, hogy hiába vesszük meg a Digi 1000 megabites internetcsomagját, azt a Digi saját routere nem tudja biztosítani, a sebesség eléréséhez külön routert kell beszerezni. Ezt az információt a cég eltitkolta a vásárlók elől, a jogsértést végül ők is elismerték, megígérve, hogy nem fogják többet félrevezetni a vásárlóikat.

A magyar Digit még tavaly novemberben vásárolta meg a kormányközeli körökhöz tartozó 4iG Nyrt. 232 milliárd forintért. A cég később a részben rivális Vodefone-t is megvásárolta a magyar állammal közösen 715 milliárd forintért. Arról az üzletről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.