Sokat költünk az egészségünkre, mégis rengeteg pénzt hagyunk az állam zsebében

2022. november 07. – 16:26

Sokat költünk az egészségünkre, mégis rengeteg pénzt hagyunk az állam zsebében
Sorban állók a II. kerületi Szent Margit Gyógyszertárnál 2020. március 13-án – Fotó: Mónus Márton / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Közeledik az év vége, így a naptári évhez kapcsolódó pénzügyi, adóoptimalizációs lehetőségek finise is. Az egészségpénztárakat nem nagyon használja a magyar, pedig valójában amire költeni lehet a kártyákról, arra mindenki költ, és a befizetés egy része visszaigényelhető az szja-ból. A legtöbben az itt összegyűlt pénzt inkább csak gyógyszerre és magánorvosra költik, pedig vannak egyéb megtakarítási lehetőségek is: fizethető a lakáshitel egy része, elszámolható a gyerek beiskolázási költsége, kiegészíthetők innen a szülés utáni ellátások, ha pedig gyermekünk születik, akkor nagyobb összeget is kivehetünk a pénztári számlánkról. Hogyan fogható meg egy kis pénz a családi büdzsé számára?

Egészségpénztári tagként a pénztári befizetések 20 százalékát vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból. Ez akár 150 ezer forintot is jelenthet, ráadásul annyi praktikus felhasználási lehetőség is van, hogy tényleg nem érdemes ennyi pénzt az állam zsebében hagyni. Közeleg az év vége, még van idő egészségszámlát nyitni és pénzt befizetni a pénztárba – mondta a Telexnek Simondán Eszter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Erről a szektorról sokféle publikus adatot is elérhetünk. A Magyar Nemzeti Bank adatsoraiból láthatjuk, hogy 16 egészség- és önsegélyező pénztárcsoportban 1,05 millió pénztári tag van, összesen 72 milliárd forintos vagyonnal. Az adatokat az MNB felügyeleti idősorai között a pénztári vagyonnál találhatjuk, a szakmai szövetség honlapján pedig a konkrét egészségpénztárakat is megismerhetjük.

Egy, az OTP Egészségpénztár megbízásából készült felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 72 százaléka rendszeresen költ az egészségére, mégis mindössze 21 százalék rendelkezik egészségpénztári tagsággal. Kovács Tamás Attila, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója szerint ezzel sokan hagynak ki egy óriási ziccert:

„Sokan ugyan költenek az egészségükre, de mégis lemondanak a pénztári befizetések után igénybe vehető, évi 20 százalékos adó-visszatérítésről”.

Sok pénztártag nem is tud róla

Az egészségpénztár még mindig viszonylag gyakori eleme a béren kívüli juttatásoknak – véli Simondán Eszter. Ugyanakkor sokaknak csak azért van egészségpénztári számlája, mert így tudja felvenni a cafeteria keretének egy részét, és nem azért, mert tudatosan használná ezt a lehetőséget, vagy nem azért, mert ő maga szeretett volna számlát nyitni.

Vagyis a tagok gyakran nem is tudják pontosan, hogy milyen lehetőségeket kínál az egészségpénztár, és az ott összegyűlt pénzt inkább csak gyógyszerre és magánorvosra költik. Az is jellemző az „egészségesebb” családoknál, hogy amikor már végképp nem tudják mire használni a keretet, akkor sporteszközt vesznek belőle.„Mindegy, csak ne álljon a számlán a pénz” – gondolják ezek a családok, ez viszont adóköteles, tehát év végén be kell fizetni a vásárlás után a 15 százalékos személyi jövedelemadót.

Sok egyéb lehetőség

A gyógyszervásárlás és a magánorvos természetesen jó felhasználási módja a megtakarításnak, és a pénztártagok – akár a munkáltató a befizető, akár ők maguk – valóban erre költik a számlájukon tartott összeg közel felét. A tételek – részben persze az infláció miatt – emelkednek is. A Covid előtti utolsó (2019) és a tavalyi utolsó teljes lezárt (2021) év között

„a kasszatagok egyre nagyobb arányban vesznek igénybe magán-egészségügyi szolgáltatásokat. Szakorvosi ellátásra például 45 százalékkal több ment 2021-ben, mint 2019-ben, fogászati ellátásra közel 30 százalékkal, gyógyászati segédeszközökre 25 százalékkal, gyógyszerekre pedig közel 15 százalékkal költöttek többet a tagok”

– mondta Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.

De az egészségpénztár ennél sokkal többet is tud. Fizethetjük belőle például akár a lakáshitelünk egy részét is, elszámolhatjuk a gyerekek beiskolázási költségeit, kiegészíthetjük belőle a csed-, gyed-, gyes- és gyet-ellátásunkat, és ha gyermekünk születik, akkor egy az egyben kivehetünk az egészségszámlánkról egymillió forintot, amit aztán bármire elkölthetünk.

Ha pedig ilyen széles a felhasználási lehetőség, az is jobban világít, hogy kár nem kihasználni az egészségpénztárhoz tartozó állami támogatást. A pénztárba befizetett összeg 20 százalékát, igaz csak legfeljebb 150 ezer forintot ugyanis visszaigényelhetünk az abban az évben tőlünk levont személyi jövedelemadónkból.

Számoljunk!

Ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt augusztus havi bruttó átlagkeresettel, azaz 497 200 forinttal számolunk, és egy gyermek után veszünk igénybe családi adókedvezményt, akkor 54 550 forint szja-t fizetünk havonta. Az egészségpénztárból így közel háromhavi adónkat is visszakaphatjuk. De ha a bérünk bruttó 350 ezer forint, és 2 gyermek után is kapunk adókedvezményt, akkor 12 500 forint szja-t fizetünk havonta, és az egészségpénztárból ezt teljes egészében visszaigényelhetjük. Ehhez persze évi 750 ezer forintot, azaz havonta 62 500 forintot kellene a pénztárba befizetnünk.

MR-vizsgálat a váci Greens Egészségközpontban 2017. június 22-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTVA
MR-vizsgálat a váci Greens Egészségközpontban 2017. június 22-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTVA

Ennél valószínűleg a legtöbben tényleg kevesebbet fognak egy racionális átgondolás után befizetni, de ha az előbb felsorolt extra felhasználás miatt valaki látja a helyét a számlás pénznek, érdemes rámenni a teljes támogatásra. Ennek alapján tehát érdemes kalkulálni, mert akár megérheti saját magunknak is nagyobb összeggel kiegészítenünk a munkáltatónk befizetéseit.

További kedvezmény

Ha a befizetéseink alapján nem tudjuk visszaigényelni a maximális összeget, akkor se essünk kétségbe! Két további lehetőség is van a kedvezmény növelésére, így közelebb juthatunk a 150 ezer forinthoz – mondja Simondán Eszter.

  • Ha az egészségpénztárban tartott pénzünket 2 évre lekötjük, akkor a lekötés évében további 10 százalékos adó-visszatérítést kérhetünk.
  • Ha pedig prevenciós szolgáltatásokra költünk, azért szintén 10 százalék jár. Ez az egyetlen olyan eset, amikor valójában nem a befizetés, hanem a költés után kapjuk a visszatérítést.

De mi számít prevenciónak? Betegségmegelőzéssel kapcsolatos szolgáltatás például az orvosi javaslatra igénybe vett bizonyos szűrővizsgálatok, vagy a pénztár partnere által készített egészségterv keretében igénybe vett kezelések.

Egy következő értelmes átgondolás a családi szintű optimalizáció. Az adó-visszatérítést a befizetett személyi jövedelemadónkból kapjuk, tehát akkor lehet vele jól járni, ha alkalmazottként dolgozunk, és a bérünkből szja-t vonnak. Arra is figyelni kell, hogy milyen más kedvezményeket veszünk igénybe. Ha kisgyermekkel vagyunk otthon, vagy több gyermek után is mi vesszük igénybe a családi adókedvezményt, akkor nem biztos, hogy van annyi szja-befizetésünk, amiből vissza tudunk még igényelni.

Aki tehát kevés adót fizet, vagy akár egyáltalán nem vonnak tőle szja-t, például 25 év alatti vagy 4 gyermek édesanyja, az ebből a támogatásból kimarad. Ilyenkor érdemes egy másik családtag nevére nyitni az egészségpénztári számlát, aki fizet szja-t. Ne aggódjunk, az egészségpénztári szolgáltatásokat ettől még ugyanúgy használhatjuk, hiszen a pénztárban a közeli hozzátartozóinkat, szüleinket, nagyszüleinket, gyermekeinket, házastársunkat, élettársunkat és testvéreinket megjelölhetjük szolgáltatási kedvezményezettként. Nekik még társkártyát is készíttethetünk, így kártyaelfogadó helyeken saját maguk is fizethetnek, és saját nevükre számlát kérhetnek.

Mégsem terjed

Mindezen előnyök ellenére, bár valóban nő az egészségpénztári juttatásból fizetett összegek nagysága, a legtöbben továbbra is saját zsebből fizetik a kezeléseket.

Dr. Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont vezérigazgatója azt tapasztalja, hogy a járványhelyzet után még többen szeretnék az állami egészségügyben elérhető szolgáltatásokat magánegészségügyi megoldásokkal kiegészíteni, de az igény növekedésével nem javult a pénzügyi tudatosság. A Budai Egészségközpont egyéni bevételeinek kétharmadát továbbra is saját zsebükből fizetik a páciensek, a biztosítói és egészségpénztári finanszírozás aránya az utóbbi három-négy évben stabilan 30-35 százalék között alakult.

Pedig a szolgáltatások igénybevételénél is ügyesen lehet családi egységekben gondolkodni – mondja Simondán Eszter. A gyermek születésekor igénybe vehető szolgáltatást például a saját számlájáról a legtöbb pénztárnál a közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik, így a család együtt több százezer forint adó-visszatérítést érvényesíthet.

Többféle forma

Ugyanakkor az sem mindegy, milyen formában támogat a munkáltató! Egy 2019-es jogszabályváltozás módosította a munkáltatók által adható egészségpénztári hozzájárulás adóterheit, így ha a munkahelyünk fizet nekünk az egészségpénztárba, akkor nem mindegy, hogy ezt milyen formában teszi.

  • Ha a munkáltató béren kívüli juttatásként adja az egészségpénztári hozzájárulást, akkor a munkavállalónak saját egészségszámlája lesz, amire maga is befizethet. Az egészségpénztári szolgáltatásokat ő és a közeli hozzátartozói is igénybe vehetik, az adó-visszatérítést pedig a munkáltatói hozzájárulás után is kérheti.
  • Ha viszont a munkáltató célzott támogatás formájában adja az egészségpénztári szolgáltatást, akkor a munkavállalónak nincs saját számlája, és az egészségpénztári szolgáltatások közül is csak azokat veheti igénybe és olyan összegben, amelyeket a munkáltató előre meghatározott.

Utóbbi esetben nem egy adott összeget kapunk az egészségpénztári számlánkra, hanem például azt mondja a munkahelyünk, hogy minden munkavállaló elmehet egy évben egyszer egy menedzserszűrésre a pénztáron keresztül. Vagy csináltathatunk egy szemüveget, esetleg egy bizonyos keretösszeg erejéig gyógyszereket vásárolhatunk. Ilyenkor viszont munkavállalóként nem tudunk visszaigénylést kérni az szja-nkból.

Arra is érdemes figyelni, hogy az adó-visszatérítés nem jár automatikusan, nekünk kell kérnünk. Az egészségpénztártól minden év elején adóigazolást kapunk az előző évi pénztári befizetéseinkről. Ebben kiszámolják nekünk, hogy mennyi adó-visszatérítést érvényesíthetünk, és az adóbevallásunk melyik sorába mit írjunk be.

A visszaigényelt adót bármelyik önkéntes pénztári számlánkra kérhetjük, tehát ha van nyugdíjpénztári számlánk, és oda is fizettünk be pénzt, akkor arra is. A visszakapott összeg adómentes, a pénztár semmilyen költséget nem von le utána, és a számlánkon azonnal felhasználhatjuk.

Költség is van

Eddig elsősorban az előnyöket hangsúlyoztuk, de azért itt sincsen teljesen ingyenebéd. Egyrészt figyelni kell arra, hogy

  • az egészségpénztárba egy, a pénztár által meghatározott minimum összeget havonta be kell fizetnünk. Ez általában nem sok, pénztártól függően, 2–10 ezer forint lehet havonta, és nem kell feltétlenül ilyen sűrűséggel gondoskodnunk róla, vagyis általában befizethetjük havonta, negyedévente, félévente vagy évente is.
  • Másrészt az egészségszámlának havidíja is van, mint például egy bankszámla vagy egy értékpapírszámla esetében, de itt jellemzően nem fix összegről van szó, hanem a befizetéseink egy adott százalékát (általában a befizetés 5-8 százalékát) vonja le a pénztár, és használja a működési költségeinek fedezésére.

A költséglevonás a pénztárak egy részénél sávos. Ha kevesebb pénzt teszünk a pénztárba, akkor a levonás arányaiban magasabb, de egy bizonyos összeghatár felett már egyre alacsonyabb, és van, ahol adott befizetésnél már nincs is költség. Más pénztáraknál ez egységes, az ilyen megoldást alkalmazó pénztáraknál 5,9–6,5 százalék közötti költségre számítsunk.

A teljes magyar palettán a maximális adó-visszatérítéshez tartozó befizetéshez, vagyis az évi  750 ezer forintos befizetéshez 19 710–48 750 forintnyi költségek tartoznak – számolta ki a BiztosDöntés.hu, de a cég szakértői azt javasolják, hogy ne kizárólag a költség alapján válasszunk pénztárat, mert a kínált szolgáltatások között is vannak különbségek.

Kinek van most erre pénze?

A magasabb rezsiköltségek és a dráguló élelmiszerek idején az is érthető, ha sokan a túlélésért küzdenek, nem a megtakarítási formák közötti választáson agyalnak.

Beoltanak egy nőt koronavírus ellen a pásztói Margit Kórházban kialakított oltóponton 2022. március 3-án – Fotó: Komka Péter / MTI
Beoltanak egy nőt koronavírus ellen a pásztói Margit Kórházban kialakított oltóponton 2022. március 3-án – Fotó: Komka Péter / MTI

De úgyis lehet gondolkodni, hogy éppen ez az az időszak, amikor még tudatosabban kell kezelnünk a pénzügyeinket. Az állami egészségügyi rendszerben egyre csökken a köz bizalma, amit a Covid-járvány is alaposan megtépázott. A magánegészségügy sokszor már nem választás, hanem kényszer kérdése, az egyetlen lehetőség, hogy időben megfelelő ellátáshoz jussunk. Ugyanez a helyzet a gyógyszervásárlással, a lakáshitel-törlesztéssel vagy egy, a közvetlen családban bekövetkezett haláleset miatti temetési költségek kifizetésével is. Ezek nem azok a típusú kiadások, amelyeket nagyon vissza lehet fogni.

Azt persze ilyenkor nem feltétlenül engedhetjük meg magunknak, hogy nagyobb összeget tartsunk kihasználatlanul az egészségpénztári számlánkon, de Simondán Eszter kiemeli, hogy két egészségpénztár (az IZYS és a Prémium) is kínál a számla mellé olyan fejlett egészségkártyát, amit a bankkártyánkkal összeköthetünk. Ha pedig éppen fizetnénk a gyógyszertárban vagy a magánrendelőben, és nincs elég pénz az egészségpénztári számlánkon, akkor az összeget a pénztár (költséggel növelve) lekéri közvetlenül a bankkártyánkról. Ez ugyanúgy pénztári befizetésnek minősül, és az egész folyamat pár másodperc alatt automatikusan lezajlik.

Konkrét felhasználások

Az egészségpénztárak honlapján általában van szolgáltatókereső is, ahol meg tudjuk nézni, hogy egy adott üzlet vagy szolgáltató elfogadja-e az egészségkártyánkat, és még akár az ismert drogéria üzlethálózatokban is fizethetünk ilyen kártyával, igaz, csak az egészségpénztárra elszámolható termékekért.

Ha pedig jogosultak vagyunk támogatott hitelre vagy egyéb szabadon felhasználható támogatásra, akkor azt akár az egészségpénztárba is befizethetjük. Nagyon jól kombinálható például a babaváróhitel és az egészségpénztár. A babaváró ebben az évben még biztosan elérhető, de a kormány ígérete szerint jövőre is megmaradhat. Az összeg egy részét az egészségszámlánkra is befizethetjük, majd a gyermek születésekor az egészségpénztárból felvehetjük. A pénzt fél évig kell az egészségszámlánkon tartanunk, de a szabad felhasználása a pénztárból felvéve is megmarad, és a befizetésünk után kérhetjük a maximális adó-visszatérítést.

Az egészségpénztár tehát nemcsak az egészségünk megtartását szolgálja, de valójában megtakarításnak sem utolsó.

Év végéig pedig még maradt néhány hónap, hogy átgondoljuk az egészet, és aki teheti, minél nagyobb adóoptimalizációt érjen el azzal a befizetéssel, amellyel kiegészíti a munkáltatója által a számlájára utalt béren kívüli juttatást. Aki pedig így döntött, annak majd még arra kell figyelnie, hogy az adóbevalláskor ne felejtse el kérni az adó-visszatérítést!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!