Döntött az MNB: marad a 13 százalékos alapkamat

2022. november 22. – 14:04

Másolás

Vágólapra másolva

Változatlanul hagyja a kamatkondícióit az MNB a következő időszakra – döntötte el a Monetáris Tanács a november 22-i ülésén. Ennek megfelelően:

  • az alapkamat 13 százalék,
  • az O/N jegybanki betét 12,5 százalék,
  • az O/N fedezett hitel pedig 25 százalék marad.

Ahogy a Portfolio kiemelte a döntéssel kapcsolatban: annak valójában csak szimbolikus jelentősége volt, a jelenlegi feltételek mellett ugyanis csak a napi gyorstender kamatszintje számít, ez pedig 18 százalék.

Mi is az a jegybanki kamatszint?

A Magyar Nemzeti Bank különböző kamatszinteket határozhat meg, hogy befolyásolja az ország gazdasági és pénzügyi működését. Ennek működése nagyon röviden az, hogy a magas kamatok csökkentik az inflációt és javítják a forint árfolyamát, cserébe viszont lassítják az ország gazdasági növekedését, vagy akár recesszióba is taszíthatják azt.

Az infláció 2021-ben robbant be a világ számos táján, így Magyarországon is. Az MNB ezért tavaly fokozatosan emelni kezdte az addig nagyon alacsonyan, 0,6 százalékon tartott alapkamatot, és azt idén szeptember végéig 13 százalékra feltolták. Bár ez messze az EU legmagasabb kamatszintje, a befektetőknek nem volt elég, és miután bejelentették, hogy nem fogják tovább emelni, a forint mélyrepülésbe kezdett, rövid ideig 430 forintnál is többe került egy euró.

Erre lépett aztán az MNB egy merészet, amikor október 14-én egy rendkívüli ülésen egészen új betéti konstrukciókat vezettek be, a döntés értelmében a napi gyorstender felváltotta az egyhetes betéti tendert. Ez azt jelenti, hogy ma a kereskedelmi bankok egy napra köthetik le a pénzüket az MNB-nél, erre pedig (éves alapon) 18 százalék kamatot kapnak.

A bankok pedig nem is félnek használni ezt az eszközt, az utóbbi hetekben jellemzően napi 4-5 ezermilliárd forintot kötöttek le ebben a formában. Mivel ennyi pénz került ki a bankoktól, ez lassítja az inflációt, valamint a forint árfolyamának is nagyon jót tesz, nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben sikerült az euró árfolyamát 430 forint körülről 410 forint körülig visszatornázni.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az MNB a kamatszintekkel kapcsolatban legtöbbször az inflációra hivatkozik, de valószínűleg jobban aggasztja őket a forint-euró árfolyam, és politikájukat leginkább ehhez igazítják. Az extrém gyenge forint viszont nem az ő hibájuk, sokkal inkább a magyar gazdaság adottságainak, és a kormány döntéseinek eredménye.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!